Érezte már úgy, mintha egyszer csak kiürült volna az agya és kikapcsol? Ez történik ilyenkor
Ismeri azt az érzést, amikor az elméje kikapcsol?
Gondolkodott már azon, miért érzi úgy néha, mintha a gondolatai egyszerűen eltűnnének, és nem jönnek gondolatok? Az egyik pillanatban még tele vagy ötletekkel, kavarognak a fejében a dolgok, majd a következőben pedig szinte semmi sem marad az elméjében. Most egy friss kutatás segít feltárni, mi zajlik ilyenkor valójában az agyunkban ekkor, és miért érzékelik ezt sokan gyakrabban, mint mások.
- Több mint nyolcvan releváns tudományos tanulmány összegyűjtésével igyekeztünk mélyebben megérteni az elme kiürülésének mechanizmusát – köztük saját kutatásainkat is figyelembe vettük, amelyek során figyelemmel kísértük a résztvevők agyi aktivitását, miközben arról számoltak be, hogy „semmire sem gondolnak” – mondta Athena Demertzi, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatócsoport szerint az elme kiürítésének vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy jobban megértsük a tudat természetét. Mivel nem mindenki tapasztalja ezt a jelenséget, a mélyebb ismeretek segíthetnek feltárni, mit jelent az egyéni szubjektív élmény, különösen akkor, amikor az agy szinte teljesen kikapcsol. Ez a tapasztalat a belső neurális feldolgozás eredményeként alakul ki, általában szenzoros ingerek hatására.
Sokan másképp érzékelik ezt az állapotot
A kutatók megállapították, hogy az átlagos ember agya az idő 5-20 százalékában éli meg ezt az állapotot, vagyis az elméje néha „üresen” működik. Ugyanakkor, míg egyeseknél nincs belső monológ vagy kép a szellemükben, mások másképp és más mértékben érzékelik ezt az állapotot. Például az ADHD-val élők gyakrabban számolnak be hasonló zavarról, mint neurotipikus társaik.
Más, mint az elkalandozás
A kutatások azt is feltárták, hogy van különbség az elmekiürítés és az elkalandozás között. Az utóbbit főként olyan helyzetekben tapasztalják az emberek, amikor például vizsgázás, alvásmegvonás vagy intenzív testmozgás után próbálják fenntartani a koncentrálást. Ez a jelenség szervesen része a normális agyműködésnek, ugyanakkor összefügghet számos neurológiai és pszichiátriai problémával, például szorongással vagy traumás agysérülésekkel.
Mit mutat az EEG?
A kutatások mellett az agyi képalkotó módszerek, például az EEG és más technikák is segítettek jobban megérteni ezt az állapotot. Így kiderült, hogy amikor valaki úgy érzi, hogy elméje kiürült, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy gondolatai teljesen eltűntek. Valójában az EEG vizsgálatok szerint az agy ilyenkor alvás állapotába kerülhet. Lassú, alvásszerű hullámokat és alacsonyabb jel-komplexitást mutatnak, miközben a vérnyomás és a pupillák mérete is változhat – mindez az alvásra jellemző jelek.
Nem ezt volt az első ilyen vizsgálat
Egy 2019-es tanulmány során funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) vizsgáltak olyan személyeket, akiknek semmire sem szabadott gondolniuk a vizsgálat ideje alatt (ez már alapból nem volt egyszerű feladat). A vizsgálat során az agy aktivitáscsökkenést mutatott több kulcsfontosságú régióban. Ez arra utal, hogy az elme bizonyos részei deaktiválódnak, amikor az egyén megpróbálja üresen tartani az elméjét.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az ebben a tanulmányban részt vevő alanyok szándékosan próbálták kikapcsolni az elméjüket, ami különbözik a spontán elme-ürességtől. Demertzi és munkatársai hangsúlyozzák, hogy ez a különbség komoly kérdéseket vet fel, és sok még feltáratlan kérdés maradt ezzel kapcsolatban.
Összességében tehát a kutatások rámutatnak arra, hogy az elme-üresség nem egy egyszerű állapot, hanem egy igen összetett folyamat, amelyet még számos kérdés övez.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
