Sok nő nem is tudja, hogy ezzel küzd, mivel nem járnak el a szűrésére
Ráadásul nem is nagyon jár tünetekkel, pedig komoly veszélyeket rejt.
A klimax után igen sok nőt érint a csontritkulás, melynek a legnagyobb veszélye a csonttörések kockázatának drámai növekedése - ez hirtelen és váratlanul is bekövetkezhet, és van, hogy komoly következményekkel. Az oszteoporózist gyakran „néma betegségként” írják le, mivel kevés tünete van - ha egyáltalán van- , amíg valaki el nem törik egy csontjuk (általában a csípőben, csuklóban, gerincben). Ennek igen komoly hatásai vannak, sőt, kutatások szerint a csípőtörést szenvedők 21-30%-a egy éven belül meghal.
A menopauzán átesett nőknél van a legnagyobb a csontvesztés kockázata, bár ez a férfiakat is érintheti. Sajnos, sokan addig nincsenek is tisztában állapotukkal, amíg be nem következik a baj, mivel rendszeresen elmarad a csontsűrűség mérésére szolgáló vizsgálat. Pedig e fontos szűrés segíthet időben felismerni és kezelni a csontritkulást, megelőzve ezzel a komoly sérüléseket.
A csontritkulás tünetei
Bár gyakran nem jelentkeznek panaszok, ha mégis, akkor azok a következők lehetnek:
- hátfájás
- testmagasság csökkenése
- görnyedt testtartás, púpos hát
- gyakori csonttörések
- gyengülő fogás
- általános izom- és csontfájdalom
Miért lép fel főleg menopauza után?
A menopauza után sok nő szembesül a csontritkulással, melynek fő oka az ösztrogén szintjének drámai csökkenése. Az ösztrogénhiány felgyorsítja a csontlebontást, miközben a csontképződés nem tud lépést tartani, ez pedig a csontok ásványi sűrűségének és erejének csökkenéséhez vezet. Ennek következtében nő a csonttörések kockázata. Ráadásul ekkor a szervezet kevésbé hatékonyan használja fel a kalciumot és a D-vitamint is, melyek igen fontosak a csontok egészségéhez.
Hogy végzik a csontsűrűség mérést?
A csontsűrűségmérés nőknél 50 éves kor felett, férfiaknál 60 éves kor felett 2 évente ajánlott, de bármely életkorban elvégezhető anyagcsere-eredetű csontbetegség gyanúja esetén.
A vizsgálatot ún. DEXA (Dual-Energy X-ray Absorptiometry) módszerrel végzik, melynek során a páciens egy lapos röntgenasztalra fekszik, és a DEXA készülék két különböző energiaszintű röntgensugarat bocsát ki, amelyek a csontszöveten áthaladva mérik a csont ásványianyag-sűrűségét. Leggyakrabban a gerinc, a csípő és néha a csukló területén végeznek méréseket, mivel ezek a területek a leginkább hajlamosak a csontritkulás eredményeként bekövetkezett törésekre. A vizsgálat időtartama általában 10-30 perc, és teljesen fájdalommentes.
Az eredményeket T-score és Z-score formájában adják meg: a T-score megmutatja, hogy a páciens csontsűrűsége hogyan viszonyul egy egészséges, fiatal felnőtt átlagos csontsűrűségéhez, míg a Z-score az ugyanolyan életkorú és nemű emberek átlagához hasonlítja az eredményt. Az orvos az eredmények alapján további vizsgálatokat, életmódbeli változtatásokat vagy gyógyszeres kezelést javasolhat a csontritkulás megelőzése vagy kezelése érdekében.
Hogyan értelmezze a leletet?
A csontsűrűség mérésének eredménye többféle értékkel mutatja meg a csontok állapotát. A BMD (ásványi csontsűrűség) értéke a csontok ásványianyag-tartalmát jelzi, és nemtől és kortól függően változhat.
Vizsgálat során a Z-érték a páciens csontsűrűségét az azonos korú és nemű populáció átlagos értékéhez viszonyítja, míg a T-érték a csúcscsonttömegtől való eltérést mutatja, azaz mennyire különbözik az optimális csonttömegtől. Az S-érték pedig a fiatalkori csontrendszerhez viszonyított állapotot jelzi.
- Ha a csontsűrűség eredménye 0, akkor a csontok sűrűsége normális.
- Ha az érték -1 és +1 között van, az még normál eltérésnek számít.
- Ha az eredmény -2,5 és -1 között van, az alacsony csont sűrűséget jelent.
- Ha az érték -2,5 vagy annál kisebb, akkor csontritkulás áll fenn.
Amennyiben a T-érték -1,0 felett van, csontsűrűségünk normálisnak tekinthető. Ha azonban a T-érték -1,0 és -2,5 közötti értéket mutat, akkor csökkent csontsűrűségről, vagyis osteopeniáról beszélünk. Abban az esetben, ha a T-érték -2,5 alatt van, csontritkulás (osteoporosis) áll fenn. Fontos megjegyezni, hogy minél alacsonyabb a T-érték, annál nagyobb a csonttörés kockázata.
A csontritkulás kezelése
Ha a DEXA vizsgálat csontritkulást mutat ki, fontos lépés a megfelelő étrend kialakítása, amely bőséges kalciumot és D-vitamint tartalmaz. Emellett gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, például biszfoszfonátok vagy hormonpótló terápiák formájában, amelyek lassítják a csontok lebomlását és elősegítik azok építését. Végül nem szabad elfeledkezni a rendszeres testmozgásról sem, különösen a célzott gyógytorna és a csontokat erősítő gyakorlatok elengedhetetlenek a csontok állapotának javításához és a csonttörések megelőzéséhez.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ezek a csontritkulás első, korai tünetei - egyéb betegségek panaszaként is jelentkezhetnek
