Mire utal a csalánkiütés?
A csalánkiütés egy gyakori bőrreakció, amely viszkető, vörös vagy fehéres duzzanatok formájában jelentkezik a bőr felszínén. Ezek a kiütések hirtelen jelennek meg, és néhány órától akár több hétig is eltarthatnak. A csalánkiütés különböző tényezők hatására alakulhat ki, beleértve az allergiás reakciókat, fertőzéseket, gyógyszereket és fizikai ingereket.
A csalánkiütés típusai
A csalánkiütést alapvetően két fő kategóriába soroljuk:
- Akut csalánkiütés: legfeljebb 6 hétig tart, és gyakran allergiás reakciók vagy fertőzések okozzák.
- Krónikus csalánkiütés: hosszabb ideig, akár hónapokig vagy évekig fennállhat, és gyakran nem allergiás eredetű.
A csalánkiütés okai
- Allergének: ételek (pl. tej, tojás, diófélék, tenger gyümölcsei), gyógyszerek (pl. penicillin, ibuprofén), rovarcsípések, pollen, állati szőr.
- Fertőzések: vírusos vagy bakteriális fertőzések, például megfázás vagy húgyúti fertőzések.
- Gyógyszerek és vegyi anyagok: antibiotikumok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), kontrasztanyagok.
- Fizikai tényezők: hideg, meleg, nyomás, napfény, víz vagy izzadás.
- Autoimmun betegségek: pajzsmirigybetegségek, lupus, coeliakia.
- Pszichés stressz: bizonyos esetekben stressz vagy szorongás is kiválthatja.
A csalánkiütés tünetei
- Viszkető, vörös vagy fehér foltok a bőrön
- Különböző méretű, összefolyhatnak nagyobb kiütésekké
- Kiütések jellemzően néhány órán belül eltűnnek, majd újra megjelennek más területeken
- Duzzanat, különösen az ajkak, szemhéjak vagy torok környékén (angioödéma esetén)
Fontos, hogy ha a csalánkiütés mellé súlyos tünetek, például légzési nehézség vagy torokduzzanat társul, azonnali orvosi segítséget kell kérni, mert ez anafilaxiás reakció jele lehet.
A csalánkiütés diagnózisa
Az orvos a diagnózist általában a tünetek alapján állítja fel. Egyes esetekben további vizsgálatokra lehet szükség:
- Vérvizsgálatok (pl. allergiatesztek, autoimmun betegségek kizárására)
- Bőrpróbák (allergének azonosítására)
- Eliminációs diéta (ha ételallergia gyanúja áll fenn)
A csalánkiütés kezelése
Kiváltó okok elkerülése: ha ismert a kiváltó tényező, annak kerülése a leghatékonyabb megoldás.
Gyógyszeres kezelés
- Antihisztaminok: csökkentik a viszketést és a duzzanatot (pl. cetirizin, loratadin, fexofenadin).
- Kortikoszteroidok: súlyos esetekben rövid távon alkalmazhatók (pl. prednizolon).
- Adrenalin (epinefrin): súlyos allergiás reakció (anafilaxia) esetén életmentő lehet.
- Biológiai terápia: krónikus csalánkiütés esetén speciális gyógyszerek (pl. omalizumab) segíthetnek.
Otthoni praktikák
- Hűsítő borogatás, langyos fürdő
- Laza, légáteresztő ruházat viselése
- Illatmentes bőrápolók használata
- Stresszkezelési technikák alkalmazása (pl. relaxáció, meditáció)
Mi a kórnikus csalánkiütés?
A krónikus csalánkiütés (urticaria) számos betegség következtében kialakulhat, különösen akkor, ha az immunrendszer zavara vagy egyéb alapbetegség áll a háttérben. Íme a leggyakoribb betegségek, amelyek hozzájárulhatnak a krónikus csalánkiütés kialakulásához:
Autoimmun betegségek
- Pajzsmirigybetegségek: Hashimoto-thyreoiditis és Graves-kór.
- Sjögren-szindróma.
- Rheumatoid arthritis.
- SLE (szisztémás lupus erythematosus).
- Vasculitis (érgyulladás).
- Dermatomyositis: ritka autoimmun betegség, ami izom- és bőrgyulladást okoz.
Emésztőrendszeri betegségek
- Cöliákia (gluténérzékenység): a gluténra adott autoimmun reakció csalánkiütést is kiválthat.
- Helicobacter pylori fertőzés: ezt a baktériumot gyakran összefüggésbe hozzák a krónikus urticariával.
- Inflammatorikus bélbetegségek (pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa): krónikus gyulladásokkal társulhat.
Endokrin és metabolikus betegségek
- Cukorbetegség (diabétesz): elsősorban az 1-es típusú cukorbetegség, amely autoimmun alapú, társulhat csalánkiütéssel.
- Pajzsmirigy alul- vagy túlműködés: mind hypo- mind hyperthyreosis okozhat krónikus csalánkiütést.
- Hormonális rendellenességek: pl. menstruációval kapcsolatos hormonális változások, terhesség.
Bőrbetegségek
- Vitiligo: autoimmun betegség, amely a bőr pigmentsejtjeit támadja, és összefüggésben lehet krónikus csalánkiütéssel.
- Psoriasis (pikkelysömör): bár ez főként más típusú bőrtünetekkel jár, egyes esetekben csalánkiütéssel is társulhat.
- Kontakt dermatitis: egyes anyagokra (pl. vegyszerek, kozmetikumok) adott allergiás reakció krónikus csalánkiütést idézhet elő.
Immunrendszer zavarai
- Mastocytosis: ez a betegség a hízósejtek túlzott elszaporodásával jár, ami csalánkiütést okozhat.
- Immunhiányos állapotok: bizonyos veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotok szintén hajlamosíthatnak krónikus urticariára.
- Kryoglobulinémia: a hideg hatására kicsapódó immunfehérjék bőrtüneteket, köztük csalánkiütést okozhatnak.
Fertőzések
- Vírusfertőzések: pl. hepatitisz B és C, Epstein-Barr vírus (EBV), citomegalovírus (CMV), herpeszvírus.
- Bakteriális fertőzések: pl. Streptococcus, Staphylococcus, Helicobacter pylori.
- Parazitás fertőzések: egyes parazitás fertőzések, mint pl. Giardia, szintén összefügghetnek a krónikus csalánkiütéssel.
Daganatos betegségek
- Hematológiai daganatok: leukémia, limfóma (különösen a Hodgkin-limfóma) néha társulhat csalánkiütéssel.
- Myeloma multiplex: a plazmasejtek daganatos megbetegedése krónikus csalánkiütést is okozhat.
Gyógyszer okozta krónikus urticaria
- Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID).
- ACE-gátlók: főleg vérnyomáscsökkentők közé tartozó gyógyszerek.
- Antibiotikumok: pl. penicillin, szulfonamidok.
Hormonális állapotok
- Terhesség: a hormonális változások a terhesség alatt növelhetik a csalánkiütés kockázatát.
- Menopauza: egyes nőknél a menopauza hormonális változásai csalánkiütés formájában is megjelenhetnek.
Pszichológiai tényezők
Stressz: pszichoszomatikus faktorok is jelentős szerepet játszhatnak a krónikus csalánkiütés kialakulásában vagy súlyosbodásában.
Fizikai csalánkiütés
- Dermatographia: a bőr dörzsölése, nyomása által kiváltott csalánkiütés.
- Hideg- vagy melegérzékenység: hőmérsékletváltozások hatására jelentkező bőrtünetek.
- Nyomás indukálta csalánkiütés: szoros ruházat, övek nyomása miatt.
Idiopátiás krónikus csalánkiütés
Sok esetben a krónikus csalánkiütés oka ismeretlen marad, és idiopátiásnak tekintik, amikor nem található konkrét kiváltó ok, de a tünetek hosszú ideig fennállnak.
Ezek a betegségek és állapotok mind hozzájárulhatnak a krónikus csalánkiütés kialakulásához, ezért fontos a gondos kivizsgálás és az alapbetegségek kezelése.
Tele van a bőre piros, viszkető csalánkiütéssel? Ezek az orvos tanácsai
A csalánkiütés (urtikária) kivizsgálása
Gyakori kérdések a csalánkiütésről
A csalánkiütéssel együttjárhat az ún. angioödéma, amely során megduzzadhatnak az ajkak, a nyelv, a szemhéjak, a nemi szervek vagy az az ujjak végei is. A tüneteggyüttes általában néhány óra alatt eléri maximumát, aztán magától elmúlik. Ám ha a nyelv, garat vagy a gége vizenyője lép fel, akkor azonnal mentőt kell hívni.
Meddig tart a csalánkiütés?
A legtöbb esetben néhány órán vagy napon belül elmúlik, de krónikus esetben akár hónapokig is fennállhat.
A csalánkiütés fertőző?
Nem, a csalánkiütés önmagában nem fertőző, bár bizonyos fertőzések (pl. vírusok, baktériumok) kiválthatják.
Hogyan lehet megelőzni a csalánkiütést?
A kiváltó okok elkerülése (pl. allergének, stressz, hőmérsékleti változások) csökkentheti a kockázatot.
Mikor kell orvoshoz fordulni csalánkütés miatt?
Ha a kiütések több mint hat hétig fennállnak, ha súlyos tünetek kísérik (pl. légszomj, torokduzzanat), vagy ha a gyógyszerek nem hatnak.
Létezik természetes kezelés a csalánkiütés ellen?
Hűsítő borogatások, zabpehelyfürdő és nyugtató gyógynövények (pl. kamilla, aloe vera) segíthetnek enyhíteni a tüneteket, de súlyos esetben orvosi kezelés szükséges.
Felhasznált források:
- Cleveland Clinic
- Mayo Clinic
- Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)