Jelölések a műanyag csomagolásokon: melyik műanyagot lehet melegíteni, újratölteni, és melyik veszélyes?
Mindenképpen kerüljük el a 3-as, a 6-os és a 7-es számmal ellátott műanyagokat élelmiszerek csomagolásaként!
Honnan tudjuk, hogy melyik műanyag-csomagolás -vagy edény miből készült, milyen vegyületeket tartalmaz? A nem megfelelő felhasználása - például melegítése, újratöltése más élelmiszerrel, itallal - veszélyt jelenthet-e az egészségünkre? Az eligazodás megkönnyítésére mindenki rendelkezésére áll egy egyszerű jelölési rendszer, amelynek számai minden terméken megtalálhatóak. Vajon tudjuk-e, hogy melyik szám mit jelent? A Körkörös.hu összeállításából kiderül.
Milyen műanyagot használjon vagy ne használjon az ember? A bevásárlás, kipakolás vagy az otthoni fogyasztás során mindenki találkozott már a termékek alján vagy a borítás egyéb helyén, esetleg a címkén található jelöléssel: a háromszögbe zárt számmal és alatta néhány betűvel.
Számos vegyület ismerős lesz, így például a PET, a PVC vagy a polipropilén (éthordók anyaga), de sok esetben meghökkentő az egyes jelölésekhez tartozó károsanyag-tartalom és a felhasználási kör is. Lássuk tehát, mit jelentenek a számok, mely termékeknél találkozhatunk ezekkel az anyagokkal, és mire figyeljünk nagyon, amikor megvásároljuk a műanyagcsomagolást!
Polietilén tereftalát (PETE vagy PET)
Hol találkozhatunk vele?
Ásványvíz, szénsavas üdítő, étolaj, gyümölcslé, ecet palackja, előrecsomagolt zöldségek és gyümölcsök doboza, öblítők, tisztító- és mosószerek, ruhák poliészter-szövete, párnák, paplanok töltőanyaga, textíliák, szőnyegek – ezekben a termékekben általában megtalálható a polietilén tereftalát.
Mit kell tudni róla?
A PET részben kristályos, hőre lágyuló műanyag, átlátszó, olvadáspontja: 210-270 °C, de már 70 °C-on elveszti a merevségét, ezért könnyen formázható. Jó ütésálló, és általában remek kémiai ellenálló képesség (a gyenge savak, lúgok, olajok, zsírok és aromás szénhidrogének nem támadják meg).
Mire figyeljünk?
A fenti tulajdonságai ellenére nem javasolt az újratöltése, újrafelhasználása, számos esetben ugyanis olyan folyadék, élelmiszer kerül bele, amely igenis kioldhat a PET-palackokból káros anyagokat.
Nagy sűrűségű (kemény) polietilén (HDPE)
Hol találkozhatunk vele?
Játékok, tisztító szerek, samponok, öblítők, tusfürdők, műanyag palackok, műanyag táskák, szemeteszsákok,/ motorolajos flakonok, kozmetikai szerek.
Mit kell tudni róla?
Erős szerkezetű műanyagfajta, ellenáll a kémiai anyagoknak, ezért főként tisztítószereket és kozmetikai szereket csomagolnak bele.
Mire figyeljünk?
Biztonságos műanyagként tartják számon. Rendeltetésének megfelelően használjuk.
Polivinilklorid (PVC vagy V)
Hol találkozhatunk vele?
Húsok, szendvicsek csomagolása, palackok, átlátszó műanyag csomagolók, mindenféle fóliák, kozmetikai és tisztítószerek flakonjai, műbőrök, gyerekjátékok (!), padlók, vízvezetékek, ruhadarabok, orvosi műszerek, szennyvízcsövek, kábelek szigetelése.
Mit kell tudni róla?
Hőre lágyuló, éghető, kémiailag ellenálló, kemény műanyag. A harmadik legnagyobb mennyiségben gyártott szintetikus polimer (a vinil-klorid polimerizálásával állítják elő). Két fajtája a lágy és a kemény PVC; mindkét fajtájából sokféle tárgyat készítenek. Keménysége miatt jól bírja a mindennapi használatot.
Mire figyeljünk?
Egészségre rendkívül káros műanyagfajta, több toxint is tartalmaz, égéséből (klórtartalma miatt) hidrogén-klorid, dioxin és egyéb környezetkárosító vegyületek keletkeznek. Élelmiszerekkel érintkezve ftalátok és adipátok válnak ki belőle (különösen forró és zsíros ételek esetén). Asztmát és allergiát okozhat, károsítja a májat, veséket, lépet: PCV-gyerekjátékok már nem forgalmazhatók az EU-ban, de minden vásárolt terméket át kell nézni!
Kerüljük el a használatát élelmiszer-csomagolások és gyermekjátékok esetén!
Kis sűrűségű polietilén ( LDPE )
Hol találkozhatunk vele?
Az LDPE-nek kisebb a szakítószilárdsága, viszont a hajlékonysága magasabb: rugalmas és áttetsző műanyag, leginkább szatyor formájában találkozhatunk vele.
Mit kell tudni róla?
Hőre lágyuló, éghető, kémiailag ellenálló, kemény műanyag. A harmadik legnagyobb mennyiségben gyártott szintetikus polimer (a vinil-klorid polimerizálásával állítják elő). Két fajtája a lágy és a kemény PVC; mindkét fajtájából sokféle tárgyat készítenek. Keménysége miatt jól bírja a mindennapi használatot.
Mire figyeljünk?
Biztonságos anyagnak minősítették, mégis ajánlott az élelmiszereket nem ezekben a fóliákban tárolni, hiszen oldhatatlan anyag nem létezik.
Polipropilén (PP)
Hol találkozhatunk vele?
Éthordók, elvihető ételek tárolására szolgáló műanyagedények, joghurtos flakonok, kulacsok, elvihető üdítőspoharak, tálcák, gyógyszeres szirupok, ékrémsajtok, tejtermékek, mustáros és ketchupos flakonok, autóalkatrészek (lökhárítók, autók belső kárpitozása, ipari rostok), laboratóriumi eszközök.
Mit kell tudni róla?
Hőre lágyuló polimer, rendkívül ellenálló a legtöbb kémiai oldószerrel, lúgokkal, savakkal szemben. A polietilén és a PVC mellett a harmadik legelterjedtebb polimerizációs műanyag. Magas az olvadáspontja, ezért meleg italokat is lehet benne tárolni, illetve szószokat, amik a gyártás során meleg formában kerülnek a flakonba.
Mire figyeljünk?
Biztonságos műanyag, hő hatására nem olvad el, ám ebből a vegyületből is mikroműanyagok milliárdjai kerülhetnek az ételbe akár néhány perc mikrózással is.
Polisztirol (PS)
Hol találkozhatunk vele?
Kávékapszulák borítása, gyümölcslevek palackjai, evőeszközök, élelmiszerek szállítása (polisztirolhab), hűtőtáskák, műanyag söröskorsók, boros- és pezsgőspoharak, ételhordók játékok, virágtartók, videokazetták, hamutartók, bőröndök, építőipari szigetelések.
Mit kell tudni róla?
A polisztirol egy szintetikus polimer, tiszta, kemény és törékeny, illetve szilárd, vagy habosított formájú. Előnyös tulajdonságainak köszönhetően törékeny cikkek (pl. poharak, tányérok) védő dobozainak előállítására is alkalmas, széles körben elterjedt műanyag.
Mire figyeljünk?
Melegítés során rákkeltő anyagok oldódhatnak ki belőle. A WHO lehetséges rákkeltő és a hormonháztartást és a termékenységet befolyásoló anyagként tartja számon. Egyértelműen veszélyes műanyagtípusnak számít, mindenképpen kerüljük a használatát mint élelmiszer-csomagolást.
A 7-es, talán legveszélyesebb kategória
Hol találkozhatunk vele?
Nagy ivóvizes tartályok, edények bevonása, ruhaneműk, elektromos szigetelések és vezetékek, CD, DVD, szemüveglencse, cumisüvegekben és ivókulacsokban!
Mit kell tudni róla?
Ide tartoznak a poliamiamid (PA), sztirol-akrinlonitril (SAN), akril műanyagok, illetve a a polikarbonát anyagú (PC ) termékek. Rendkívül veszélyesek az egészségre, többek között azért is, mert a Körkörös.hu által is bemutatott biszfenol-A (BPA) oldódhat ki belőlük.
Mire figyeljünk?
A fentiek alapján egyértelműen kerüljük ezeket a termékeket, igaz, a helyzetet némiképpen bonyolítja, hogy ide tartoznak a legújabb növényi alapanyagú műanyagok is, amelyeket biztonságosnak tekintenek, de mivel ebbe a kategóriába sorolják a legveszélyesebb műanyagokat is, ismételten érvényes a figyelmeztetés: kerüljük el ezeket a termékeket, amennyiben élelmiszerekkel érintkeznek.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy műanyagtermékeken található jelölések (háromszögben egyjegyű szám) egyértelműen megmutatják, hogy az adott tárgy milyen vegyületeket tartalmaz, a fenti kisokos segítségével pedig hamar eldönthetjük, hogy azok mennyire veszélyesek az egészségünkre a felhasználástól függően.
Mindenképpen kerüljük el a 3-as, a 6-os és a 7-es számmal ellátott műanyagokat élelmiszerek csomagolásaként. A többi esetében is legyünk óvatosak, lehetőleg ne melegítsük az ételeket műanyagedényekben vagy -csomagolásban, mert oldhatatlan anyag nem létezik, és számos kutatás bebizonyította többek között a mikrohullámú sütő használata során a plasztikedényekből történt veszélyes anyagok fokozott kioldódását.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ezért nem jó ötlet újratölteni a PET palackot - többet árthat vele, mint gondolná!