Sikerült! Először klónoztak egeret a saját fagyasztva szárított bőrsejtjéből
Az áttörésnek számító eredmény megnyitja az utat ahhoz, hogy a jövőben az állatok bőrsejtjeit egyfajta „biztosítási kötvényként” tárolják, mivel ezekből klónok teremthetők.
Sok kihalófélben lévő fajt sújt a beltenyészés, amely fokozza a születési rendellenességek kockázatát, de a genetikai változatosság hiánya sebezhetőbbé teheti az állatokat más veszélyekkel, többek között betegségekkel szemben is – írta a The Guardian online kiadása.
Noha a tudósok használtak már lefagyasztott sejteket klónok létrehozására természetvédelmi projektekben, a sejteket folyékony nitrogénben tárolták, ami drága és kockázatos:
"áramszünet esetén a folyékony nitrogént nem töltik fel rendszeresen, a sejtek megolvadnak és használhatatlanok lesznek. Fagyasztva szárított spermát is fel lehet használni klónozáshoz, de ezt nem minden állatból lehet kinyerni.'
Vakajama Teruhiko, a japán Jamanasi Egyetemen folyó munka vezetője szerint a fejlődő országok ezzel a technológiával képesek lesznek saját országukban tárolni az értékes genetikai anyagokat.
A technológia felhasználható nőstények létrehozására olyan veszélyeztetett fajok esetében, ahol csak hímek maradtak életben – mondta Vakajama.
A legutóbbi kutatás során egérfarokból származó sejteket fagyasztottak szárítva, és akár nyolc hónapig is tárolták őket, mielőtt megpróbáltak volna klónokat létrehozni belőlük.
A fagyasztva szárítás megölte a sejteket, de a tudósok azt találták, hogy még így is elő tudnak állítani korai stádiumú klónozott embriókat,
- ha az elhalt sejteket olyan egérpetesejtekbe ültetik, amelyek sejtmagját eltávolították.
- Ezekből a korai stádiumú embriókból, melyeket blasztocitának neveznek, őssejtkészleteket hoztak létre, ezeket újabb klónozásra használták fel.
- Az őssejteket saját sejtmagjuktól megfosztott egérpetesejtekbe ültették be, és olyan emberiókat hoztak létre, amelyeket már kihordhattak egérdajkaanyák.
Az első klónozott egeret, melyet egy népszerű japán mangasorozat nyomán Doraminak neveztek el, 74 további követte. Kilenc nőstény és három hím klónt párosítottak normális, vagyis nem klónozott egerekkel, hogy ellenőrizzék a termékenységüket. Az összes nőstény vemhes lett.
Az eredmények ellenére az eljárás nem hatékony
A fagyasztva szárítás károsította a bőrsejtek DNS-ét, és az egészséges nőstény és hím egérkölykök létrehozásának sikeraránya mindössze 0,2-5,4 százalék volt – írták a kutatók a Nature Communications című tudományos lap firss számában.
Ez is érdekelheti - cikkek tovbii kutatásokról:
- Nem hiszi el, mit találtak az űrben!
- Ha ilyen állatot lát a vízben, nyugodtan nyaralhat: fehér cápa biztos nincs a közelben!
- Szívbetegség, cukorbetegség és depresszió – halálos kombináció a szekértő szerint
- Tüzet tűzzel: vámpír-baktériumot küldenének az embernek ártó kórokozókra
- Döbbenet: a covid felhízlalja testünk sejtjeit, hogy elősegítse saját szaporodását
- Egy ősi gyilkos épp rezisztenssé válik az antibiotikumokkal szemben – figyelmeztetnek a tudósok
- Szívbetegségre botsport: a nordic walking javítja a szívműködést
