Rekordszámú kutatónő az MTA új doktorai között
Június 28-án vehették át oklevelüket az MTA új doktorai. Az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet legutóbb elnyert kutatók egyharmada nő.
80 kutató, köztük 26 nő vehette át MTA-doktori oklevelét kedden a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában. Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki.
„Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti – nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületek sajátosságait szem előtt tartva, több szűrési folyamat keretében. Ez egyedülálló a magyar tudományos életben. A tudományos fokozattal rendelkező bírálók véleménye nyomán alakul ki a pályázó teljesítményének értékelése. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet egyik legfontosabb minőségbiztosítási mechanizmusa – a kutatói kiválóság védjegye” – mondta az akadémiai ünnepségen Freund Tamás, az MTA elnöke.
Az MTA doktorai közül kerülnek majd ki az MTA új tagjai, az úgynevezett levelező tagok. A levelező tagok átlagosan 6 év után válnak rendes taggá. A 2016-os akadémikusválasztás során sokkhatásként ért mindenkit, hogy egyetlen női levelező tagot sem választottak. Az azóta megtett akadémiai erőfeszítések is szerepet játszanak abban, hogy idén és három éve, 2019-ben is sokkal több nőt választottak levelező taggá, mint korábban (akadémikusválasztást 3 évente tart az MTA).
A 2022-es tagválasztással 10 százalék fölé emelkedett a női akadémikusok aránya a Magyar Tudományos Akadémián (38/364, 10,4%). Hat éve ez az arány 6% körül volt. Ezzel a 10,4%-kal az MTA lényegében elérte a brit Royal Society 2020-as teljesítményét, ahol a női akadémikusok aránya 11% volt. A 10,4%-os hazai érték az utóbbi évek akadémiai erőfeszítéseinek köszönhető, és 2025-ben már a rendes tagok számában is megmutatkozik majd.
