Miért nem emlékszünk csecsemőkorunkra? A válasz nem az, amire elsőre gondolna
Vajon miért nem emlékszünk a 3-4 éves korunk előtti életünkre? A kutatók egyre közelebb kerülnek a válaszhoz.
Sokan kíváncsiak arra, hogy miért nem emlékezünk azokra az időkre, amikor még csecsemők voltunk. Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a tudományos közösséget, és számos elmélet született a témában, de eddig egyik sem adott teljes körű magyarázatot. Most azonban úgy tűnik, hogy a kutatók közelebb kerültek a válaszhoz: mint kiderült, a babák nem is olyan feledékenyek, mint azt korában gondoltuk.
Csecsemőkori amnézia
A csecsemőkori amnézia, az élet első éveinek emlékezetvesztése, régóta foglalkoztatja a tudósokat. A Yale Egyetem kutatói új megközelítéssel vizsgálják a jelenséget, amely a csecsemők agyi aktivitását elemzi. Az eredmények meglepőek, és új kérdéseket vetnek fel az emlékek természetéről.
A csecsemőkori amnézia, amely a három-négy éves kor előtti emlékek elfeledését jelenti, régóta rejtély a tudomány számára, hiszen a babák kommunikációs képességeinek hiánya miatt nehéz tanulmányozni ezt a jelenséget, hiszen nem tudják magukat verbálisan kifejezni.
Így vizsgálták a jelenséget
Nick Turk-Browne, a Yale Egyetem pszichológiaprofesszora és a tanulmány vezető szerzője szerint a csecsemőkori amnézia mechanikai alapjait funkcionális mágneses rezonancia képalkotással vizsgálták, miközben a csecsemők egy egyszerű memóriafeladatot végeztek.
A Science folyóiratban megjelent kutatás során a babák agyi aktivitását figyelték meg, miközben képeket néztek, és felismerték az ismétlődő képeket. Ha a csecsemők hosszabb ideig néztek egy ismerős képet, az erősebb aktivitást mutatott a hippocampusban, amely az epizodikus emlékek kialakításáért felelős. Ez az eredmény ellentmond annak a korábbi feltételezésnek, hogy a csecsemők nem képesek epizodikus emlékeket kialakítani, mivel a hippocampus még nem fejlődött ki teljesen.
A kutatás azt sugallja, hogy az egyéni emlékek kódolásának képessége már csecsemőkorban elérhetővé válik. Az 1 évesnél idősebb csecsemők esetében az emlékek kialakulása erősebb volt, de minden vizsgált csecsemőnél jelen volt, ami arra utal, hogy az epizodikus emlékek jóval az általunk feltételezett 3-4 éves kor előtt kialakulhatnak.
Mégis hová tűnnek az emlékek?
Az eredmények új kérdéseket vetnek fel: ha az agyunk képes emlékeket létrehozni, akkor hová tűnnek ezek az emlékek? Turk-Browne és kollégái szerint lehet, hogy emlékek csak rövid ideig tárolódnak, lehet, hogy valahogy el vannak zárva, így hozzáférhetetlenek felnőtt agy számára. A kutatók szerint a csecsemőkori amnézia egy visszakeresési probléma lehet, és azt vizsgálják, hogy a hippocampális emlékek tartóssága hogyan alakul a gyermekkorban.
A kutatás radikális, már-már sci-fi lehetőséget is felvet: előfordulhat az is, hogy emlékek valamilyen formában fennmaradhatnak a felnőttkorban is, annak ellenére, hogy elérhetetlenek. Az eredmények tehát arra utalnak, hogy az emlékek kialakulása és tárolása sokkal összetettebb folyamat, mint azt korábban gondoltuk, és további kutatások szükségesek ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük ezt a jelenséget.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
Valóban megkaphatjuk szervátültetés esetén a donor emlékeit? Meglepheti a válasz!
