Ha véralvadásgátlót szed, erre ügyeljen!
A vénás és az artériás trombózis elkerülése érdekében sokak számára javasol az orvos véralvadásgátló terápiát, megakadályozva ezzel az életveszélyes vérrögök kialakulását.
Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája azonban felhívja a figyelmet bizonyos tényezőkre, melyek betartása kiemelt jelentőséggel bír az alkalmazott készítmény hatékonyságának elérése érdekében.
Óvatosan a K-vitaminnal
A véralvadás egy igen bonyolult folyamat, melyben a K-vitaminnak nagy szerepe van, hiszen hiányában nem megy végbe tökéletesen a folyamat, és a véralvadás/vérzékenység egyensúlya az utóbbi felé tolódik el. Éppen ezért szükséges antikoaguláns (véralvadásgátló) terápia során fokozottan ügyelni az étkezésre (a kumarin-származékoknál), mivel a magas K-vitamintartalmú ételek csökkentik a használt készítmények hatékonyságát.
Természetesen nem kell teljesen lemondani ezekről az ételekről, ám fontos, hogy minden nap közel azonos mennyiségben juttassa be szervezetébe a vitamint. Ha egyenletes, közel azonos a K-vitamin bevitele, akkor igen jól be lehet az un. INR értéket állítani és elég, ha 6 hetente történik INR ellenőrzés (a lényeg, hogy 2-3 közé essen)!
Már teherbeesés előtt érdemes váltani
Amennyiben véralvadásgátlót szed és teherbe akar esni, akkor feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát, ugyanis nem mindegy, hogy milyen készítményt használ, mivel a legtöbb véralvadásgátló átjut a placentán és súlyosan károsíthatja a magzatot (és ekkor a terhesség megszakítása is indokolt lehet). Ez elsősorban az un. "új típusú alvadásgátlókra vonatkozik, ezért ezeket a megtermékenyülés idejére feltétlenül abba kell hagyni!
A kumarin-típusú alvadásgátlók a terhesség egy meghatározott periódusában szedve súlyos csont-, és egyéb fejlődési rendellenességeket okozhatnak (ugyan elég ritkán, de rizikót vállalni nem ajánlott). Éppen ezért már a családtervezés előtt beszéljen orvosával, mivel ekkor alacsony molekulatömegű heparin injekció (LMWH) alkalmazására való áttérés javasolt, melyet a szülést követő 6 hétig még alkalmazni kell.
Vigyázzon az esetleges gyógyszerkölcsönhatással
Mint minden gyógyszernél, itt is vigyázni kell bizonyos gyógyszerek egyidejű alkalmazásával. A kumarin-típusú véralvadásgátlók hatását ugyanis nagyon fokozzák például a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), a pajzsmirigy hormonok, a koleszterincsökkentők, valamint egyes antibiotikumok is. Az új típusúaknál bár kevés a gyógyszerkölcsönhatás (főleg a gombafertőzések elleni szerekkel írták le), de ezeknél viszont fontos, hogy a vesefunkciók épek legyenek.
Csökkent vesefunkció esetén dóziscsökkentés szükséges, továbbá az is fontos, hogy e szereket a beteg étkezéssel együtt vegye be! Igen lényeges tudnivaló mindezeken kívül, hogy ha egy beteg nem biztos abban, hogy bevette-e az aznapi gyógyszerét, soha ne jusson eszébe másnap pótlólag dupla adagot bevenni (ekkor nagy vérzéseket kaphat).
Összességében tehát minden más gyógyszer használata előtt érdemes e kérdéshez hozzáértő orvosával konzultálni- tanácsolja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Műtétek előtt tájékoztassa orvosát
Azok, akik véralvadásgátlót szednek, mindenképp tájékoztassák orvosukat a beavatkozásról, ugyanis ha a beteg továbbra is szedi az orális antikoagulánst, akkor nagy mennyiségű, életveszélyes vérvesztés is előfordulhat. Éppen ezért minden sebészi beavatkozás előtt (pl. hasi műtétek, stb.) fontos az LMWH-ra történő áttérés (hogy mikor, arról a kezelőorvos dönt), melyet meghatározott ideig, a műtét után is alkalmazni kell, és csak azt követően szabad visszaállni a korábban használt véralvadásgátlóra. (Az eljárásra vonatkozó útmutatók a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság jóvoltából ma már minden orvos számára hozzáférhetők).
A régebbi készítményeknél ellenőriztesse az INR-t
Bár ma már forgalomban vannak az új típusú véralvadásgátlók (NOAC), melyeknél az INR-t értelmetlen ellenőrizni, ám a régebbi készítményeknél (kumarin-típusúak) bizonyos időközönként (4-6 hetente) meg kell arról győződni, az értéke 2-3 közt legyen! 2 alatt ugyanis fokozott a trombózis-rizikó, míg 3 felett megnő a vérzés esélye- mondja a szakember. Ez azért is fontos, mert ennek ismeretében lehet felállítani az adott gyógyszer dózisát (ezt olykor változtatni szükséges, pl. étel-vagy gyógyszerkölcsönhatások miatt).
Mitől alakul ki trombózis?
A véralvadás egy igen bonyolult folyamat, melynek szerepe, hogy sérüléskor elkerülhető legyen a nagyobb vérvesztés. Ezt a szervezet úgy éri el, hogy károsodás esetén a prothrombinból trombin nevű enzim keletkezik, ami a vérben található oldható fibrinogént fibrinné alakítja. A fibrin egy oldhatatlan fehérje, ami lerakódik az érfal belsejében, majd ott megkeményedik, és vérrögöt létrehozva egyfajta dugót képez a sérülés helyén.
Amennyiben a folyamatban zavar keletkezik, és fokozottá válik a véralvadás, úgy trombózis jön létre. Ez kialakulhat mind az artériákban, mind a vénákban. Ez utóbbi esetben a leggyakrabban az alsó végtagok és a medence vénái érintettek, azonban előfordulhat, hogy az agyban keletkezik vérrög. Ezt az agy vénás öblei után sinus trombózisnak nevezzük.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!