Mire utal a hasűri folyadékgyülem?
A hasűri folyadékgyülem, más néven ascites, a hasüregben kóros mennyiségben felhalmozódó folyadékot jelenti. Ez az állapot leggyakrabban krónikus májbetegségek, például májcirrózis következményeként alakul ki, de előfordulhat daganatos betegségek, szívelégtelenség vagy fertőzések kapcsán is. Az ascites súlyossága változó lehet: egyes esetekben csak kis mennyiségű folyadék halmozódik fel, míg máskor jelentős hasűri duzzanatot okoz, amely nehézlégzéshez, hasi fájdalomhoz és mozgáskorlátozottsághoz vezethet.
A hasűri folyadékgyülem kialakulása több tényezőre vezethető vissza
- Májbetegségek: a leggyakoribb ok a májcirrózis, amely a máj vérellátásának károsodása és a portális hipertónia (megnövekedett vénás nyomás) miatt ascitest eredményez.
- Daganatos betegségek: a peritoneális karcinomatózis (a hashártya daganatos érintettsége) vagy egyéb szolid tumorok (pl. petefészekrák) szintén okozhatnak folyadékgyülemet.
- Szívelégtelenség: a szív nem megfelelő pumpafunkciója miatt a vénás nyomás megemelkedik, ami folyadékfelszaporodáshoz vezethet.
- Vesebetegségek: súlyos vesekárosodás esetén a fehérjevesztés és a folyadékegyensúly zavara ascitest idézhet elő.
- Fertőzések: tuberkulózis vagy peritonitis (a hashártya gyulladása) is kiválthatja a folyadékgyülem kialakulását.
Az ascites tünetei a folyadék mennyiségétől és az alapbetegségtől függően változnak
A leggyakoribb panaszok:
- haskörfogat-növekedés, puffadás
- hasi fájdalom vagy diszkomfortérzet
- étvágytalanság, teltségérzet
- nehézlégzés, különösen fekvő helyzetben
- bokaduzzanat (ödéma)
- fáradékonyság, gyengeség
A hasűri folyadékgyülem kimutatása többféle vizsgálattal történhet
- Fizikális vizsgálat: az orvos a has kopogtatásával és tapintásával megállapíthatja a folyadék jelenlétét.
- Ultrahangvizsgálat: az egyik legérzékenyebb módszer, amely már kis mennyiségű folyadékot is képes kimutatni.
- CT vagy MR vizsgálat: pontosabb képet adhat a folyadék eloszlásáról és az esetleges daganatos eredetről.
- Hasűri folyadék punkciója (paracentesis): a diagnózis megerősítésére a hasból tűvel folyadékmintát vesznek, amelyet laboratóriumban elemeznek. Ennek segítségével kideríthető a folyadék összetétele, és megállapítható, hogy fertőzés, daganatos folyamat vagy egyéb ok áll-e a háttérben.
Az ascites kezelése
A kezelés célja az alapbetegség kezelése és a folyadékgyülem csökkentése. Az alábbi módszerek alkalmazhatók:
- Só- és folyadékbevitel korlátozása: a nátriumbevitel csökkentése segíthet mérsékelni a folyadék felhalmozódását.
- Vizelethajtók (diuretikumok): a furosemid és a spironolakton gyakran alkalmazott gyógyszerek az ascites kezelésére.
- Paracentesis: nagy mennyiségű folyadék esetén tűvel és katéterrel leszívják a hasűri folyadékot, hogy enyhítsék a tüneteket.
- Májtranszplantáció: súlyos májcirrózis esetén végleges megoldást jelenthet.
- Shunt-műtét: bizonyos esetekben sebészeti beavatkozással megváltoztatják a véráramlást, hogy csökkentsék a hasűri nyomást.
Ha az ascitest nem kezelik megfelelően, súlyos szövődmények alakulhatnak ki, például:
- Spontán bakteriális peritonitis (SBP): fertőzés következtében életveszélyes hashártyagyulladás léphet fel.
- Hepatorenalis szindróma: súlyos májelégtelenség esetén a vesefunkció is romolhat.
- Légzési nehézségek: a nagy mennyiségű folyadék nyomhatja a rekeszizmot, megnehezítve a légzést.
Gyakori kérdések a hasűri folyadékgyülemről
A hasban akár több liternyi folyadék is felhalmozódhat. Amíg kevés – egy-két deciliter – a folyadék mennyisége, az nem okoz panaszt. Az ascites (aszcitesz) a hasüregen belül túlzottan felgyűlő, alapesetben savós folyadékgyülem.
Meg lehet teljesen megszüntetni az ascitest?
Ez az alapbetegségtől függ. Ha az ascitest okozó betegség kezelhető (például daganat eltávolítása vagy sikeres májtranszplantáció), akkor a folyadékgyülem teljesen megszűnhet. Krónikus májbetegség esetén azonban csak tüneti kezeléssel lehet enyhíteni.
Milyen étrendi változtatások szükségesek ascites esetén?
Az alacsony sótartalmú étrend, a diéta alapvető fontosságú, mivel a nátrium visszatartja a folyadékot a szervezetben. Az alkohol kerülése elengedhetetlen májbetegségek esetén. Fehérjedús étrend javasolt, de vesebetegség esetén ennek mennyiségét orvosnak kell meghatároznia.
Mennyire hatékonyak a vizelethajtók?
A diuretikumok sok esetben segítenek csökkenteni a hasűri folyadék mennyiségét, de nem minden esetben elegendők önmagukban. Fontos, hogy az orvos rendszeresen ellenőrizze a beteg elektrolit- és vesefunkciós értékeit a kezelés alatt.
Lehetséges-e otthon kezelni az ascitest?
A kezdeti szakaszban az életmódbeli változtatásokkal és vizelethajtókkal enyhíthető az állapot, de súlyosabb esetekben kórházi kezelésre lehet szükség. A folyadékleszívást mindig orvos végezze, otthoni próbálkozások veszélyesek lehetnek.
Mikor kell orvoshoz fordulni ascites esetén?
Ha a haskörfogat hirtelen megnő, nehézlégzés jelentkezik, vagy láz és hasi fájdalom lép fel, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ezek súlyos szövődményekre utalhatnak, például fertőzésre vagy veseelégtelenségre.
Felhasznált források:
