Mi történik egy nőgyógyászati rákszűrésen?
Ilyenkor minden olyan női szervet megvizsgálnak, amelyben daganat alakulhat ki. Nézzük részletesebben.
A nőgyógyászati rákszűrés az egyik legfontosabb szűrővizsgálat, amely segít időben felismerni a méhnyakrákot és más nőgyógyászati betegségeket, mint például a petefészekrákot vagy a hüvelyi fertőzéseket. Az alábbiakban bemutatjuk, mire számíthat egy nőgyógyászati rákszűrés során, miért fontos ez a vizsgálat, és hogyan járul hozzá a nők egészségének megőrzéséhez.
Miért fontos a nőgyógyászati rákszűrés?
A méhnyakrák korai stádiumban gyakran tünetmentes, de rendszeres szűréssel felismerhető a rákmegelőző állapot, amely időben kezelhető. A szűrés életet menthet, hiszen a korai diagnózis jelentősen növeli a sikeres kezelés esélyét.
Mikor menjek el először egy nőgyógyászati rűkszűrésre?
Minden nőnek érdemes nőgyógyászati szűrésen részt venni a szexuális élet megkezdésekor, illetve évente panasz és tünetmentesség esetén, mely az esetleges rosszindulatú folyamatok korai felismerésnek a záloga. A komplexszűrés során minden olyan szerv megvizsgálásra kerül, melyet a női nemi szervek közé sorolunk, és amelyekben daganat alakulhat ki, így kiterjed a méhnyak, méhtest, petefészek és az emlő vizsgálatára is.
A vizsgálat alapja a citológia mintavétel a méhnyakról
A teljes kőrű szűrésnek fontos része a hüvely ultrahang vizsgálata is, amely során a polypusok és miómák is jól felderíthetők, továbbá a petefészek elváltozásai is időben észlelhetők. A két kézzel végzett tapintásos vizsgálat megmutatja a méh és környezetének állapotát, esetleges érzékenységét, gyulladásos elváltozásait. Végül sor kerülhet az emlők tapintásos vizsgálatára is a teljes kőrű szűrés érdekében.
A rákszűrést érdemes a menstruációs ciklus közepére időzíteni (menstruációt követő 10-22. nap), mert a menstruáció előtti és utáni néhány napon előfordulhatnak a mintában olyan sejtek, amelyek megzavarják a vizsgálat eredményét.
Hogyan zajlik a nőgyógyászati rákszűrés?
Konzultáció
A vizsgálat elején az orvos megkérdezi az egészségi állapotot, menstruációs ciklust, szexuális életet és korábbi nőgyógyászati problémákat érintő kérdéseket. Ez a beszélgetés lehetőséget ad arra is, hogy a páciens feltehesse kérdéseit vagy beszámoljon esetleges tüneteiről, például rendellenes vérzésről vagy fájdalomról.
Fizikai vizsgálat
A szűrés során az orvos fizikai vizsgálatot végez, amely magában foglalhatja a has és a kismedence területének áttapintását. Ez a vizsgálat segít az esetleges fájdalmas területek vagy elváltozások azonosításában.
Kolposzkópos vizsgálat (szükség esetén)
Az orvos egy kolposzkóp nevű speciális eszközzel, nagyítóval és világítással megvizsgálja a méhnyakat, hogy észleljen bármilyen rendellenességet vagy elváltozást.
Citológiai mintavétel (Pap-teszt)
A méhnyakról egy kis eszközzel sejtmintát vesznek, amelyet laboratóriumban elemzésre küldenek. A Pap-teszt célja a méhnyaksejtek állapotának felmérése és az esetleges rákmegelőző elváltozások felismerése.
Humán papillomavírus (HPV) teszt
Sok esetben a Pap-teszt mellett vagy helyett HPV-tesztet is végeznek. Ez a vizsgálat azonosítja a magas kockázatú HPV-típusokat, amelyek felelősek lehetnek a méhnyakrák kialakulásáért.
Hüvelyi és kismedencei ultrahang
Az ultrahangot általában hüvelyen keresztül végzik, és részletes képet nyújt a méh, a petefészkek és a környező szövetek állapotáról. Ez különösen fontos lehet a petefészekrák vagy ciszták diagnosztizálásában.
Mennyi ideig tart a vizsgálat?
A nőgyógyászati rákszűrés általában 15-30 percig tart. A vizsgálat kellemetlen lehet, de nem fájdalmas, és a szűrés gyors elvégzése minimalizálja a diszkomfortot.
Mikor érdemes elvégezni a nőgyógyászati rákszűrést?
- Korai életkorban: az első nőgyógyászati vizsgálatot általában a szexuális élet megkezdése után vagy 21 éves korban ajánlják.
- Rendszeresen: a szűrést évente egyszer érdemes elvégezni, különösen, ha a családban előfordult nőgyógyászati daganat, vagy ha a páciens HPV-pozitív.
- HPV-teszt: 30 éves kor felett a Pap-teszt mellett a HPV-teszt elvégzése is ajánlott, általában 3-5 évente.
Mit mutathat ki a szűrés?
Rákmegelőző állapotok: a Pap-teszt segít azonosítani a rákmegelőző állapotokat (CIN – cervicalis intraepithelialis neoplasia), amelyeket időben kezelni lehet.
Humán papillomavírus (HPV) fertőzés: a magas kockázatú HPV-típusok jelenléte figyelmeztethet a méhnyakrák kialakulásának kockázatára.
Gyulladások és fertőzések: a vizsgálat során felfedezhetők bakteriális, gombás vagy vírusos fertőzések, amelyek kezelése szintén fontos az egészséges nőgyógyászati állapot fenntartásához.
Más rendellenességek: a petefészkek vagy a méh problémáira is fény derülhet, például cisztákra, miómákra vagy endometriózisra.
Hogyan készüljünk a vizsgálatra?
Bár a vizsgálat némi kellemetlenséggel járhat, az egészség megőrzése érdekében érdemes évente részt venni rajta.
- A vizsgálat előtt 2-3 nappal kerülni kell a hüvelyi irrigálást, a tamponhasználatot és a szexuális együttlétet, mivel ezek befolyásolhatják az eredményeket.
- Ideális esetben a vizsgálatot a menstruációs ciklus középső szakaszában végzik, amikor nincs vérzés.
Az eredmények értelmezése
- Normál eredmény: nem mutat kóros elváltozást; a következő szűrés az ajánlott időközön belül esedékes.
- Kóros eredmény: az orvos további vizsgálatokat (például biopsziát vagy ismételt teszteket) javasolhat, ha a sejtek rendellenességeire utaló jeleket talál.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Egészségügyi szűrések - tudja meg, melyek javasoltak az életkora szerint
