Miért őszülünk meg? Ez a tudomány válasza
A haj őszülése az idő múlásának egyik leglátványosabb jele.
A genetika fontos szerepet játszik abban, hogy kinél mikor indul el az őszülés folyamata, de nemcsak az idősödést jelzi, számos életmódbeli tényezőről árulkodik. Egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy feltárja az őszülés biológiáját – és talán a visszafordításának lehetőségeit is.
Miért változik meg a hajszín?
Bár a tudomány még nem talált megoldást az öregedés megállítására, sokan a hajfestékes flakonban keresik az idő múlásának ellenszerét. A hajfestés világszerte népszerű, amely ideiglenes menekülést ígér az őszülés, az öregedés egyik legszembetűnőbb jele elől. De miért őszülünk meg, és vajon a tudomány képes lesz valaha visszafordítani ezt a folyamatot?
A hajszínt alapvetően a melanin nevű pigment határozza meg. Két fő típusú melanin felelős a hajszínért: az eumelanin, amely a sötét és barna haj árnyalatait adja, és a feomelanin, amely a vörös haj színét határozza meg. A szőke hajra az eumelanin alacsony szintje vagy hiánya jellemző. Az őszülés akkor következik be, amikor a hajtüszőkben lévő melanintermelő sejtek, az úgynevezett melanociták, kevésbé aktívvá válnak, majd idővel elpusztulnak. Ahogy ezek a sejtek fokozatosan megszűnnek működni, az új hajszálak már pigment nélkül nőnek ki.
– „A melanociták kizárólagos feladata a pigment termelése, amelyet a hajszálakba juttatnak a növekedés során” – magyarázza Melissa Harris, a Birminghami Alabama Egyetem biológia professzora. A hajszín eredetileg az evolúció részeként a napfény káros hatásai elleni védelemként alakult ki.
Mitől lesz szürke a haj?
Minden hajszálunk egy négylépcsős növekedési ciklus része:
- az évekig tartó anagén szakaszban a haj aktívan nő;
- a katagén fázisban a növekedés lelassul, és a haj elválik a hajhagymától;
- a telogén szakaszban a hajhagymák új haj előállítására készülnek;
- végül az exogén fázisban a hajszálak kihullanak.
1. Az ősz haj levegővel teli
A hajszín az anagén szakaszban alakul ki, amikor a hajhagyma őssejtjei melanocitákat termelnek, amelyek melanin segítségével pigmentálják a hajszálakat. Az idő előrehaladtával azonban ezek az őssejtek kimerülhetnek, és a melanociták aktivitása csökken. Ennek következtében a hajszálakban melanin helyett apró légbuborékok jelennek meg, amelyeket szemünk ezüstös, szürkés árnyalatként érzékel.
2. Nem csak az öregedés okozhat őszülést
Az őszülés nem csupán az életkor kérdése. Bár az öregedés az egyik legfőbb tényező, genetikai örökségünk és környezeti hatások is befolyásolják. A stressz például a hajhullást növelő telogén effluvium nevű állapotot idézheti elő, amely miatt a meglévő ősz hajszálak feltűnőbbé válnak. Egyes állapotok és betegségek hatására korán megindulhat az őszülés.
Ilyen például:
- a dohányzás,
- a vérszegénység,
- a helytelen táplálkozás,
- a B12 vitamin hiánya,
- a pajzsmirigybetegségek,
- egyes autoimmun betegségek,
- a neurofibromatózis (a bőrön megjelenő csomókkal és bőrdaganatok megjelenésével járó genetikai betegség),
- a sclerosis tuberosa (jóindulatú daganatok képződésével járó genetikai betegség),
- a pigmenthiányt jelentő vitiligo,
- a foltos hajhullással járó alopecia areata (mivel az ősz haj nehezebben hullik ki).
3. Az ősz haj mást jelent férfiaknak és nőknek
A szürkés tincsek szimbolikája is különbözhet. Férfiaknál gyakran a bölcsesség és vonzerő jeleként tartják számon – gondoljunk csak a „George Clooney-effektusra”. Nőknél azonban az ősz haj inkább negatív megítélésű: a nők körében akár 75%-uk festeti a haját, hogy elrejtse az ősz szálakat.
Egy 2022-es tanulmány szerint sok nő belső konfliktust él át az ősz haj és az elvárások között. Az „autentikus én” vállalása gyakran szembemegy a társadalmi normákkal, amelyek fiatalos külsőt és hajszínt követelnek meg.
4. Visszafordítható lehet az őszülés?
Lehetséges, hogy a tudomány egyszer megtalálja az őszülés ellenszerét. Melissa Harris kutatásai szerint a hajpigmentáció visszafordítása összefügghet az immunválasszal és az őssejtek újraaktiválásával.
Egyes tanulmányok már most biztató eredményeket mutatnak: például tüdőrák immunterápiás kezelése után néhány beteg hajszíne visszatért. A kutatók a PD-LI nevű fehérjét vizsgálják, amely az immunrendszert szabályozza, és szerepet játszhat a pigmentáció folyamatának helyreállításában.
Bizonyos lépésekkel lassítjuk az őszülés folyamatát. Például a stressz csökkentése és az UV-sugárzás elleni védelem nemcsak a haj, hanem a bőr egészségére is jótékony hatással lehet. Emellett a vitaminok – különösen a D, B12, B9 és B5-vitaminok – valamint ásványi anyagok, például vas, kalcium vagy cink szedése segíthet, de kizárólag indokolt esetben szedjük, orvosi ajánlással.
6 érdekes tény az őszülésről
- Az európai származású férfiak általában harmincas éveik közepén kezdenek el őszülni, míg az ázsiai származásúaknál ez néhány évvel később, harmincas éveik végén következik be.
- A nők átlagosan 5 évvel később kezdenek őszülni, mint a férfiak.
- Általánosságban elmondható, hogy először a haj kezd őszülni, majd az arcszőrzet, végül pedig a testszőrzet.
- Minél hosszabbra tud megnőni a haj, annál hamarabb fog megőszülni.
- 30. születésnapunk után minden eltelt évtizeddel 10-20%-kal több ősz hajszálra számíthatunk.
- Daganatos betegség miatt végzett sugárkezelés után előfordulhat, hogy a már megőszült haj kihullik és újból az eredeti színű nő vissza.
Bár izgalmas elképzelés, hogy egyszer visszakaphatjuk eredeti hajszínünket, a kutatások ennél jóval többről szólnak. Segíthetnek jobban megérteni, hogyan hat ránk az öregedés, a stressz és a környezet. Ha a tudománynak sikerül megfejtenie az őszülés titkát, az akár hosszabb és egészségesebb életet is ígérhet – néhány ezüstös hajszállal együtt.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Gyakori tévhitek az őszülésről, melyeknek sokan bedőlnek
