Néma népbetegség: sokszakmás fellépéssel küzdenek az idült vesebetegség súlyos következményei ellen

Összefogás indult a CKD korai felismeréséért és hatékony kezeléséért a Vese Világnapon.

Az idei vesevilágnapon öt szakorvosi területet átfogó példaértékű együttműködés irányítja a figyelmet a krónikus vesebetegségre (CKD), amely Magyarországon mintegy másfél millió embert érint[1]. A Magyar Nephrologiai Társaság kezdeményezésére a Magyar Diabetes Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága, valamint a hazai családorvosi diszciplína vezető képviselőinek részvételével ma megtartott konszenzuskonferencián a szakemberek a korai diagnózis és a hatékony kezelési szemlélet kialakításának fontosságát hangsúlyozták.

Az előadók rámutattak: a betegség gyakori előfordulása és egyszerű, olcsó vizsgálata ellenére világszerte aluldiagnosztizált, és gyakran évekig rejtve marad – itthon az esetek 70%-ában[2] nem ismerik fel. Ez azért kockázatos, mert a CKD nemcsak a diabétesz, illetve a hipertónia ismert szövődménye lehet, de további betegségekben, köztük a súlyos szív- és érrendszeri állapotok kialakulásában is szerepet játszhat.

Ezt igazolja, hogy a hazai kardiológiai betegek 40%-a krónikus vesebetegséggel él, miközben a közepesen súlyos, idült vesebetegek felének szív- és érrendszeri betegsége is van[3].

A sokszakmás konferencia résztvevői hangsúlyozták

A közérthető információátadás, a társadalmi tudatosság növelése, az alapellátás bevonása a kockázati csoportok rendszeres szűrésébe, illetve az érintett társszakmák együttműködésének a megerősítése itthon is mérhető előrelépést jelenthet a betegség elleni küzdelemben.

Az idült vesebetegség világszerte fokozódó népegészségügyi probléma. A legfrissebb becslések szerint globálisan 1 milliárd embert, a felnőtt lakosság 15-20 százalékát, Magyarországon a 14-16 százalékát érinti[4], valamivel gyakoribb a nőknél és az idősebbeknél; 65 év felett különböző mértékben, de minden harmadik ember érintett.[5]^, [6]

A betegség előfordulása és a halálozásban játszott szerepe jelentős mértékben emelkedett az elmúlt három évtizedben[7], és ez a tendencia várhatóan erősödni fog: az előrejelzések szerint 2027-re a krónikus vesebetegséghez köthető halálozás több mint 40%-os növekedést mutat majd[8]. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a krónikus vesebetegség több mint kétharmada diagnosztizálatlan marad. A kutatási eredmények pedig arra is rávilágítanak, hogy 10 krónikus vesebeteg közül 9 nincs tisztában azzal, hogy beteg.[9]

Dr. Ladányi Erzsébet, a Nemzeti Dialízis Központ – Miskolci Nefrológiai Központ osztályvezető főorvosa, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke a társszakmák együttműködésének fontosságáról szólva kiemelte: „A minden hatodik magyart érintő krónikus vesebetegség nemcsak önálló kockázati tényező, hanem szorosan összekapcsolódik a magyarok körében ugyancsak népbetegségnek számító kardiovaszkuláris problémákkal és a 2-es típusú diabétesszel. Ezért elengedhetetlen a megelőzés és a korai felismerés jelentőségének tudatosítása az alapellátásban és a laikusok között egyaránt, valamint a társszakmák bevonása a CKD felismerésébe és kezelésébe. A konszenzuskonferencián elhangzottak megerősítik, hogy szakmaközi együttműködéssel és az háziorvosok bevonásával számottevő eredmények érhetők el ezen a területen.”

A szakértő hangsúlyozta, hogy a Magyarországon néma népbetegségnek számító, mintegy 1,5 millió embert érintő[10] idült vesebetegség – időben diagnosztizálva – jól kezelhető. A ma már széles körben elérhető korszerű terápiáknak köszönhetően nagy arányban elkerülhetők, illetve lassíthatók a betegség súlyos, a vesét, valamint a szív- és érrendszert érintő szövődményei.[11]

CKD: néma betegség – számos rizikófaktorral

Az idült vesebetegség (CKD) azt jelenti, hogy a vesék rendellenesen működnek, és ez az állapot három hónapnál tovább fennáll.[12] Az „idült” jelző önmagában nem utal a betegség súlyosságára, hiszen akár csekély károsodás esetén is alkalmazható.[13]

A CKD korai szakaszában nem okoz alarmírozó tüneteket, de előrehaladott állapotban már jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, légzési nehézség, alvászavar, gyakori éjszakai vizelés, fejfájás, viszketés, csontfájdalom, izomfájdalom.[14]

A CKD kialakulásához számos tényező hozzájárulhat. Kiemelt oki szerepet játszik a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a vesegyulladás, a magas koleszterinszint, valamint a vizeletelvezetés akadályozottsága, ami eredhet vesekövekből vagy prosztataproblémákból. Bizonyos gyógyszerek, különösen a fájdalomcsillapítók tartós és rendszeres alkalmazása ugyancsak vesekárosodást okozhat. A családi halmozódás is jelentős kockázati tényező a betegség kialakulásában, figyelembe véve, hogy egyes vesebetegségek örökletes jellegűek.[15]^, [16]

Idült vesebetegség: a szívet sem kíméli

Nemzetközi kutatások alátámasztják, hogy még az enyhe fokú CKD-s betegeknél is növekszik a súlyos szív- érrendszeri szövődmények, például a szívroham és a sztrók kialakulásának a kockázata. Minden második közepesen súlyos krónikus vesebetegséggel élő ember küzd valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel, például infarktussal, szívelégtelenséggel, sztrókkal vagy érszűkülettel.[18]

Prof. Dr. Nyolczas Noémi, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház Kardiológiai Osztályának főorvosa előadásában hangsúlyozta:

„A krónikus vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek szoros összefüggésben állnak egymással: az egyik betegség fennállása nagymértékben növeli a másik kialakulásának a kockázatát. A középsúlyos és súlyos vesebetegek több mint a fele kardiovaszkuláris szövődmények következtében veszíti életét, és ugyanez a kapcsolat igaz fordítva is: a kardiovaszkuláris betegeknél kiugróan magas a krónikus vesebetegség előfordulása. A korai felismerés és a megfelelő kezelés mindkét betegcsoport esetében kulcsfontosságú, hiszen ma már rendelkezésre állnak olyan terápiás lehetőségek, amelyek igazoltan csökkentik a szív- és vesebetegek halálozási és kórházi kezelési kockázatát. Ahhoz azonban, hogy a betegségeket időben felismerjük, elengedhetetlen a szűréseket beépíteni a mindennapi ellátási gyakorlatba.”

Magas vérnyomás: ok és okozat egyben

Bizonyított, hogy az elégtelen veseműködés magas vérnyomást okoz, és hajlamosít a szívelégtelenség kialakulására is. A magas vérnyomás kezelése nemcsak a vesék további károsodásának megelőzése, hanem a sztrók és a szívinfarktus kockázatának mérséklése szempontjából is elengedhetetlen.

Egy 2023-ban közzétett hazai tanulmány, amely a Pécsi Tudományegyetem ellátási körzetének betegeinél vizsgálta az idült vesebetegség és a kardiovaszkuláris kórképek kapcsolatát (2011–2019), nemcsak arra mutatott rá, hogy az idült vesebetegek kétharmada diagnosztizálatlan marad[20], hanem arra is, hogy a kutatásban vizsgált krónikus vesebetegek 70,2 százaléka magas vérnyomásban, 41,5 százaléka cukorbetegségben, 20,5 százaléka szívelégtelenségben, 9 százaléka szívinfarktusban, 10 százaléka sztrókban szenvedett.[21]

A konszenzuskonferencián a magas vérnyomás és a krónikus vesebetegség kapcsolatára hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Járai Zoltán c. egyetemi tanár, DBC – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Kardiológiai Profiljának profilvezető főorvosa, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára:

„A magas vérnyomás egyszerre a krónikus vesebetegség egyik ismert kiváltó oka és lehetséges következménye. Magyarországon különösen magas a hipertónia előfordulása: a felnőtt lakosság több mint 40%-át érinti, és közülük sokan nem is tudnak róla. Pedig a diagnózis felállítása nem bonyolult: egy egyszerű vérnyomásmérés és egy laborvizsgálat elegendő lehet a betegség felismeréséhez. A korai diagnózis ebben az esetben is kulcstényező, hiszen megfelelő kezeléssel nemcsak a vesebetegség kialakulása, hanem a magas vérnyomás számos más lehetséges szövődménye is megelőzhető lenne.”

Cukorbetegség – a vesekárosodás előszobája

A CKD kialakulásában vezető szerep jut a diabétesznek és szövődményeinek. Egy 2016–2020 között készült országos hazai kutatás által feltárt tények megerősítik, hogy az idült vesebetegség monitoringja a 2-es típusú cukorbetegeknél is nélkülözhetetlen. A CKD a diabétesz egyik leggyakoribb, ismert mikrovaszkuláris szövődménye, ami a cukorbetegek mintegy 40 százalékát érinti[22], ugyanakkor kutatás eredményei szerint a vizsgált időszakban a hazai cukorbetegeknek mindössze 6,5 százalékát diagnosztizálták krónikus vesebetegséggel, ami a vonatkozó nemzetközi statisztikák ismeretében jócskán alulbecsüli a valós helyzetet.

A cukorbetegség és a krónikus vesebetegség szoros összefüggéseiről Prof. Dr. Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum vezetője, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke aláhúzta:

„A cukorbetegség az idült vesebetegség egyik leggyakoribb kiváltó oka. Az összes CKD-eset 50-60%-át[23] a diabétesz és a prediabétesz okozza. Az időben elkezdett kezelés jelentős mértékben lassíthatja a vesekárosodás előrehaladását. Fontos tudatosítani, hogy ma már olyan modern terápiás lehetőségek is rendelkezésre állnak, amelyek nemcsak a vércukorszintet javítják, hanem lassítják a vesebetegség progresszióját és az egyéb szövődmények kialakulását is. A cél az, hogy a diabétesz terápiájában mind az orvosok, mind a betegek figyelmét felhívjuk a rendszeres szűrésre és a holisztikus megközelítésre, azaz a metabolikus, a renális és a kardiológiai szövődmények együttes kezelésére.”

A háziorvosok szerepe kulcsfontosságú

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a család- és háziorvosoknak fontos szerep jut a CKD korai felismerésében, különösen a magas kockázati csoportba tartozó páciensek esetében. A vesebetegség az alapellátásban is elérhető, egyszerű és olcsó laborvizsgálattal (vérvizsgálat, vizeletvizsgálat) kiszűrhető, aktuális stádiuma a laboreredmények alapján állapítható meg.

A vese működésének állapotát a becsült glomeruláris filtrációs ráta (bGFR vagy eGFR) segítségével lehet megbízhatóan megítélni. Ennek normál értéke 90 ml/perc felett van; azonban ha három hónapon túl, ismételt vizsgálatokban 60 ml/perc alatti értéket mérnek, idült vesebetegségről beszélhetünk.

Prof. Dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője a magas rizikócsoportba tartozók szűrésére hívta fel a figyelmet:

„A háziorvosok rendszeresen találkoznak azokkal a páciensekkel, akiknél egy egyszerű laborvizsgálattal korán felismerhető lenne a vesekárosodás, de ennek hiányában már csak a későbbi szövődményekkel szembesülünk. Fontos, hogy a krónikus vesebetegség szűrése beépüljön a mindennapi háziorvosi gyakorlatba, különösen a cukorbetegek és magas vérnyomással élők esetében, akiknél a kockázat kiemelkedően magas.”

Az idült vesebetegség kialakulásának megelőzését életmódváltással és az alapbetegségek megfelelő ellenőrzésével lehet segíteni. Az egészséges életmód, a megfelelő gyógyszerek, valamint a rendszeres kontrollvizsgálatok kombinációjával a betegség egyensúlyban tartható. Ezt igazolja az is, hogy a kezelt krónikus vesebetegség, 100 emberből csupán 2-nél alakul át veseelégtelenséggé, és csak nagyon kevés betegnek lesz szüksége vesepótló kezelésre, például dialízisre vagy vesetranszplantációra.[24]

A vese világnapja alkalmat ad arra, hogy a szakértők szélesebb társadalmi és szakmai körben is felhívják a figyelmet a vesebetegség jelentőségére, a korai diagnózis fontosságára és azokra a lehetőségekre, amelyekkel javítani lehet a betegek életkilátásait és életminőségét is.

A fentieket összegezve a konferencia résztvevői az alábbi üzeneteket fogalmazták meg:

• Gondoljon a háziorvos a CKD lehetőségére! Az alapellátásban dolgozó orvosoknak kulcsszerep jut a CKD-ra hajlamosító kockázati tényezők felismerésében, az aluldiagnosztizáltság csökkentésében. Gondolni kell a betegség előfordulására a kockázati csoportokban, különösen a hajlamosító társbetegségek fennállása esetén.   
• Szűrjük a kockázati csoportokat! Az évenkénti szűrővizsgálatok (vizeletfehérje – UACR), (vizeletkiválasztás – eGFR) segítik az idült vesebetegség időben történő felismerését. A kockázati csoportokba tartozók – akár tünetek nélkül is – minden évben kérjék háziorvosuktól a betegség szűréséhez szükséges egyszerű laborvizsgálat elvégzését.
• Ismerjük a rizikótényezőket! A CKD legfontosabb rizikótényezői a cukorbetegség, illetve a fennálló szív- és érrendszeri betegségek, különösképpen a magas vérnyomás. Ugyancsak kockázati tényező az elhízás és a normálistól eltérő vérzsírértékek. A vérnyomás rendszeres ellenőrzése, szükség esetén gyógyszeres beállítása nemcsak a CKD, de más betegségek megelőzése szempontjából is ajánlott.
• Betegelőny származhat a társszakmák összefogásból. Az alapellátásban dolgozó orvosok, nefrológusok, diabetológusok és kardiológusok szakmai együttműködésével népegészségügyi szempontból is számottevő egészségnyereség érhető el a CKD kapcsán.
• A megelőzés alapja az egészséges életmód. Az egészséges életmód kialakítása (só- és fehérjebevitel csökkentése, a dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás mérséklése, a testsúly, a vérzsír- és a vércukorszint kontrollja, illetve a rendszeres mozgás) megelőzheti a krónikus vesebetegség kialakulását, illetve lassíthatja az előrehaladását. A lakosság ez irányú edukációja elengedhetetlen, különösen a rizikócsoportba tartozók között.

Az Önnek legmegfelelőbb terápiás lehetőség kiválasztása érdekében minden esetben konzultáljon kezelőorvosával! A tájékoztató kampány a Boehringer Ingelheim RCV GmbH & Co. KG Magyarországi Fióktelepe támogatásával készült.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

Idült vesebetegség: úgy is lehet vesebeteg, hogy közben nem is tud róla

Felhasznált források:

[1] Prof. Wittmann István „A cukorbetegség és a vesebetegség reprezentáltsága az online térben”, Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (2023)

[2]Inside CKD: a microsimulation modelling study projects the clinical and economic burden of chronic kidney disease in Hungary; Szabó et al;Front. Nephrol. 4:1458607.

[3]Inside CKD: a microsimulation modelling study projects the clinical and economic burden of chronic kidney disease in Hungary; Szabó et al; Front. Nephrol. 4:1458607.

[4]Inside CKD: a microsimulation modelling study projects the clinical and economic burden of chronic kidney disease in Hungary; Szabó et al;. Nephrol. 4:1458607.

[5] Ladányi E, et al;(2023) Deficiencies in the Recognition and Reporting of Chronic Kidney Disease in Patients With Type 2 Diabetes Mellitus; A Hungarian Nationwide Analysis. Int J Public Health 68:1606151. doi: 10.3389/ijph.2023.1606151

[7] Ladányi E, et al;(2023) Deficiencies in the Recognition and Reporting of Chronic Kidney Disease in Patients With Type 2 Diabetes Mellitus; A Hungarian Nationwide Analysis. Int J Public Health 68:1606151. doi: 10.3389/ijph.2023.1606151

[8]Inside CKD: a microsimulation modelling study projects the clinical and economic burden of chronic kidney disease in Hungary; Szabó et al;Front. Nephrol. 4:1458607.

[10] Prof. Wittmann István „A cukorbetegség és a vesebetegség reprezentáltsága az online térben", Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (2023)

[18] Inside CKD: a microsimulation modelling study projects the clinical and economic burden of chronic kidney disease in Hungary; Szabó et al; Front. Nephrol. 4:1458607.

[20] Zemplényi A, et al. (2023) Prevalence, Cardiometabolic Comorbidities and Reporting of Chronic Kidney Disease; A Hungarian Cohort Analysis. Int J Public Health 68:1605635. doi: 10.3389/ijph.2023.1605635

[21] Zemplényi A, et al. (2023) Prevalence, Cardiometabolic Comorbidities and Reporting of Chronic Kidney Disease; A Hungarian Cohort Analysis. Int J Public Health 68:1605635. doi: 10.3389/ijph.2023.1605635

[22] Ladányi E, et al. (2023) Deficiencies in the Recognition and Reporting of Chronic Kidney Disease in Patients With Type 2 Diabetes Mellitus; A Hungarian Nationwide Analysis. Int J Public Health 68:1606151. doi: 10.3389/ijph.2023.1606151