Ritkán életveszélyes, mégis gond: szag- és ízérzékelési zavarok

Általában nem kapnak kellő orvosi figyelmet, sőt sokszor a beteg is csak később veszi észre, nem érzi - és nem élvezi az ételek ízét, a környezet szagait, illatait. Olvasói levelekben is előfordul ez a probléma.

Az érzékelési zavarok (szenzoros feldolgozási zavarok) az idegrendszer működésének olyan rendellenességei, amikor az agy nem megfelelően dolgozza fel az érzékszervekből (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés, egyensúly, mozgásérzékelés) érkező ingereket. Ez azt jelenti, hogy a személy túlérzékenyen, alulérzékenyen vagy eltúlzott módon reagál bizonyos külső ingerekre, ami nehezítheti a mindennapi életvitelt, a tanulást, a szociális kapcsolatokat vagy akár a mozgáskoordinációt is.

A szagérzékelés és az ízérzés szorosan összefügg, a nyelven lévő ízlelőbimbók azonosítják az ízeket, az orrban lévő szaglóhám pedig a szagokat. Mindkét érzet az agyba jut, ahol elnyeri végső formáját, azonosítja az agykéreg, milyen (kellemes - kellemetlen) szagról, vagy melyik alapízről van szó.

Az ízek

A nyelv felszínén többezer ízlelőbimbó található, amely felelős az ízek érzékeléséért. Már iskolás tananyag, de azért ismételjük el, hogy a nyelvfelszín melyik területe mit érzékel:

• a nyelv hegyén az édes
• a nyelv tövén a keserű
• a nyelvoldal főleg elülső részein a sós
• a nyelvoldal főként középső részén a savanyú

alapízek érzékelhetőek. Természetesen steril íz nincs, végső soron ezek (és még más nem alapíznek tekintett ízek) kombinációja adja meg az ételek, gyógyszerek, bármilyen anyag jellegzetes ízét.

A szagok, illatok

Az orrnyálkahártyájának kis területe a szaglóhám a szaglóidegekkel. Az idegvégződéseket ingerlő szagmolekulák információja a szagló agyidegen át jut el az agykéregig, ahol (ellentétben az ízek egyszerűbbnek tűnő kombinációival) igen sokféle szag-, illatmintázat kerülhet felismerésre.

Sok esetben a kettő együttesen működik, tehát egyik árnyalja a másikat. Édes íz, jellemző illat (csokoládé, parfüm, virág stb.)l, vagy keserkés íz, kénhidrogénes szag (záptojás) stb.

A szagérzékelés zavarai: anozmia, hiperozmia

Az anozmiás beteg arról panaszkodik, hogy eleinte csak csökken a szag- és ízérzés, aztán szinte megszűnik, már nem érzi milyen ízű az étel.

Okozhatja egyszerű orrdugulás, nátha, influenza, de az érintett agyideg elváltozása is. Okozhatja pl. balesetből származó fejsérülés, súlyosabb orrmelléküreg-fertőzés, sugárterápia.

A hiperozmia, a túlzott szagérzékenység a ritkább eset, szintén általában sérülés következménye lehet, ilyenkor felerősödnek a szagok, és kellemetlenné válnak. Okozhatja a száj- és fogápolás hiánya is, szájüregi fertőzés.

Ízérzés zavarai: ageuzia, diszgeuzia

Előbbit a nyelvet érintő problémák okozhatják, pl igen erős dohányzás, fej-nyaki sugárterápia, egyes gyógyszerek mellékhatása (daganatellenes szer, antidepresszáns).

Utóbbi a téves ízérzés, okozhatja pl. égési sérülés a nyelven, az ún. Bell-féle bénulás (Bell-parézis), esetleg depresszió kísérőtünete is lehet.

Diagnózis

Ingerlés révén: pl. erős illatú szerek, illóolajok, kávé, fahéj, szegfűszeg, az ízeket pedig alapízekkel (cukor, citrom, só, kinin stb.). Ritkán CT és MR az agyidegek vizsgálata céljából.

Kezelés

A szájszárazság kezelése, nedvesen tartása, a gyanúba fogható gyógyszer kiiktatása, influenza esetén várakozás, cinkpótlás (de ez utóbbi nem igazolt egyelőre).

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!