Melyik a jobb az agy számára? A kézi vagy a gépi írás?

Van egyáltalán különbség?

Az írás - legyen az gépi vagy kézi - mindennapi életünk szerves része, amely különböző módon hat az agy működésére. A technológia gyors fejlődésével egyre többen választják a billentyűzet használatát a hagyományos kézírás helyett. Felmerül a kérdés, hogy vajon melyik módszer nyújt nagyobb előnyöket az agy számára? A szakértők ebben igencsak ellentmondásos eredményekre jutottak.

Tavaly a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban norvég kutatók egy tanulmányt tettek közzé, amelyben a kézírás előnyeit hangsúlyozták. A kutatók kiemelték, hogy a digitális eszközök terjedésével a hagyományos írás egyre inkább háttérbe szorul, pedig ez jelentős mértékben hozzájárul az információk jobb megértéséhez, megjegyzéséhez.

Kutatásuk során a tudósok egyetemisták agyi aktivitását vizsgálták kézírás és gépelés közben. Eredményeik azt mutatták, hogy a kézírás bonyolultabb agyi kapcsolatok kialakulását eredményezte, mint a szavak begépelése. Ez a különbség pedig jelentős hatással van a memóriára és a tanulásra, különösen a fiatalok esetében.

"Eredményeink azt jelzik, hogy a tollhasználat során létrejövő precíz kézmozdulatok és az ezekből származó vizuális és proprioceptív információk nagymértékben hozzájárulnak az agy tanulást segítő kapcsolati mintázataihoz” – olvasható a kutatók megállapításaiban.

Gyerekeknél még fontosabb a kézírás

- Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gyerekeket már korai életkorban be kell vonni a kézírással kapcsolatos tevékenységekbe az iskolákban, hogy kialakuljanak azok a neuronális kapcsolatok, amelyek optimális feltételeket biztosítanak az agy számára a tanuláshoz – tették hozzá.

Nem mindenki ért ezzel egyet

Ezzel szemben két spanyol és francia kutató reagált az eredeti tanulmányra (szintén a Frontiers in Psychology folyóiratban). Ők kritizálták a norvég kutatás módszertanát, valamint a következtetések és értelmezések korlátait.

Elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy az eredeti kutatás résztvevőinek nem kellett megtanulniuk semmit, ami megkérdőjelezi a kézírás memóriára gyakorolt hatásának állítását.

- A résztvevők jól ismert szavakat írtak, anélkül, hogy bármilyen memorizálásra lett volna szükségük, így a tanulással kapcsolatos következtetések levonása nem indokolt – kifogásolta Svetlana Pinet és Marieke Longcamp.

Továbbá, mivel a norvég kutatás felnőtt résztvevőkre összpontosított, nem világos, hogy a megfigyelések mennyiben érvényesek a gyermekek oktatási kontextusára, így a kutatók szerint az olyan következtetések levonása egyetemi hallgatók laboratóriumi vizsgálatából, amely nem foglalkozott a tanulással, igencsak vitatható.

A cáfolat szerzői azzal is érvelnek, hogy a kísérleti körülmények nem tükrözték a valós élet jellegzetességeit. Az eredeti kutatás résztvevői a Pictionary játékból írtak szavakat digitális tollal vagy billentyűzettel, miközben elektromos agyi aktivitásukat EEG készülékekkel mérték. Ezek a körülmények az emberek többsége számára szokatlanok voltak, és a kísérleti elvárások különösen nehézkessé tették a kézírást. A diákoknak a tollat nem kellett elmozdítaniuk a képernyőről, míg gépeléskor csak a jobb mutatóujjukat használták, ami torzította a természetes gépelési folyamatot.

A szokásos gépelési viselkedés megváltoztatása befolyásolhatja a résztvevők teljesítményét és az agyi aktivitást. Habár ezek a megjegyzések megkérdőjelezik a korábbi vizsgálat eredményeit, a kutatók elismerik a kézírás és tanulás fontosságát.

- Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a [norvég kutatás] következtetéseinek megkérdőjelezése nem jelenti a kézírás jelentőségének is a megkérdőjelezését – jegyezte meg Pinet és Longcamp. A korábbi bizonyítékok támogatják a kézírás előnyeit a betűfelismerésben, szóemlékezetben, valamint az olvasás és írás terén, bár a hosszú távú hatások értékelése még folyamatban van.

A kutatók éppen ezért úgy gondolják, hogy további kutatások kellenek a kérdés eldöntéséhez, főleg napjainkban, amikor egyre kevesebben írnak kézzel. Audrey Van der Meer, a norvég kutatás egyik szerzője, a Hechinger Report-nak elmondta, hogy a kritikusok valószínűleg elfogultak a billentyűzetek oktatási környezetben való népszerűsítése miatt.

Már folyamatban egy újabb vizsgálat

Jelenleg Van der Meer újabb kutatásokat végez a tinédzserek tanulási szokásairól, ahol a diákokat arra kérik, hogy tollal vagy billentyűzettel jegyzeteljenek. Ezt követően vizsgára küldik őket, majd értékelik teljesítményüket. Van der Meer jelenlegi megfigyelései alapján úgy tűnik, hogy a kézzel író diákok jobban teljesítenek, mint gépelő társaik, de az adatok elemzése még folyamatban van, így a pontos eredmények nem kerültek még nyilvánosságra - írja az IFLScience.

Kézzel való írás előnyei

A kézírás előnyei jelenlegi információk alapján:

• jobb memória és megértés: jelenleg úgy néz ki, hogy a kézírás során az információk kódolása mélyebb szinten történik, ami elősegíti egy szöveg jobb megértését és hosszabb távú megjegyzést. A kézírás közben az agy több szenzorimotoros és kognitív funkciót használ, ami javítja a tanulás hatékonyságát.
• kreativitás: a kézírás lassabb folyamata lehetőséget ad a gondolatok alaposabb átgondolására és a kreatív ötletek kidolgozására.
• finommotoros készségek fejlesztése: a kézírás fejleszti a finommotoros készségeket és a kézügyességet, ami különösen fontos a gyermekek motoros fejlődése szempontjából. Ez igen hasznos lehet, például a rajzolásban vagy a különböző manuális tevékenységekben.
• jobb koncentráció: a kézzel való írás lassúbb tempója segít a koncentráció növelésében és a figyelem fenntartásában. Az írás folyamata összetettebb, ezért nagyobb figyelmet igényel.
• memória és nyelvi képességek: a kézírás segíthet a szavak gyors felidézésében és a verbális készségek fejlesztésében. A kézírás során az agyban lévő nyelvi központok aktívabbak, ami javíthatja a helyesírást, az íráskészséget és az általános nyelvhasználatot.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!