A halál szaga - különös hatást gyakorol az emberi viselkedésre
Egy kémiai vegyület okozza a különös viselkedést.
A "halál szaga" - gyakran használják ezt a kifejezést, ami arra az erős és jellegzetes szagra utal, amely az elhalt szerves anyagok, például emberi vagy állati testek bomlásakor keletkezik. Érdekesség, hogy a legyek már jó messziről is megérzik ezt a szagot, és akár 2 méter mélyre is leáshatnak, hogy egy földben lévő holttesthez érjenek.
A halál szaga
Ez a szag a testben zajló biokémiai lebomlási folyamatok eredményeként jön létre, amikor a szövetek és sejtek rothadni kezdenek. A szagokat ekkor több vegyület okozza: ilyen például a kadaverin, a metán-tiol, a hidrogén-szulfid, illetve a putreszcin. Az állatok és az emberek is természetükből adódóan gyakran erősen reagálnak rájuk, mivel az evolúció során megtanulták, hogy az ilyen szagok figyelmeztetésként szolgálnak a veszélyekre, például betegségekre vagy fertőzésekre.
A menekülésre késztető putreszcin
Mint már említettük, amikor meghalunk, többek között putreszcin szabadul fel, amely felelős a rothadó húsból származó borzalmas szagért. Egy tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogy a vegyület vajon kiválthat-e védekezést és menekülést az emberekben.
A kutatásban négy különböző kísérletet alkalmaztak. Az első vizsgálatban kutatók azt tanulmányozták, hogy a vegyület milyen hatással van az éberségre. A résztvevőket három csoportba osztották, és mindegyik csoportot más-más szagnak tették ki – putreszcinnek, ammóniának, víznek –, amelyeket egy órával a teszt előtt vattakorongokra helyeztek. A kísérlet során a résztvevők egy reakcióidő-tesztben vettek részt, ahol a feladatuk az volt, hogy a lehető leggyorsabban kattintsanak egy piros pontra, amikor az megjelenik a képernyőn.
A második kísérletben a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a putreszcin milyen hatást gyakorol a menekülésre. A tesztben is a három illat valamelyikének (putreszcin, ammónia vagy víz) tették ki a résztvevőket, majd megkérték őket, hogy sétáljanak 80 méteren keresztül.
A harmadik kísérletben szintén a menekülési reakciókat vizsgálták, ám itt egy plusz feladatot is beépítettek: egy betűkiegészítő feladat elvégzésére kérték őket (például az üres helyek kitöltésével, így a „b_nk” lehet bank, bonk vagy bunk). Ezt követően a résztvevőknek 60 métert kellett sétálniuk.
A negyedik kísérletben a védekező viselkedést vizsgálták, valamint azt, hogy a putreszcin alacsony koncentrációban is hat-e, ha a résztvevők tudatosan nem érzékelik a szagot. Ekkor a résztvevőket alacsony koncentrációjú putreszcin és ammónia hatásának tették ki, majd megkérték őket, hogy olvassanak el egy esszét, amelyben a szerző kritikusan viszonyul a nyugati értékekhez. Ezt követően kérdéseket tettek fel a résztvevőknek a szerző iránti érzelmeikről, majd a menekülési vágyukat azzal tesztelték, hogy mennyi idő alatt töltötték ki a kérdőívet.
Az eredmények
A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a putreszcin szagának kitett résztvevők még akkor is intenzívebb reakciókat mutattak, ha tudatosan nem érzékelték a szagot. Azok a résztvevők, akik a putreszcin hatása alatt álltak, gyorsabban reagáltak a vészhelyzetekre, és nagyobb fokú ellenséges és védekező viselkedést mutattak a más szagoknak kitett csoportokhoz képest.
A kutatók szerint ez egyfajta válasz lehet egy vegyi jelzésre, amely beindítja a harcolj vagy menekülj reakciót. Bár jelenleg nem világos, hogy pontosan milyen fenyegetést jelez a putreszcin, a kutatók úgy vélik, hogy még rövid távú kitettség is aktiválhatja ezeket a válaszokat.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
