Ezeket látta már?

Mire utal a csalánkiütés?

krónikus csalánkiütés tünetek, okok

A csalánkiütés egy gyakori bőrreakció, amely viszkető, vörös vagy fehéres duzzanatok formájában jelentkezik a bőr felszínén. Ezek a kiütések hirtelen jelennek meg, és néhány órától akár több hétig is eltarthatnak. A csalánkiütés különböző tényezők hatására alakulhat ki, beleértve az allergiás reakciókat, fertőzéseket, gyógyszereket és fizikai ingereket.

A csalánkiütés típusai

A csalánkiütést alapvetően két fő kategóriába soroljuk:

  • Akut csalánkiütés: legfeljebb 6 hétig tart, és gyakran allergiás reakciók vagy fertőzések okozzák.
  • Krónikus csalánkiütés: hosszabb ideig, akár hónapokig vagy évekig fennállhat, és gyakran nem allergiás eredetű.

A csalánkiütés okai

  • Allergének: ételek (pl. tej, tojás, diófélék, tenger gyümölcsei), gyógyszerek (pl. penicillin, ibuprofén), rovarcsípések, pollen, állati szőr.
  • Fertőzések: vírusos vagy bakteriális fertőzések, például megfázás vagy húgyúti fertőzések.
  • Gyógyszerek és vegyi anyagok: antibiotikumok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), kontrasztanyagok.
  • Fizikai tényezők: hideg, meleg, nyomás, napfény, víz vagy izzadás.
  • Autoimmun betegségek: pajzsmirigybetegségek, lupus, coeliakia.
  • Pszichés stressz: bizonyos esetekben stressz vagy szorongás is kiválthatja.

A csalánkiütés tünetei

  • Viszkető, vörös vagy fehér foltok a bőrön
  • Különböző méretű, összefolyhatnak nagyobb kiütésekké
  • Kiütések jellemzően néhány órán belül eltűnnek, majd újra megjelennek más területeken
  • Duzzanat, különösen az ajkak, szemhéjak vagy torok környékén (angioödéma esetén)

Fontos, hogy ha a csalánkiütés mellé súlyos tünetek, például légzési nehézség vagy torokduzzanat társul, azonnali orvosi segítséget kell kérni, mert ez anafilaxiás reakció jele lehet.

A csalánkiütés diagnózisa

Az orvos a diagnózist általában a tünetek alapján állítja fel. Egyes esetekben további vizsgálatokra lehet szükség:

  • Vérvizsgálatok (pl. allergiatesztek, autoimmun betegségek kizárására)
  • Bőrpróbák (allergének azonosítására)
  • Eliminációs diéta (ha ételallergia gyanúja áll fenn)

A csalánkiütés kezelése

Kiváltó okok elkerülése: ha ismert a kiváltó tényező, annak kerülése a leghatékonyabb megoldás.

Gyógyszeres kezelés

  • Antihisztaminok: csökkentik a viszketést és a duzzanatot (pl. cetirizin, loratadin, fexofenadin).
  • Kortikoszteroidok: súlyos esetekben rövid távon alkalmazhatók (pl. prednizolon).
  • Adrenalin (epinefrin): súlyos allergiás reakció (anafilaxia) esetén életmentő lehet.
  • Biológiai terápia: krónikus csalánkiütés esetén speciális gyógyszerek (pl. omalizumab) segíthetnek.

Otthoni praktikák

  • Hűsítő borogatás, langyos fürdő
  • Laza, légáteresztő ruházat viselése
  • Illatmentes bőrápolók használata
  • Stresszkezelési technikák alkalmazása (pl. relaxáció, meditáció)

Mi a kórnikus csalánkiütés?

A krónikus csalánkiütés (urticaria) számos betegség következtében kialakulhat, különösen akkor, ha az immunrendszer zavara vagy egyéb alapbetegség áll a háttérben. Íme a leggyakoribb betegségek, amelyek hozzájárulhatnak a krónikus csalánkiütés kialakulásához:

Autoimmun betegségek

  • Pajzsmirigybetegségek: Hashimoto-thyreoiditis és Graves-kór.
  • Sjögren-szindróma.
  • Rheumatoid arthritis.
  • SLE (szisztémás lupus erythematosus).
  • Vasculitis (érgyulladás).
  • Dermatomyositis: ritka autoimmun betegség, ami izom- és bőrgyulladást okoz.

Emésztőrendszeri betegségek

  • Cöliákia (gluténérzékenység): a gluténra adott autoimmun reakció csalánkiütést is kiválthat.
  • Helicobacter pylori fertőzés: ezt a baktériumot gyakran összefüggésbe hozzák a krónikus urticariával.
  • Inflammatorikus bélbetegségek (pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa): krónikus gyulladásokkal társulhat.

Endokrin és metabolikus betegségek

  • Cukorbetegség (diabétesz): elsősorban az 1-es típusú cukorbetegség, amely autoimmun alapú, társulhat csalánkiütéssel.
  • Pajzsmirigy alul- vagy túlműködés: mind hypo- mind hyperthyreosis okozhat krónikus csalánkiütést.
  • Hormonális rendellenességek: pl. menstruációval kapcsolatos hormonális változások, terhesség.

Bőrbetegségek

  • Vitiligo: autoimmun betegség, amely a bőr pigmentsejtjeit támadja, és összefüggésben lehet krónikus csalánkiütéssel.
  • Psoriasis (pikkelysömör): bár ez főként más típusú bőrtünetekkel jár, egyes esetekben csalánkiütéssel is társulhat.
  • Kontakt dermatitis: egyes anyagokra (pl. vegyszerek, kozmetikumok) adott allergiás reakció krónikus csalánkiütést idézhet elő.

Immunrendszer zavarai

  • Mastocytosis: ez a betegség a hízósejtek túlzott elszaporodásával jár, ami csalánkiütést okozhat.
  • Immunhiányos állapotok: bizonyos veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotok szintén hajlamosíthatnak krónikus urticariára.
  • Kryoglobulinémia: a hideg hatására kicsapódó immunfehérjék bőrtüneteket, köztük csalánkiütést okozhatnak.

Fertőzések

  • Vírusfertőzések: pl. hepatitisz B és C, Epstein-Barr vírus (EBV), citomegalovírus (CMV), herpeszvírus.
  • Bakteriális fertőzések: pl. Streptococcus, Staphylococcus, Helicobacter pylori.
  • Parazitás fertőzések: egyes parazitás fertőzések, mint pl. Giardia, szintén összefügghetnek a krónikus csalánkiütéssel.

Daganatos betegségek

  • Hematológiai daganatok: leukémia, limfóma (különösen a Hodgkin-limfóma) néha társulhat csalánkiütéssel.
  • Myeloma multiplex: a plazmasejtek daganatos megbetegedése krónikus csalánkiütést is okozhat.

Gyógyszer okozta krónikus urticaria

  • Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID).
  • ACE-gátlók: főleg vérnyomáscsökkentők közé tartozó gyógyszerek.
  • Antibiotikumok: pl. penicillin, szulfonamidok.

Hormonális állapotok

  • Terhesség: a hormonális változások a terhesség alatt növelhetik a csalánkiütés kockázatát.
  • Menopauza: egyes nőknél a menopauza hormonális változásai csalánkiütés formájában is megjelenhetnek.

Pszichológiai tényezők

Stressz: pszichoszomatikus faktorok is jelentős szerepet játszhatnak a krónikus csalánkiütés kialakulásában vagy súlyosbodásában.

Fizikai csalánkiütés

  • Dermatographia: a bőr dörzsölése, nyomása által kiváltott csalánkiütés.
  • Hideg- vagy melegérzékenység: hőmérsékletváltozások hatására jelentkező bőrtünetek.
  • Nyomás indukálta csalánkiütés: szoros ruházat, övek nyomása miatt.

Idiopátiás krónikus csalánkiütés

Sok esetben a krónikus csalánkiütés oka ismeretlen marad, és idiopátiásnak tekintik, amikor nem található konkrét kiváltó ok, de a tünetek hosszú ideig fennállnak.

Ezek a betegségek és állapotok mind hozzájárulhatnak a krónikus csalánkiütés kialakulásához, ezért fontos a gondos kivizsgálás és az alapbetegségek kezelése.

Tele van a bőre piros, viszkető csalánkiütéssel? Ezek az orvos tanácsai

Tele van a bőre piros, viszkető csalánkiütéssel? Ezek az orvos tanácsai

A csalánkiütés (urtikária) kivizsgálása

A csalánkiütés (urtikária) kivizsgálása

Gyakori kérdések a csalánkiütésről

A csalánkiütéssel együttjárhat az ún. angioödéma, amely során megduzzadhatnak az ajkak, a nyelv, a szemhéjak, a nemi szervek vagy az az ujjak végei is. A tüneteggyüttes általában néhány óra alatt eléri maximumát, aztán magától elmúlik. Ám ha a nyelv, garat vagy a gége vizenyője lép fel, akkor azonnal mentőt kell hívni.

Meddig tart a csalánkiütés?

A legtöbb esetben néhány órán vagy napon belül elmúlik, de krónikus esetben akár hónapokig is fennállhat.

A csalánkiütés fertőző?

Nem, a csalánkiütés önmagában nem fertőző, bár bizonyos fertőzések (pl. vírusok, baktériumok) kiválthatják.

Hogyan lehet megelőzni a csalánkiütést?

A kiváltó okok elkerülése (pl. allergének, stressz, hőmérsékleti változások) csökkentheti a kockázatot.

Mikor kell orvoshoz fordulni csalánkütés miatt?

Ha a kiütések több mint hat hétig fennállnak, ha súlyos tünetek kísérik (pl. légszomj, torokduzzanat), vagy ha a gyógyszerek nem hatnak.

Létezik természetes kezelés a csalánkiütés ellen?

Hűsítő borogatások, zabpehelyfürdő és nyugtató gyógynövények (pl. kamilla, aloe vera) segíthetnek enyhíteni a tüneteket, de súlyos esetben orvosi kezelés szükséges.

Felhasznált források:

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához