A csalánkiütés (urtikária) kivizsgálása
A csalánkiütés (urticaria) a bőrön hirtelen kialakuló pirosas, néha lilás vagy fehér, a bőrfelszínbőé kiemelkedő, viszkető kiütés. A betegséget urticariának is nevezik.
A csalánkiütés (urtikária) kivizsgálása Magyarországon több lépésben történik, amely során az orvos feladata, hogy megállapítsa a tünetet kiváltó okokat és megválassza a megfelelő kezelést.
A kivizsgálás lépései általában a következők
1. Betegkórtörténet felvétele
Az orvos részletesen kikérdezi a pácienst a tünetek megjelenéséről, időtartamáról, súlyosságáról, valamint a kiváltó tényezőkről, például étkezésről, gyógyszerekről, fizikai aktivitásról vagy stresszről. Fontos szerepe van az esetleges allergiás reakciók vagy családi kórtörténet feltárásában. Ezek fogják érdekelni az orvost:
- A csalánkiütés megjelenésének ideje és körülményei.
- Étkezési szokások, potenciális allergének.
- Az utóbbi időben szedett gyógyszerek.
- Korábbi betegségek, különösen allergiás reakciók vagy autoimmun betegségek.
- Családi anamnézis, azaz családtagok hasonló tünetei.
2. Fizikai vizsgálat
Az orvos megvizsgálja a bőrt és az elváltozásokat. Értékeli a kiütések típusát, méretét, eloszlását és időtartamát (akut vagy krónikus urtikária).
3. Laboratóriumi vizsgálatok
- Vérvizsgálat: a teljes vérkép és a gyulladás markerei (pl. CRP, ESR) segíthetnek kizárni fertőzéseket vagy autoimmun betegségeket.
- Vizeletvizsgálat a bakteriális fertőzések keresésére.
- Allergiatesztek: specifikus IgE antigének kimutatása a vérben.
- Egyéb vérvizsgálatok: máj- és vesefunkciók ellenőrzése, pajzsmirigy funkciós vizsgálatok.
A vérvizsgálatok segítségével kereshetnek fertőzéseket, gyulladásos folyamatokat, vagy autoimmun betegségeket, amelyek kiválthatják a csalánkiütést. Gyakran mérik a teljes vérképet, a máj- és vesefunkciókat is.
4. Allergia tesztek
- Bőrpróba (Prick-test): kis mennyiségű allergén anyagot visznek fel a bőrre, és értékelik a helyi reakciót.
- Ételallergiák tesztelése: megfigyelés diéta mellett vagy specifikus ételallergia tesztek.
Ha tehát felmerül az allergiás reakció gyanúja, bőrpróbákat (pl. prick tesztet) vagy vérvizsgálatot végezhetnek, hogy meghatározzák a lehetséges allergéneket (pl. ételek, pollen, állati szőr, gyógyszerek).
5. Provokációs tesztek
- Nehéz fizikai aktivitás: gyakran alkalmazzák fizikai inger kiváltotta csalánkiütés gyanúja esetén.
- Hideg/meleg teszt: hideg vagy meleg objektumok alkalmazása a bőrön, megfigyelve, hogy, okoz-e reakciót.
Speciális esetekben tehát, például amikor fizikai tényezők (pl. hideg, meleg, nyomás) váltják ki a csalánkiütést, az orvos provokációs tesztet is végezhet. Ennek során mesterségesen idézik elő a tüneteket, hogy megerősítsék a diagnózist.
6. Egyéb diagnosztikai tesztek
- Bőrbiopszia: ritkán, de súlyos vagy szokatlan esetekben szövetmintát vehetnek a bőrből további elemzésre.
- Szérum hormonszint-mérések: hormonális diszbalansz jeleinek keresése (pl. hízósejt-betegségek).
7. Ha szükséges, további speciális vizsgálatok
- Autoimmun vizsgálatok: antinukleáris antitestek (ANA) tesztelése.
- Képalkotó vizsgálatok: ultrahang, röntgen vagy CT speciális esetekben, ha belső szervi érintettség gyanítható.
A kivizsgálások során a cél, hogy kiderítsék a csalánkiütés pontos okát, ami lehet allergiás reakció, fizikai hatás, fertőzés, autoimmun betegség, vagy akár idiopátiás (ismeretlen eredetű) is. A kezelést az orvos az ok feltárását követően alakítja ki.
Konzultáció Szakorvosokkal
Szükség esetén az orvos bőrgyógyász, allergológus, immunológus, endokrinológus vagy egyéb szakember segítségét kérheti a pontos diagnózis felállításához.
Tele van a bőre piros, viszkető csalánkiütéssel? Ezek az orvos tanácsai
Krónikus csalánkiütés: tünetek, okok
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
