Tényleg rosszabbul járhatunk, ha péntekre esik a műtét napja?
A legújabb kutatások szerint a pénteken végzett műtétek jelentősen megnövelik a szövődmények és a halálozási arány kockázatát a hét más napjaihoz képest.
A JAMA Network Open folyóiratban megjelent tanulmány szerint a sebészeti beavatkozáson átesett felnőttek körében a posztoperatív következmények, mint például a halálozás, a kórházba való visszatérés, valamint a rövid és hosszú távú szövődmények valószínűsége 5%-kal emelkedett azoknál a betegeknél, akik közvetlenül a hétvégét megelőzően estek át műtéten. A tanulmány különösen az elektív műtéteket végző páciensek esetében figyelte meg a hétvégi hatást.
A kutatás több mint 430 000 beteget követett nyomon Kanadában, akik 2007 és 2019 között hétfőn vagy pénteken estek át 25 különböző, gyakori sebészeti beavatkozáson. Az elemzés során megvizsgálták az elektív és sürgős eljárásokat, az orvosi tényezők (például életkor, tapasztalat stb.) specifikus hatásait.
A kutatók rövid távú (30 nap), köztes (90 nap) és hosszú távú (egy év) kimeneteleket értékeltek a műtét után a betegeknél.
A kutatás eredményei szerint a pénteki műtétek kockázatosabbnak tűnnek, mint a másnapokon végzettek.
Ha konkrétan a halálozási arányokat nézzük, a halálozás kockázata 9 százalékkal nagyobb volt a 30. napon a hét végén műtéten átesettek körében.
Három hónap múlva ez az arány 10 százalékra emelkedett, majd a műtét után egy évvel elérte a 12 százalékot.
Érdemes tudni, hogy erre nem csak a szóban forgó, hanem számos más kutatás is hasonló eredményekre jutott. Például egy 2015-ös holland tanulmány szerint a 30 napon belüli halálozás kockázata 20%-kal magasabb volt a pénteki műtéten átesett páciensek esetében, szemben a hétfői beavatkozásokkal. Egy 2018-as globális metaanalízis, amely több mint 8 millió beteget vizsgált, még magasabb kockázatot mutatott: a pénteki sebészeti beavatkozások 24%-kal halálosabbak voltak a hétfőinél.
Miért?
A kutatók úgy vélik, hogy a válasz meglepően egyszerű lehet.
A tanulmány szerint hétvégén a munkaerő létszáma drámaian csökken, beleértve az orvosokat, nővéreket és egyéb klinikai személyzetet. Mivel a kis létszámú csapatok kevésbé képesek észlelni az akut szövődményeket, és cselekedni azok korai szakaszában, így a páciensek szövődményeinek aránya emelkedik - írja az IFLScience.
Ám nem pusztán az alkalmazottak száma számít, hanem az is, hogy milyen személyzet dolgozik. A kutatók elemzésüket az orvosokhoz igazították, és egy érdekes zavaró tényezőt fedeztek fel: pénteken ugyanis általában gyakran több fiatal sebész dolgozik, akik kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, mint a hétfői napokon, így hétvégén a beteget kevésbé látják vezető szakemberek. Emellett a hétvégi csapatok kevésbé ismerik a betegeket, mint a korábban az ellátást irányító hétköznapi orvosok és nővérek.
Mindehhez érdemes hozzávenni még azt is, hogy hétvégén bizonyos tesztek, eszközök (CT, MRI stb.)és beavatkozások korlátozottan férhetőek hozzá, nem beszélve arról, hogy szombaton és vasárnap (vagyis a pénteki műtét után) a személyzet már túlterhelt.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Laparoszkópia: hogyan zajlik a műtét, mikor van rá szükség?
