Halogatás és mobilozás: 9 évnyi képernyőidő gyűlhet össze egy átlagos élet végére

A statisztikai adatok szerint a teljes online térben töltött időnk 57 százaléka valójában azzal telik, hogy elterelődik a figyelmünk, ahelyett, hogy a feladatunkra koncentrálnánk.

Életünk során összességében átlagosan több mint három évet töltünk social media platformok böngészésével és több mint hatot sorozatok nézésével. Ez közel 10 év, amelyet akár egy új szakma elsajátítására, egy karrier felépítésére és személyes céljaink elérésére is fordíthatnánk. A kütyük a halogatás élen járó eszközei, de a kérdés valójában az, miért az állandó „ej, ráérünk arra még” érzet?

A halogatás nem kifogások gyártásának sorozata, hanem egy sokakat érintő probléma, amiben hazánk is az élen jár. Onnan tudhatjuk, hogy halogató típusok vagyunk, hogy a fontos ügyeink nincsenek elvégezve. Ezt vagy észrevesszük magunktól, vagy ha nem, akkor a környezetünk biztosan jelezni fogja.

Azonban a halogatás valójában mindig csak egy tünet, meg kell nézni, mi van mögötte. Lehet, hogy a múltunkban van elásva egy mély ok, amiért halogatóvá váltunk, és ehhez érdemes a pszichológiát segítségül hívni. De az is elképzelhető, hogy csak egy banális felszíni probléma okozza, amin különböző időmenedzsment technikákkal is segíthetünk.

– mondja Limpár Imre pszichológus Hámori Barbara kérdésére Az én kék zónám podcast legújabb epizódjában, majd kitér a megoldási mechanizmusokra.

„Szerintem a felnőttség ott kezdődik, hogy az életem alakulásáért vállalom a felelősséget. Tehát először beismerem, hogy halogató vagyok. Ezután meghozom a döntést, hogy ma kontrollálni fogom ezt. És ha ma sikerült, akkor pedig keresek egy olyan belső motivációs bázist vagy kényszerítő körülményt, ami benne tart ebben a mederben” – meséli a szakértő, aki úgy gondolja, hogy hatalmas segítség lehet a probléma megoldásában az önreflexió, a célkeresés és a jövő megtervezése.

A beszélgetésben arra is kitér, hogy nincsen megfelelő időgazdálkodás célok nélkül. Ha tudjuk, mi a feladatunk az életünkben, ha látunk célokat magunk előtt, akkor elkezd érdekelni minket a saját jövőnk, tesszük a dolgunkat és enyhül a halogatás is.

Ehhez azonban fontos lenne időt szánni az önreflexióra. Én, ha tehetném, minden magyar embernek felírnám receptre, hogy egy évben egyszer vonuljon el 2-3 napra, amikor évet értékel és átgondolja a dolgait. De ha csak néha egy órára leülnénk magunkkal és beszélgetnénk a lelkünkkel, már az is segítene.

– javasolja Limpár.

A statisztikai adatok szerint a teljes online térben töltött időnk 57 százaléka valójában azzal telik, hogy elterelődik a figyelmünk, ahelyett, hogy a feladatunkra koncentrálnánk. Limpár Imre mindezt kiegészíti azzal a súlyos ténnyel, hogy a különböző kütyükre olyan sok időt szánunk, hogy azok összességében több mint kilenc évet vesznek el az életünkből, miközben a fontos dolgokat halogatjuk. Tehát valójában nem időnk lett kevesebb, hanem a tudatosságunkon kellene javítanunk. A halogatás problémájának kezelése azonban sokszor nem egyszerű feladat, ha súlyos mértékben befolyásolja életünket, akkor érdemes pszichológussal is utánajárni a lehetséges okoknak.

A teljes beszélgetés elérhető Az én kék zónám podcast legújabb epizódjában.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!