Tényleg 7 évente lecserélődik testünk minden sejtje?

Ez csak egy mítosz, vagy tényleg van benne igazság?

Bizonyára sokan hallották már azt a széles körben elterjedt hiedelmet, hogy az emberi test sejtjei minden hét évben teljesen lecserélődnek. Ez az érdekes állítás számos helyen visszaköszön, és sokan ezzel magyarázzák meg, ha az életükben nagyobb változás áll be éppen egy ilyen 7 éves ciklusnál. De vajon mennyire helytálló ez az elképzelés?

Van benne igazság?

Röviden: nem. De mégis honnan jött ez a népszerű tévhit? Az egész valószínűleg egy 2005-ös tanulmányra vezethető vissza, amelyben új módszereket alkalmaztak az emberi sejtek öregedésének és élettartamának meghatározására. A cikk egyik szerzője azt állította, hogy ha az összes emberi sejtet figyelembe vesszük, akkor az átlagos élettartamuk körülbelül 7-10 év.

Ha az emberi test csupán egyetlen sejttípusból állna, akkor talán még lehetne is némi igazság a hiedelemben, ám a valóság az, hogy a testünk igen sokféle sejtet tartalmaz, különböző funkciókkal, élettartammal és regenerációs képességgel. Vannak, melyek naponta, vannak, melyek sosem.

Az emberi testben sok billió sejt található, amelyek folyamatosan osztódnak, cserélődnek és megújulnak. Ahogy telik az idő, a sejtek öregszenek, sérülnek, és helyettük újak keletkeznek. Azonban ez a folyamat nem egyenletes, és nem is kizárólagos: vannak olyan szervek, amelyek sejtjei pár héten belül teljesen kicserélődnek, míg mások a születésünktől fogva velünk maradnak.

Például a gyomornyálkahártyán található foveoláris sejtek, amelyek a nyálka termeléséért felelnek, hogy megvédjék a gyomrot a savtól mindössze 10 nap alatt újulnak meg. Bőrünk külső rétege 2-4 hét alatt, a vörösvérsejtek átlagos élettartama pedig körülbelül 120 nap.

Vannak azonban olyan sejtek is, amelyeket egész életünk során megőrzünk - ilyenek például a központi idegrendszer neuronjai. Ezért is számít komoly és végeleges állapotnak a gerincvelő- és agysérülés, hiszen sérült neuronok általában nem regenerálódnak. Ezek a sejtek az egész életünk során megmaradnak.

A bőr és a bélrendszer legtöbb része nagyon gyorsan cserélődik, általában néhány hónapon belül, a májsejtek viszont lassabban regenerálódnak, így körülbelül három év, mire lecserélődnek.

Ezért maradnak meg a hegek

Felmerülhet a kérdés: ha a bőrünk felső rétege 2-4 hetente teljesen megújul, miért maradhatnak meg egyes sebhelyek? Itt érdemes tudni, hogy a bőr kollagénből áll, amelyet fibroblasztok termelnek. Ha a bőr megsérül, fibroblasztok keletkeznek, amelyek hegkollagént termelnek, ami eltér a normál bőrkollagéntől. Ez a hegkollagén megmarad, ám a környező epidermisz folyamatosan megújul. (A sebek csak a magzati fejlődés során gyógyulnak be hegképződés nélkül, mert ekkor a bőr magzati kollagént termel.)

Ha cserélődnek a sejtek, miért öregszünk meg?

Hogy miért nem maradunk örökké fiatalok, ha egyszer a sejtjeink többsége néhány éven belül újakra cserélődik? Az igazság az, hogy az öregedés szempontjából nem az egyes sejtek kora a döntő tényező, hanem a test biológiai életkora, ami azt tükrözi, hogyan reagál a szervezetünk az idő előrehaladtával. Még akkor is, ha a szervezeten belül folyamatosan jelennek meg új sejtek, a szervek öregedése nem áll meg. A sejtosztódás folyamán fellépő másolási hibák miatt mutációk alakulhatnak ki, amelyek rövidítik a sejtek élettartamát és akadályozzák azok jó működését. Ezek a hibák azért jönnek létre, mert a DNS másolódása során elkerülhetetlenek pontatlanságok.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!