Mire utal a csalánkiütés?

A csalánkiütés egy gyakori bőrreakció, amely viszkető, vörös vagy fehéres duzzanatok formájában jelentkezik a bőr felszínén. Ezek a kiütések hirtelen jelennek meg, és néhány órától akár több hétig is eltarthatnak. A csalánkiütés különböző tényezők hatására alakulhat ki, beleértve az allergiás reakciókat, fertőzéseket, gyógyszereket és fizikai ingereket.

A csalánkiütés típusai

A csalánkiütést alapvetően két fő kategóriába soroljuk:

• Akut csalánkiütés: legfeljebb 6 hétig tart, és gyakran allergiás reakciók vagy fertőzések okozzák.
• Krónikus csalánkiütés: hosszabb ideig, akár hónapokig vagy évekig fennállhat, és gyakran nem allergiás eredetű.

A csalánkiütés okai

• Allergének: ételek (pl. tej, tojás, diófélék, tenger gyümölcsei), gyógyszerek (pl. penicillin, ibuprofén), rovarcsípések, pollen, állati szőr.
• Fertőzések: vírusos vagy bakteriális fertőzések, például megfázás vagy húgyúti fertőzések.
• Gyógyszerek és vegyi anyagok: antibiotikumok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), kontrasztanyagok.
• Fizikai tényezők: hideg, meleg, nyomás, napfény, víz vagy izzadás.
• Autoimmun betegségek: pajzsmirigybetegségek, lupus, coeliakia.
• Pszichés stressz: bizonyos esetekben stressz vagy szorongás is kiválthatja.

A csalánkiütés tünetei

• Viszkető, vörös vagy fehér foltok a bőrön
• Különböző méretű, összefolyhatnak nagyobb kiütésekké
• Kiütések jellemzően néhány órán belül eltűnnek, majd újra megjelennek más területeken
• Duzzanat, különösen az ajkak, szemhéjak vagy torok környékén (angioödéma esetén)

Fontos, hogy ha a csalánkiütés mellé súlyos tünetek, például légzési nehézség vagy torokduzzanat társul, azonnali orvosi segítséget kell kérni, mert ez anafilaxiás reakció jele lehet.

A csalánkiütés diagnózisa

Az orvos a diagnózist általában a tünetek alapján állítja fel. Egyes esetekben további vizsgálatokra lehet szükség:

• Vérvizsgálatok (pl. allergiatesztek, autoimmun betegségek kizárására)
• Bőrpróbák (allergének azonosítására)
• Eliminációs diéta (ha ételallergia gyanúja áll fenn)

A csalánkiütés kezelése

Kiváltó okok elkerülése: ha ismert a kiváltó tényező, annak kerülése a leghatékonyabb megoldás.

Gyógyszeres kezelés

• Antihisztaminok: csökkentik a viszketést és a duzzanatot (pl. cetirizin, loratadin, fexofenadin).
• Kortikoszteroidok: súlyos esetekben rövid távon alkalmazhatók (pl. prednizolon).
• Adrenalin (epinefrin): súlyos allergiás reakció (anafilaxia) esetén életmentő lehet.
• Biológiai terápia: krónikus csalánkiütés esetén speciális gyógyszerek (pl. omalizumab) segíthetnek.

Otthoni praktikák

• Hűsítő borogatás, langyos fürdő
• Laza, légáteresztő ruházat viselése
• Illatmentes bőrápolók használata
• Stresszkezelési technikák alkalmazása (pl. relaxáció, meditáció)

Mi a kórnikus csalánkiütés?

A krónikus csalánkiütés (urticaria) számos betegség következtében kialakulhat, különösen akkor, ha az immunrendszer zavara vagy egyéb alapbetegség áll a háttérben. Íme a leggyakoribb betegségek, amelyek hozzájárulhatnak a krónikus csalánkiütés kialakulásához:

Autoimmun betegségek

• Pajzsmirigybetegségek: Hashimoto-thyreoiditis és Graves-kór.
• Sjögren-szindróma.
• Rheumatoid arthritis.
• SLE (szisztémás lupus erythematosus).
• Vasculitis (érgyulladás).
• Dermatomyositis: ritka autoimmun betegség, ami izom- és bőrgyulladást okoz.

Emésztőrendszeri betegségek

• Cöliákia (gluténérzékenység): a gluténra adott autoimmun reakció csalánkiütést is kiválthat.
• Helicobacter pylori fertőzés: ezt a baktériumot gyakran összefüggésbe hozzák a krónikus urticariával.
• Inflammatorikus bélbetegségek (pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa): krónikus gyulladásokkal társulhat.

Endokrin és metabolikus betegségek

• Cukorbetegség (diabétesz): elsősorban az 1-es típusú cukorbetegség, amely autoimmun alapú, társulhat csalánkiütéssel.
• Pajzsmirigy alul- vagy túlműködés: mind hypo- mind hyperthyreosis okozhat krónikus csalánkiütést.
• Hormonális rendellenességek: pl. menstruációval kapcsolatos hormonális változások, terhesség.

Bőrbetegségek

• Vitiligo: autoimmun betegség, amely a bőr pigmentsejtjeit támadja, és összefüggésben lehet krónikus csalánkiütéssel.
• Psoriasis (pikkelysömör): bár ez főként más típusú bőrtünetekkel jár, egyes esetekben csalánkiütéssel is társulhat.
• Kontakt dermatitis: egyes anyagokra (pl. vegyszerek, kozmetikumok) adott allergiás reakció krónikus csalánkiütést idézhet elő.

Immunrendszer zavarai

• Mastocytosis: ez a betegség a hízósejtek túlzott elszaporodásával jár, ami csalánkiütést okozhat.
• Immunhiányos állapotok: bizonyos veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotok szintén hajlamosíthatnak krónikus urticariára.
• Kryoglobulinémia: a hideg hatására kicsapódó immunfehérjék bőrtüneteket, köztük csalánkiütést okozhatnak.

Fertőzések

• Vírusfertőzések: pl. hepatitisz B és C, Epstein-Barr vírus (EBV), citomegalovírus (CMV), herpeszvírus.
• Bakteriális fertőzések: pl. Streptococcus, Staphylococcus, Helicobacter pylori.
• Parazitás fertőzések: egyes parazitás fertőzések, mint pl. Giardia, szintén összefügghetnek a krónikus csalánkiütéssel.

Daganatos betegségek

• Hematológiai daganatok: leukémia, limfóma (különösen a Hodgkin-limfóma) néha társulhat csalánkiütéssel.
• Myeloma multiplex: a plazmasejtek daganatos megbetegedése krónikus csalánkiütést is okozhat.

Gyógyszer okozta krónikus urticaria

• Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID).
• ACE-gátlók: főleg vérnyomáscsökkentők közé tartozó gyógyszerek.
• Antibiotikumok: pl. penicillin, szulfonamidok.

Hormonális állapotok

• Terhesség: a hormonális változások a terhesség alatt növelhetik a csalánkiütés kockázatát.
• Menopauza: egyes nőknél a menopauza hormonális változásai csalánkiütés formájában is megjelenhetnek.

Pszichológiai tényezők

Stressz: pszichoszomatikus faktorok is jelentős szerepet játszhatnak a krónikus csalánkiütés kialakulásában vagy súlyosbodásában.

Fizikai csalánkiütés

• Dermatographia: a bőr dörzsölése, nyomása által kiváltott csalánkiütés.
• Hideg- vagy melegérzékenység: hőmérsékletváltozások hatására jelentkező bőrtünetek.
• Nyomás indukálta csalánkiütés: szoros ruházat, övek nyomása miatt.

Idiopátiás krónikus csalánkiütés

Sok esetben a krónikus csalánkiütés oka ismeretlen marad, és idiopátiásnak tekintik, amikor nem található konkrét kiváltó ok, de a tünetek hosszú ideig fennállnak.

Ezek a betegségek és állapotok mind hozzájárulhatnak a krónikus csalánkiütés kialakulásához, ezért fontos a gondos kivizsgálás és az alapbetegségek kezelése.

Tele van a bőre piros, viszkető csalánkiütéssel? Ezek az orvos tanácsai

A csalánkiütés (urtikária) kivizsgálása

Gyakori kérdések a csalánkiütésről

A csalánkiütéssel együttjárhat az ún. angioödéma, amely során megduzzadhatnak az ajkak, a nyelv, a szemhéjak, a nemi szervek vagy az az ujjak végei is. A tüneteggyüttes általában néhány óra alatt eléri maximumát, aztán magától elmúlik. Ám ha a nyelv, garat vagy a gége vizenyője lép fel, akkor azonnal mentőt kell hívni.

Meddig tart a csalánkiütés?

A legtöbb esetben néhány órán vagy napon belül elmúlik, de krónikus esetben akár hónapokig is fennállhat.

A csalánkiütés fertőző?

Nem, a csalánkiütés önmagában nem fertőző, bár bizonyos fertőzések (pl. vírusok, baktériumok) kiválthatják.

Hogyan lehet megelőzni a csalánkiütést?

A kiváltó okok elkerülése (pl. allergének, stressz, hőmérsékleti változások) csökkentheti a kockázatot.

Mikor kell orvoshoz fordulni csalánkütés miatt?

Ha a kiütések több mint hat hétig fennállnak, ha súlyos tünetek kísérik (pl. légszomj, torokduzzanat), vagy ha a gyógyszerek nem hatnak.

Létezik természetes kezelés a csalánkiütés ellen?

Hűsítő borogatások, zabpehelyfürdő és nyugtató gyógynövények (pl. kamilla, aloe vera) segíthetnek enyhíteni a tüneteket, de súlyos esetben orvosi kezelés szükséges.

Felhasznált források:

• Cleveland Clinic
• Mayo Clinic
• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)