Hiába is eszi kollagénpótlás miatt: a zselatinból nem lesz kollagén!

A zselatint a kollagénből állítják elő. A kollagén pedig a porcok építőköve. A zselatinfogyasztás lenne tehát az egyszerű és olcsó porcvédő? Sejthetik, hogy a képlet azért nem ennyire egyszerű.

Fáj a térde vagy a csípője, nehezebben mozog? Ha elkopik a csontok egymással találkozó felületeit fedő porc, akkor a mozgás kínzó fájdalommá válik. Sajnálatos tény, de az a porc, ami egyszer elkopott, az – saját vérellátás híján - nem képes újraképződni. Emiatt is hosszú a protézisre váró betegek listája, és nem véletlen, hogy a porcvédő készítmények keresett patikaszerek.

Hogyan működnek a porcvédők?

A köznapi szóhasználatban porckopásként nevezett panasz, vagyis az osteoarthrosis esetén alkalmazott készítmények hatásmechanizmusa kettős:

1. gátolhatják a porc károsodását,
2. az immunrendszeren keresztül hatva elnyomhatják a porcok leépüléséhez hozzájáruló gyulladásos folyamatokat, vagyis egyfajta gyulladáscsökkentő szerepet töltenek be.

A porcvédők között említhető a glükózamin, a kondroitin-szulfát, a hialuronsav, illetve a nem-denaturált kollagén.

Azon túl, hogy egyes „porcvédő” gyógyszerek szedése vizsgálatokkal igazoltan csökkenti a porckopásos fájdalmat és javítja az érintett ízületek mozgathatóságát, számos beteg alternatív megoldásokkal próbálkozik.

Szájról szájra terjednek például a zselatinos receptek, akár szájon át fogyasztva, akár pakolásként a fájó ízületre helyezve. Jogos a kérdés, hogy csodaszerről van-e szó, vagy csak egy próbálkozásról, aminek akár kedvező hatása is lehet?

Zselatin – megenni, meginni vagy ízületre kenni?

Az emberi szervezetben a kötőszövetek, így a porcok, ínak, szalagok egyik fő építőköve a kollagén. Logikusnak tűnik a gondolat, hogy kollagén bevitelével pótolható lehet az, ami hiányzik a szervezetből, vagyis kollagénnel akár enyhíthetők a porckopásos fájdalmak. Erre apellálva sokan fogyasztanak, esznek vagy isznak kollagén-származékot, nevezetesen zselatint, netán a fájó ízületükre kenik azt.

Valóban jobban működnek a zselatinozott ízületek?

A zselatin fogyasztása bizonyos mértékben hozzájárulhat a kollagénbevitelhez, de nem azonos hatékonyságú, mint a hidrolizált kollagénpeptidek. A zselatin részben hidrolizált kollagén, amely főként állati bőrökből és csontokból származik, és nagyrészt ugyanazokat az aminosavakat tartalmazza, mint a kollagén. Azonban a különbség a felszívódásban és a biológiai hasznosulásban rejlik.

Míg a szájon át történő zselatin-szedés kérdéseket vet fel, addig megjegyzendő, hogy a kívülről a fájó ízületre helyezett, meleg, géles, zselatinos pakolások akár jótékony hatásúak is lehetnek, ha nem is a zselatinra, de a hőre/melegre visszavezethetően. Elég csak arra gondolni, hogy az ízületi panaszokkal küzdők számára a meleg borogatás egyfajta gyógyír lehet.

A zselatin és a kollagén közötti különbség

• A zselatin részben hidrolizált fehérje, amely melegítés hatására gél állagúvá válik. Az emésztés során lebomlik kisebb peptidekre, de a felszívódása és a szervezetben való hasznosulása kevésbé hatékony, mint a hidrolizált kollagéné.
• A hidrolizált kollagén (kollagénpeptidek) már előre lebontott formában tartalmazza a kollagén aminosavait, így könnyebben felszívódik, és kutatások szerint jobban serkenti a szervezet saját kollagéntermelését.

Mennyire hatékony a zselatin kollagénpótlásra?

A zselatin fogyasztása előnyös lehet a bőr, az ízületek és a kötőszövetek számára, mivel glicint és prolint tartalmaz, amelyek a kollagén építőkövei. Azonban:

• A felszívódása lassabb és kevésbé hatékony, mint a hidrolizált kollagéné.
• Nem minden formában szívódik fel megfelelően, főleg, ha nem megfelelő mennyiségben fogyasztják.
• A klinikai kutatások többsége inkább a hidrolizált kollagénnel készült, amelynek hatékonyságát bőr- és ízületi problémák esetén is igazolták.

Lehet enni a zselatint, de úgy tűnik, hogy hiába

Az interneten számos „porcerősítőként” hirdetett csontleveses, kocsonyás tipp található,- természetesen vizsgálatokkal alá nem támasztott módon. Zselatinos receptet is lehet találni, és sok beteg grammszámra eszi a zselatint, attól remélve az ízületi fájdalmai enyhülését. Annak ellenére, hogy a zselatin fogyasztása – napi maximum 10 grammig 6 hónapon át – nagy valószínűséggel nem jár biztonsági kockázattal, egyelőre nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű bizonyíték ahhoz, hogy annak az ízületi fájdalmak csillapításában mutatott hatékonysága megítélhető legyen.

A zselatinból nem lesz kollagén!

Nem árt tudni, hogy a zselatint elsősorban háziállatok (sertés, szarvasmarha, ló) csontjából és kötőszövetéből kivont kollagénből, hidrolízis útján állítják elő. A zselatin előállítás egyfajta irreverzibilis reakció. Ez az „irreverzibilis reakció” egyben megfordíthatatlanságot is jelent, vagyis a zselatin nem képes visszaalakulni kollagénné (ami a porcok építőköve).

Mi a kollagén?

A kollagén széles körben előfordul az állatvilágban és az emberi szervezetben. A kollagén egy fehérje, amelynek a mennyisége az életkor előrehaladtával csökken az emberi szervezetben. Ennek szemmel látható jelei is vannak, ráncosodik, megereszkedik a bőr. A humán szervezetben a kollagén az egyik leggyakoribb fehérjének számít, ami jelen van a bőrben, az izmokban, a csontokban és a szalagokban.

A kollagén kötőszöveti funkciója is nélkülözhetetlen, mivel a kollagén egyfajta strukturális rögzítő szerepet tölt be, a sejtek „összetartását” biztosítva. Emellett, a szöveti regenerációs folyamatok, így például a fekélyek vagy az égési sebek gyógyulási folyamata is kollagént igényel. Kollagén és kollagén között azonban nem tehető egyenlőségjel! Miközben a kollagénnek 28 fajtája ismert, addig az emberi szervezetben található kollagén 90 %-a úgynevezett I-es típusú kollagén.

Vannak hatásos kollagén-származékok, de a zselatin nem az

A zselatinnal kapcsolatos egyik leggyakoribb aggály az, hogy az a felszívódás és a szervezetbeni hatás előtt lebomlik a gyomorsav és a béltraktus enzimjei hatására. Ez így is van! A csak hővel kezelt zselatin-készítmények nem képesek ellenállni a gyomor savas kémhatásának és a béltraktus bontóenzimeinek. Vagyis, a „sima” zselatin károsodik az emésztőrendszerben; mielőtt az egyáltalán felszívódhatna.

Ellenben, a természetes (ún. nem-denaturált) kollagén-készítményeknél, amiket kíméletes gyártástechnológiával állítanak elő, a kémiai szerkezet a gyomor- és béltraktusban érintetlen maradhat. Azaz, léteznek és kaphatók olyan kollagén-származékok, amik szájon át fogyasztva is hatásosak lehetnek az ízületek működésének a támogatásában, a porcfunkció javításában, de a zselatin nem ide tartozik.

Sarkítottan fogalmazva: a zselatin sokkal inkább való tortazselébe, mint ízületek szájon át történő kezelésre. Ráadásul, a túl sok zselatin mellékhatásokat is okozhat, emésztőrendszeri diszkomfort, köztük puffadás és böfögés kísérheti a (sok) zselatin fogyasztását.

Ha mégis zselatint fogyasztana:

• Érdemes napi 10-15 grammot bevinni, ha cél a kollagéntermelés támogatása.
• A C-vitamin segíthet a kollagén szintézisében, így érdemes C-vitaminban gazdag ételekkel (pl. citrusfélék, paprika) kombinálni.
• Rendszeres fogyasztás esetén enyhe pozitív hatásokat mutathat az ízületekre és a bőrre, de nem olyan jelentős mértékben, mint a hidrolizált kollagén.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

Mire jó a kollagén? A legtöbb nőnek fogalma sincs erről

Felhasznált források:

• (1) Medilineplus
• (2) Szántó S. Porcvédelem szájon át szedett korszerű, természetes kollagén-készítménnyel. www.medicalonline.hu
• (3) Lugo JP et al. Efficacy and tolerability of an undenatured type II collagen supplement in modulating knee osteoarthritis symptoms: a multicenter randomized, double blind, placebo-controlled study. Nutr J. 2016;15:14.
• National Institutes of Health (NIH)
• International Society of Sports Nutrition (ISSN)
• Journal of Cosmetic Dermatology