Fejenként 62 kg ételt pazarolunk el évente
Egyre égetőbb problémát jelent az élelmiszer-hulladék és a túlfogyasztás: a háztartásokban keletkező felesleg nem csak gazdasági, de komoly környezeti terhet is ró a bolygóra.
A Föld napja alkalmából Kertész Éva Annamária, a POLCZ szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudatos étkezés és a pazarlás csökkentése nemcsak a fenntarthatóság, hanem a jövő generációinak egészségesebb környezete szempontjából is kulcsfontosságú.
Amikor a szemetesbe kerül valahol egy szikkadt szendvics, egy fonnyadt alma vagy a hétvégi ebéd maradéka, kevesen gondolják végig, hogy ez az egyszerű mozdulat mekkora kárt okoz hosszútávon a bolygónak. Nem csak energiapazarlással, de felesleges kiadással és az üvegházhatás növekedésével is jár. A Föld még sosem volt ennyire kitéve a túlfogyasztásnak, ami erősen összefüggésben van az élelmiszerpazarlással is. Ma, a Föld napján összegyűjtöttünk 4 tippet, amivel egész évben védelmezhetjük.
1. Vásároljunk kevesebb élelmiszert!
Globális szinten nap mint nap hatalmas mennyiségű étel és alapanyag végzi a szemetesben ahelyett, hogy fogyasztásra vagy felhasználásra kerülne, viszont a pazarlás nagy része megelőzhető lenne tudatosabb vásárlással és fenntartható szemléletmóddal, a gazdasági előnyeiről nem is beszélve.
A NÉBIH felméréséből kiderül, hogy egy magyar felnőtt átlagosan 62 kg élelmiszer-hulladékot termel évente. Ez a teljes lakosságra nézve közel 4.000 kék bálna súlyának felel meg, ez a sokkoló adat pedig jól szemlélteti, hogy az élelmiszerpazarlás mekkora terhet jelent a környezet és a háztartások számára is.
Az Eurostat adatai alapján az élelmiszer-hulladék több mint felét, mintegy 54 %-át a háztartások termelik az Európai Unióban, a fennmaradó mennyiség pedig az élelmiszerellátási lánc többi pontján keletkező hulladék. Magyarországon ez a szám még ennél is nagyobb, 70 % körüli a háztartások részaránya a teljes élelmiszer-hulladék képződéséből.
Az is kiderül a NÉBIH kutatásából, hogy a készételek, a pékáruk, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek adják az összes élelmiszerpazarlás túlnyomó részét (82,5 %). Továbbá az összes élelmiszer-hulladék 41,6 %-a (25,8 kg/fő/év) lenne elkerülhető – akár kisebb, csak szükséges mennyiség vásárlásával vagy a maradékok megmentésével.
Utóbbihoz számos maradékmentő trükk alkalmazható: a szikkadt zöldségekből krémleves, a maradék sült csirkéből melegszendvics, a száraz kenyérből pedig kenyérpuding készíthető.
2. Ne a bolygó fizesse meg a bevásárlólista hiányát!
A túlfogyasztás napja azt jelzi, hogy a lakosság az adott évben mikorra élte fel a rendelkezésre álló erőforrásokat. A Föld napját még nem érte el ugyan, de a helyzet évről évre rohamosan romlik. Az emberiség gyorsabban használja fel a természeti erőforrásokat, mint amennyit a bolygó ugyanennyi idő alatt képes újratermelni: míg 1970-ben december 23-ra, 2024-ben pedig már augusztus 1-jére esett ez a nap. Magyarországon pedig még ennél is drasztikusabb a helyzet: az éves mennyiséget a tavalyi évben a lakosság már május 24-re elfogyasztotta.
Mindez azt mutatja, hogy mikor kettővel több joghurtot vásárol valaki – majd nem fogyasztja el – a bolygó egy lépéssel közelebb kerül a túlfogyasztás napjához, ami rendkívül súlyos következményeket hozhat magával rövid időn belül.
A túlzott mennyiségű élelmiszervásárlás elkerülhető a heti menü megtervezésével és bevásárlólista készítésével. Plusz pont, ha fenntartható csomagolásra – például üveg – esik a választás az üzletben.
A túlfogyasztás azonban nem csak az élelmiszerekkel hozható összefüggésbe, ugyanúgy vonatkozik egyéb termékek – például ruha vagy elektronika – vásárlására is.
A legújabb okostelefon vagy televízió beszerzése, miközben az évekkel ezelőtti modell is tökéletesen működik, elképzelhetetlenül nagy terhelésnek teszi ki a bolygót.
3. Ne csak ételt, erőforrást is mentsünj!
Az élelmiszer-hulladék sorsa a szemetesnél kezdődik, de útja ezzel koránt sem ér véget. Ezzel a lépéssel feleslegesen előállított élelmiszer válik belőle, ez a környezeti teher pedig rendkívül magas ökológiai lábnyomával hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, a túlzott vízfogyasztáshoz és adott esetben a termőföldek túlhasználásához.
A Föld napján azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy amikor nem kerül elfogyasztásra egy étel, annak termesztési, betakarítási, szállítási, előállítási, csomagolási, tárolási és kereskedelmi energiái is kárba vesznek. Sőt, számos esetben rendkívül lassan lebomló műanyag csomagolás is társul mindehhez, melynek gyártásához hasonlóan nagy mennyiségű energiára és vízre van szükségre.
A Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmány kimutatta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása főként három ágazatból származik: az állatok, például a tehenek, juhok és kecskék húsából, a tejtermékekből, valamint a rizsből.
Az olyan döntések által, mint heti egy húsmentes nap vagy a gyermekek tudatosságra nevelése egy fenntarthatóbb jövő biztosítható számukra.
4. Készételek közül válasszunk egy adagosat!
„A fenntarthatóság és az élelmiszerpazarlás elkerülése nem csak a bolygónak, de a pénztárcánknak is jót tesz. Vállalkozóként és magánemberként is érzékelem, hogy milyen sokat számít a tudatos vásárlás, egy egyszerű bevásárlólista, vagy az, ha nem pazarolunk: lefagyasztjuk a maradékot, vagy épp a lejáratközeli termékeket választjuk. Éppen ezért hiszek abban, hogy mind az alapanyagok, mind a készételek tudatos beszerzésével egy lépéssel közelebb kerülünk a fenntartható mindennapokhoz” – javasolja Kertész Éva Annamária, a POLCZ szakértője, aki sikeres magyar vállalkozóként törekszik a fenntartható étkezés népszerűsítésére.
Az élelmiszerpazarlás súlya egyre inkább nehezedik a bolygóra, ezért szükséges szem előtt tartani, hogy minden kisebb nagyobb lépés tehermentesítheti. Közös érdek tehát, hogy ez mielőbb megváltozzon és fenntarthatóbb, tudatosabb fogyasztási szokások alakuljanak ki.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
