Valóban megkaphatjuk szervátültetés esetén a donor emlékeit? Meglepheti a válasz!

Több filmben is megjelenítették már ezt a furcsa jelenséget. Vajon van alapja?

A szervátültetésről számos film készült az évek során, melyekben gyakran visszatérő elem, hogy a műtéten átesett szereplők nem csupán új élet lehetőségét kapják meg, hanem az donor személy emlékeit, érzéseit, személyiségét is. A mozikban természetesen dramatizálják és eltúlozzák ezt, azonban a valóságban is egyre több tudományos kutatás foglalkozik a jelenség vizsgálatával. A szívátültetésen átesett betegek ugyanis olykor furcsa tapasztalatokról számolnak be. Egyesek úgy érzik, hogy az átültetett szervvel együtt olyan érzelmeket, ízeket és emlékeket is kaptak, amelyek korábban nem voltak náluk voltak jelen. Vajon ezt csak bemesélik maguknak vagy tényleg van alapja?

Az első sikeres szervátültetés

Az első sikeres szervátültetést 1954-ben végezték, amikor Dr. Joseph Murray és Dr. David Hume egy ikerpár egyik tagjának veséjét ültették át a másik testvérbe. Ez volt az első alkalom, hogy egy szervátültetés hosszú távon is eredményes volt, hiszen az ikrek genetikai azonossága minimálisra csökkentette a kilökődés esélyét.

Ez a műtét mérföldkőnek számít az orvostudományban, így Dr. Joseph Murray 1990-ben Nobel-díjat kapott ezért az úttörő munkájáért a fiziológiai és orvostudományok terén. Azóta már számos szervet, beleértve a tüdőt, májat, szívet, sőt, arcfelületet is sikeresen átültettek.

Az emlékek átadása az átültetett szerveken keresztül

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy vajon az átültetett szervek képesek-e emlékeket átadni. Egy 2024-es felmérésben szívátültetettek számoltak be arról, hogy megváltozott az érdeklődésük az étel, zene, művészet és még a szexuális irányultság terén is. Ezek a változások néha a donor személyiségét, emlékeit tükrözték. Előfordult olyan például, hogy egy beteg a szervátültetés után víziszonyos lett, miután egy vízbe fúlt ember szívét kapta. A Journal of Near-Death Studies 2002-es számában egy olyan esetet is említenek, amikor egy fiatal férfi, a műtét után, a kórházat elhagyva ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy Kentucky Fried Chicken étteremben egyen csirkés falatokat - bár addig sose kóstolta meg.

Hogyan kommunikál a szív az aggyal?

Bár ez az elképzelés elsőre fantáziának tűnhet, az ilyen esetek gyakori előfordulása a tudósok mélyebben vizsgálják a jelenség mögött rejlő mechanizmusokat. Sőt, már több elméletük is van arra, miért tapasztalhatnak ilyen változásokat a szívátültetettek:

• Sejtmemória: lehetséges, hogy egyes sejtek, akár a nem idegi sejtek hálózatai is képesek lehetnek emlékek tárolására. Ha ez igaz, akkor az új sejtek bevezetése új emlékek kialakulásához vezethet, vagy a meglévő kapcsolatok megszakadása változásokat idézhet elő az illetőben.
• Epigenetikai módosítások: ez egy alaposan tanulmányozott folyamat, melynek során visszafordítható változások jönnek létre, amelyek megváltoztatják a gének expresszióját anélkül, hogy a sejtmagban lévő DNS szekvenciája módosulna. Egy új szerv beültetése epigenetikai változásokat idézhet elő, amelyek befolyásolják az egyén génjeinek kifejeződését a transzplantáció után.
• Energetikai kölcsönhatások: ez a feltételezés a szív elektromágneses mezejének a testre gyakorolt lehetséges hatásaira utal, különösen, amikor egy új szervet ültetnek be.
• A szív "kis agya": ez egy komplex idegi hálózat a szívben, amelyről nemrégiben fedezték fel, hogy sokkal nagyobb szerepet játszik a szívritmus szabályozásában, mint korábban gondolták. A tudósok szerint lehetséges, hogy ez a hálózat képes emlékeket tárolni vagy kommunikálni az aggyal.

Nem elképzelhetetlen, hogy valóban átadódnak az érzelmek és az emlékek

Bár jelenleg még nem áll rendelkezésre egyértelmű magyarázat arra, hogy az átültetett páciensek miért és hogyan tapasztalhatnak új emlékeket vagy személyiségváltozásokat a műtétet követően, ám a tudósok nem vetik el annak lehetőségét, hogy ez valóban megtörténhet. Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy a kilökődést gátló és fájdalomcsillapító gyógyszerek kombinációja is befolyásolhatja a felépülés folyamatát, így számos tényező játszhat szerepet a jelenségben. A tudományos közösség azonban fontosnak tartja, hogy további kutatásokkal mélyebben feltárják ezt a témát - írja az IflScience.

A 2024-es szívmemória-kutatás áttekintésében az áll: "A rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a szívátültetés során lehetséges, hogy a donor személyiségjegyei és emlékei átadódhatnak, ami megkérdőjelezi az emlékezetről és az identitásról alkotott hagyományos elképzeléseinket." Az áttekintés továbbá hangsúlyozza: "További interdiszciplináris kutatásokra van szükség az emlékezetátvitel, a neuroplaszticitás és a szervintegráció összetettségének feltárásához, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a szervátültetés, az idegtudomány és az emberi identitás szélesebb aspektusaiba. Ezeknek a bonyolult folyamatoknak a megértése nemcsak a szervátültetés során a betegek ellátásának javítása szempontjából ígéretes, hanem hozzájárulhat az emberi tapasztalat és lét alapvető kérdéseinek mélyebb megértéséhez is."

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!