Miért vagyunk magabiztosak, amikor tévedünk? Meglepő kutatási eredmények
Bizonyára mindenki találkozott már olyan emberekkel, akik egy vitában magabiztosan védik a véleményüket, még akkor is, ha folyton tévednek. De vajon miért történik ez? Miért hiszi el valaki olyan erősen, hogy igaza van, amikor valójában csak fél információk alapján formálta meg álláspontját? A Plos One folyóiratban szerdán megjelent tanulmány erre kereste a választ.
Az Ohio Állami Egyetem professzora, Angus Fletcher kollégáival azt vizsgálja, miért érezzük azt, hogy elég információval rendelkezünk ahhoz, hogy ítéletet hozzunk, még akkor is, ha valóban nem ismerjük az összes részletet. Fletcher szerint az agyunk hajlamos túlbecsülni saját képességeit, különösen akkor, amikor csak töredékes információk állnak rendelkezésünkre.
- Agyunk túlságosan magabiztos abban , hogy nagyon kevés információval képes ésszerű következtetésre jutni - mondta Angus Fletcher, kiemelve azt a veszélyt, hogy hajlamosak vagyunk gyors és határozott véleményt formálni, még akkor is, ha nem vagyunk a teljes kép birtokában.
Hajlamosak vagyunk túl gyorsan ítélkezni
A kutatásban 1300 felnőtt vett részt, akik egy fiktív történetet olvastak egy iskoláról, amely vízhiánnyal küzd, mivel a helyi víztartó réteg kiszáradt. A résztvevőket három csoportra osztották: az egyik csoport egy olyan történetet olvasott, amely az iskolák összevonása melletti érveket tartalmazott, a második csoport az iskolák különállását támogató érveket, míg a harmadik, a kontrollcsoport a teljes történetet kapta, amely mindkét nézőpontot bemutatta.
Az eredmények döbbenetesek voltak: azok az emberek, akik csak az egyik oldalt érveit olvasták, sokkal biztosabban hitték, hogy elegendő információjuk van ahhoz, hogy helyes döntést hozzanak. Ezzel szemben azok, akik mindkét oldalon érveit megismerték, kevésbé volt biztosak az ítéletükben, és tudatosabbak lettek, mivel rájöttek, hogy a probléma bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tűnt.
A "túlbizalom" csapdája
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért olyan magabiztosak az emberek, amikor csak egy nézőpontot ismernek? A válasz a pszichológiai jelenségben rejlik, amit „túlbizalomnak” nevezünk. Ez a jelenség arra utal, hogy az emberek hajlamosak túlbecsülni tudásukat és ítélőképességüket, különösen akkor, amikor csak korlátozott információ áll rendelkezésre. A tanulmány rávilágított arra, hogy azok, akik egyoldalú kaptak, sokkal hajlamosabbak voltak arra, hogy eltúlozzák saját ítélőképességük megbízhatóságát.
Ez a jelenség a hétköznapi vitákban is megfigyelhető. Gondoljunk csak bele: hányszor fordul elő az, hogy valaki hall egy félinformációt egy aktuális eseményről vagy a társadalmi kérdésről, majd az alapon határozott véleményt formál? Sajnos tény, hogy minél kevesebb részletet ismerünk, annál könnyebben hisszük azt, hogy átlátjuk a teljes helyzetet.
Mi történik, ha már minden információ rendelkezésre áll?
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, mi van akkor történik, ha az embereket szembesítik a hiányzó információkkal. A tanulmány második felében minden csoport tagjainak felét megkérték, hogy olvassák el a teljes képet. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik korábban csak voltak egyoldalú kaptak, hajlandóak voltak megváltoztatni a véleményüket, miután elolvasták az ellenérveket, és már sokkal kevesebb bíztak a saját ítélőképességükben.
Ez a felismerés különösen fontos a mai világban, ahol a közösségi média és az online hírek túlságosan egyszerűsített nézőpontokat kínálnak sok (akár fontos) kérdésről.
Ez a tanulmány rávilágít arra, hogy mennyire fontos a kritikus gondolkodás és a többoldalú tájékozódás. Bármi kényelmes és gyors lehet egyoldalú információk alapján véleményt formálni, a valódi megértéshez több nézőpontot kell figyelembe venni. Ha megismerjük a másik oldalt is, az nemcsak a véleményünket változtathatja meg, hanem abban is segíthet, hogy jobban megértsük a világot és annak komplexitását.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
