8 szokás, ami akár 6 évvel is meghosszabbíthatja az életét
Könnyen betartható szokások, melyekkel meghosszabbíthatja életét.
Az American Heart Association (AHA) tudományos konferenciáján bemutattak a kutatók egy tanulmányt, melyben több mint 6500, átlagosan 47 éves felnőtt egészségügyi adatait elemezték. A kutatás célja az volt, hogy feltárják a szív- és érrendszeri egészség biológiai hatásait. Az eredmények meglepően pozitív összefüggéseket tártak fel.
A tudósok hangsúlyozták, hogy nem csak hosszabb életre vágyunk, hanem arra is, hogy egészségesen és teljes életet élhessünk.
A vizsgálat során figyelembe vették a társadalmi, gazdasági és demográfiai tényezőket, és megállapították, hogy a legjobb szív- és érrendszeri egészséggel rendelkezők biológiai életkora átlagosan hat évvel fiatalabb volt a tényleges életkoruknál. Konkrétan, azok, akik kiváló szívműködéssel bírtak, 41 éves tényleges életkoruk ellenére biológiailag csak 36 évesek voltak. Ezzel szemben a rossz szív- és érrendszeri egészséggel rendelkezők esetében a tényleges életkor átlagosan 53 év volt, de biológiailag már 57 évesnek számítottak.
Már eddig is lehetett tudni, hogy az életmódnak milyen nagy szerepe van a hosszú, egészséges élet elérésében, ám az új eredmények talán még jobban ösztönzik arra az embereket, hogy jobban odafigyeljenek szív- és érrendszerük állapotára, hiszen ez közvetlen hatással lehet biológiai életkorukra és életminőségükre is.
Hogy mégis mely szokásokat érdemes beépítenie?
Megfelelő étrend
Az egészséges életmód alapja a megfelelő táplálkozás. Törekedjünk arra, hogy étrendünk tartalmazzon bőséges mennyiségű gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és egészséges zsírokat. Ezek az ételek nemcsak tápanyagokban gazdagok, hanem segítenek abban is, hogy szívünk jó formában maradjon, és csökkentsék a szívbetegségek kockázatát.
Rendszeres testmozgás
A napi rendszeres mozgás elengedhetetlen a fizikai erőnlét és az általános egészség megőrzéséhez. Egyszerű tevékenységek, mint a séta, futás vagy úszás, nagyban hozzájárulnak a szív erősítéséhez és a vitalitás fenntartásához. Napi legalább 30 perc mérsékelt intenzitású mozgás jótékony hatással van a teljes szervezetünkre.
A dohányzás abbahagyása
A dohányzás az egyik legismertebb és legveszélyesebb kockázati tényező a szívbetegségek kialakulásában. Amennyiben sikerül felhagyni ezzel a káros szokással, jelentősen csökken a szívbetegségek kockázata, és növekszik az élettartam. Ezentúl a dohányzás abbahagyása javítja a tüdő és az erek állapotát, a vérkeringést és az általános vitalitást.
Alvás
A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás ugyancsak kulcsfontosságú a szervezet regenerálódásában. Egy jó, 7-8 órás éjszakai pihenés elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez. Az alváshiány negatívan hat a szív egészségére, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy elegendő időt fordítsunk a pihenésre.
Optimális testsúly
A túlsúly rendkívüli mértékben megterheli a szívet és növeli a betegségek kockázatát. A kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás segítenek fenntartani az egészséges testsúlyt, csökkentve ezzel a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét.
Koleszterinszint szabályozása
A magas (rossz) koleszterinszint jelentős kockázatot jelent a szívre. A HDL és az LDL ellenőrzése és megfelelő mennyisége kulcsfontosságú a hosszú és egészséges élet eléréséhez.
Megfelelő vércukorszint
A magas vércukorszint nagymértékben károsítja az ereket és a szívet. A megfelelő étrend és a rendszeres testmozgás segítenek a vércukorszint szabályozásában, és ha kell, akkor gyógyszeres kiegészítésre van szükség.
Optimális vérnyomás
A magas vérnyomás egy csendes gyilkos, amely jelentősen károsítja az ereket és növeli a szívbetegségek kockázatát. Éppen ezért fontos a rendszeres vérnyomás-ellenőrzés. Hipertónia esetén fontos odafigyelni a szívbarát étkezésre, a rendszeres testmozgásra és a megfelelő stresszkezelésre, továbbá az orvos gyógyszeres terápiát is előirányozhat.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ez a szer lenne a hosszú élet titka? A kutatók elmagyarázzák, miért gondolják így
