Sugársérülések, sugárártalom

Múltkori cikkünkben az égések kapcsán már említettük a sugárzás okozta ártalmakat is. Most (a szinte mindenkit érő) radioaktív sugárzás, és a sugárkezelés keltette károsodásokat mutatjuk be az olvasóknak.

A sugársérülés a sugárzás okozta szöveti károsodás az élő szervezetben.

Alapok

A sugárzás természetes vagy mesterséges forrásból fakad, hullámok, vagy nagyenergiájú részecskék árama. A károsodás akkor is kialakul ha a sugárzás rövid idejű – de nagyenergiájú, vagy ha elhúzódó, de kis energiatartalmú. A mellékhatások egy része hosszú távú károsodásokat okozhat. A késői hatások kialakulása akár évekbe telhet. A genetikai anyag is károsodhat, ez (sajnos) általában csak akkor derül ki, ha a sugárártalmat szenvedett embernek – későbben gyermeke születik.

A sugársérülések okai

Száz évvel ezelőtt csak a röntgen és a természetes sugárforrások (urán, radon) voltak ártalmas sugárforrások. A ma alkalmazott röntgen már sokkal kevesebb sugárártalmat okoz, mint régen. A mai nagyenergiájú sugárforrások: orvosi kezelések, laboratóriumok, ipari alkalmazások, atomerőművek. Lássuk a táblázatot is! (USA adatok)

A legközismertebb talán az 1986-os csernobili katasztrófa. Az atomenergia iparszerű alkalmazása óta, 40 év alatt 30-40 sugársérülésekkel járó baleset történt, amelyk egyike sem atomerőművek működési hibájából eredet. (Csernobil és Fukusima kivételt képez.) .

Hogyan mérhető a sugárzás?

R (röntgen-egység): a levegőben mérhető sugárzás leírására

Gy (gray): a sugárzásnak kitett szövetben, anyagban az elnyelődött energia mértéke

Sv (sievert): az ionizáló sugárzás biológiai hatásainak mértékét írja le

Mitől függ a károsító hatás?

Három tényezőtől:

1. maga a sugárdózis
2. a behatás időtartama
3. a sugárzás intenzitása
4. A bevezetőben már említettük, hogy pl. az igen rövid, de nagy intenzitású sugárzás akár halálos is lehet, míg ugyanezen dózis hosszú időre elosztva alig mérhető hatást kelt. Az intenzitást illetően: a mindenütt jelen lévő háttérsugárzás éves értéke (max.) 1-2 mSv, azaz elenyésző, kimutatható hatása nincsen. Hosszú távon viszont felhalmozódik.

A sugárzás hatása attól is függ, hogy a test mekkora területét, és melyik régióját érintette. 6 Gy-nyi, teljes testfelszínt érő sugárzás általában halálosnak tekintett, míg az ennek 3-4x-esét képező onkoterápiás kezelés azért nem jár komolyabb károsodással, mivel célzottan a daganatra irányul.

Köztudott, hogy legérzékenyebbek a gyorsan osztódó sejteket tartalmazó szövetek (csontvelő, béltraktus), az inak és izmok kevésbé.

A sugárártalom tünetei

• Agyi tünetek
• Gyomor-bélrendszeri tünetek
• Vérképzőszervi tünetek
• Heveny sugárbetegség

Agyi tünetek

Igen magas (30 Gy felett) sugárdózisnál jelentkeznek: hányinger, hányás, kedélyzavar, kóma alakul ki. Agyvelőgyulladást valószínűsítenek a háttérben, rövid időn belül remegés, görcsök, járásképtelenség léphet fel, majd beáll a halál.

Gyomor-bélrendszert érintő tünetek

4 Gy körüli sugárdózis esetén alakulnak ki: hányinger, hányás, erős, kiszáradással járó hasmenés. Először a gyomor-bél nyálkahártya sejtjei károsodnak, majd fogyás, bakteriális fertőzés társulhat. Végül a tápanyagfelszívódással kapcsolatos sejtréteg pusztul, vérzés lép fel. A beteg a később beálló csontvelőkárosodás áldozata lehet néhány héten belül.

Vérképzőszervi tünetek

2-10 Gy közötti sugárdózis esetén károsodik minden vérképzéssel kapcsolatos szerv, szövet: a csontvelő, a lép és a nyirokcsomók. Étvágytalanság, hányinger, hányás, kedélyzavar lép fel, majd később tünetmentes időszak következhet. Ezalatt is folytatódik a károsodás, egyre kevesbedik a vörös- és fehérvérsejtek száma. Súlyos fertőzés alakulhat ki. Ha az összdózis 6 Gy feletti volt, a gyomor-bélrendszeri és vérképzőszervi tünetek halálhoz vezetnek.

Heveny sugárbetegség

A betegek egy részében alakul ki, a fenti általános tünetekkel, valamint fejfájás, rossz közérzet, magasabb pulzus kíséretében. Érdekes, hogy a tünetek néhány napon belül meg is szűnnek.

Beültetett készülék, külső sugárforrás okozhat még:

Nőknél menstruációs zavarokat, libidocsökkenést, mindkét nemben a nemzőképesség/termékenység csökkenését, szürkehályogot, vérképzési zavarokat.

Nagy dózis kis testfelületre (célzott kezelés:) hajhullás, bőrproblémák (sorvadás), sebek, hegképződés, vénás tünetek, hosszabb idő után egyes bőrrák-típusok.

Sugárkezelés késői tünetei

Jellemző lehet pl. a nagy sugárdózis késői következményeként a veseműködési zavar, vérszegénységgel és magas vérnyomással. Izomsorvadás, mészlerakódás is bekövetkezhet. Tüdőrák besugárzása tüdőgyulladást, gerincoszlopot érő sugárzás bénulásokat eredményezhet. Hasi besugárzás (nyirokcsomó-, here-, vagy petefészekrák miatt) bélfekélyesedést okozhat.

Sugárártalom diagnózisa

A gyanú ott áll fenn, ha valaki sugárkezelést kapott – illetve baleset során volt sugárártalomnak kitéve. A diagnózist a legalaposabb vizsgálatok sem 100%-osan igazolják. A beteg kilátásai nagy dózis – ill. nagy intenzitás esetén (ld. előbb is):

• Agyi, és gyomor-bélrendszeri tünetek esetén – igen rosszak, a halál néhány napon belül beállhat.
• Vérképzőszervi tünetek esetén – 3-6 hét, ill. 8-50 nap után következhet be a halál.

Sugárártalom kezelése

Bőrsérülések, bőr szennyeződése: bő vízzel, speciális oldattal való lemosás, gondos sebtisztítás. Lenyelt radioaktív anyagot hánytatás útján kell eltávolítani.

Agyi tünetek esetén palliatív kezelés, fájdalomcsillapítás, légzési nehézség csökkentése.

Hasi sugárkezelés után hányáscsillapítás, nyugtatás, kímélő étrend.

Vérképzőszervi tünetek esetén: vérátömlesztés, antibiotikum adása, megfontolandó a csontvelő átültetés.

Hosszú ideig tartó sugárterhelés után: el kell távolítani a radioaktív anyagokat (rádium, stroncium, tórium izotópok) sugárzó izotópokat megkötő anyagok révén. Csak akkor hatékony, ha az ártalom után rövid idővel kerülnek alkalmazásra.

A kialakult daganatos elváltozásokat műtét útján kell megkísérelni eltávolítani. A fehérvérűség kemoterápiás kezelést igényel.

Forrás: MSD Orvosi Kézikönyv, Farmakoterápia, wikipedia