Mi az érzelmi bántalmazás – és mit tehet ellene?

Az, hogy tudja kezelni az érzelmi bántalmazást, először fel kell ismernie.

Az érzelmi bántalmazás alattomos hatásai gyakran rejtve maradnak, mégis mély nyomot hagynak az áldozatok lelkében. Az érzelmi bántalmazás nem fizikai agresszió (bár a kettő együtt is előfordulhat), hanem inkább manipuláció, amely rombolja az önértékelést és a mentális egészséget. Az áldozatok ezért gyakran küzdenek alacsony önbecsüléssel, depresszióval és szorongással.

Az érzelmi bántalmazásnak különböző formái vannak: ilyen a lekicsinylés, fenyegetés, az érzelmi manipuláció, a szeretet megvonása és a gázlángolás is. Ezek mind arra szolgálnak, hogy az áldozatot elszigeteljék és kontrollálják. Érdemes tudni, hogy az érzelmi bántalmazás nemcsak a párkapcsolatokban fordul elő, hanem barátok, családtagok, munkatársak között is. Az idősebbek és a gyermekek különösen veszélyeztetettek, hiszen gyakran függnek gondozóiktól, akik visszaélhetnek hatalmukkal.

Az érzelmi bántalmazás jelei

Az érzelmi bántalmazásnak számos figyelmeztető jele van, ám gyakran nehezen észrevehető, ezért érdemes alaposan megvizsgálni, milyen érzéseket váltanak ki ezek az interakciók. Ha sértettnek, frusztráltnak, összezavarodottnak, félreértettnek, depressziósnak, szorongónak vagy értéktelennek érzi magát bizonyos kapcsolatban, akkor nagy valószínűséggel érzelmi bántalmazás zajlik.

Ne essen abba a csapdába, hogy minimalizálja a másik ember viselkedését azzal, hogy „nem olyan rossz”, hiszen mindenki megérdemli, hogy kedvesen és tisztelettel bánjanak vele. Ennek felismerése segíthet megállítani az érzelmi bántalmazás ciklusát - írja a Verywell Mind.

Irreális elvárások: az egyik legnagyobb vörös zászló

Az érzelmi bántalmazás egyik jele, ha a másik személy irreális elvárásokat támaszt a másikkal szemben, például:

• Ésszerűtlen követelések megfogalmazása.
• Elvárás, hogy minden mást félretéve teljesítse a másik igényeit.
• Követelés, hogy ideje nagy részét (vagy az egészet) vele töltse.
• Állandó elégedetlenség, függetlenül attól, a másik mennyit ad vagy próbálkozik.
• Kritizálás azért, mert nem az ő normái szerint végzi el a feladatait.
• Elvárás, hogy azonos véleményen legyen vele.

Érvénytelenítés

Szintén komoly figyelmeztető jel az, ha valaki érvényteleníti a másik érzéseit, gondolatait. Példák:

• A másik érzékelésének, valóságának aláásása, elutasítása vagy eltorzítása.
• A másik érzéseinek elutasítása azáltal, hogy megpróbálja meghatározni, hogyan kellene érezni.
• Túlérzékenységgel való vád.
• Nem hajlandó elismerni vagy elfogadni a másik véleményét vagy ötleteit érvényesnek
• Nevetségesnek vagy érdemtelennek minősíti a másik kéréseit, kívánságait és szükségleteit.
• Azt sugallja, hogy a másik felfogása, gondolatai tévesek.
• A másikat önzőnek vagy anyagiasnak titulálja, ha kifejezi az igényeit vagy szükségleteit.

Az érzelmi bántalmazás következményei

Az érzelmi bántalmazás hosszú távú következményei igen súlyosak lehetnek. Az áldozatok gyakran küzdenek szorongással, depresszióval, étkezési zavarokkal vagy szerhasználati problémákkal. Az érzelmi bántalmazás megváltoztatja az áldozat önmagáról alkotott képét, és negatív gondolkodási mintákat alakít ki. Az áldozatok gyakran érzik magukat értéktelennek, reménytelennek vagy szerethetetlennek, ami növeli a hangulatzavarok kialakulásának kockázatát.

A gyógyulás hosszú folyamat

Az érzelmi bántalmazás kezelése és gyógyulása hosszú folyamat, amely mindenképp támogatást igényel (lehetőleg szakember által is). Az áldozatoknak fontos, hogy felismerjék a bántalmazás jeleit, és lépéseket tegyenek a helyzet megoldására. A támogató hálózat kiépítése, a határok felállítása és egy biztonsági terv kidolgozása mind segíthetnek az érzelmi bántalmazás hatásainak minimalizálásában. A terápia, különösen a kognitív viselkedésterápia, igen hatékonyan segíthet a gyógyulásban, mellyel visszanyerhetik önbizalmukat.

Amennyiben valaki érzelmi bántalmazás áldozata (ráadásul, ha hosszú időn keresztül), úgy mindenképp érdemes szakember segítségét kérnie, ám már ezen tanácsok megfogadásával is igen sokat tehet önmagáért:

• Tegye önmagát az első helyre: nem, ez nem önzőség, hiszen akkor adhat, ha van miből.
• Állítson fel határokat: mondja meg a másiknak, hogy többé nem viselkedhet Önnel szemben az alábbi módokon, majd magyarázza el, mi fog történni, ha mégis megteszi. Fontos, hogy ezeket tartsa is be, ne üres fenyegetőzés legyen (pl. "ha megint kiabálsz velem, felállok és elmegyek")
• Ne hibáztassa magát: erősítse meg magát annyira, hogy ilyenkor nem Ön a hibás.
• Nem tud megváltoztatni másokat: emlékeztess magát arra, hogy nem tudja irányítani mások cselekedeteit, érzéseit, gondolatait. Az egyetlen dolog, amit irányítani tud, az az érzelmi bántalmazásra adott válasz.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Sértegetés, lehangolás: kiabálni a gyermekkel ugyanolyan káros, mint a fizikai bántalmazás!