6 dolog, amiről gyakran hazudnak a betegek orvosuknak
A legtöbben rendszeresen füllentünk az orvosunknak.
De mi az, amit a legtöbben annyira szégyellünk, hogy inkább elhallgatjuk vagy kikozmetikázzuk, annak ellenére, hogy komoly veszélybe is sodorhatjuk magunkat?
A füllentés és a hazugság az emberi természet része, ezt ne is próbáljuk tagadni. Az orvos és a beteg közötti kapcsolatban azonban szó szerint életbe vágó lehet az őszinteség.
Miért hazudunk az orvosnak?
A gyakori okok között találjuk a szégyent, vagy azt, hogy bizonyos témákat egyszerűen túl kellemetlennek, túl kínosnak érzünk, így nem is tudunk róluk őszintén beszélni. Nem szívesen számolunk be a székletürítési szokásainkról vagy a szexuális zavarokról, és sok ember már azt is nehezen vallja be, hogy nem olyan a memóriája, mint régen. Pedig ezeknek a tüneteknek az ismerete nemcsak a diagnózishoz, de a megfelelő terápiához is elengedhetetlen! Van, aki a hazugsággal jobb színben szeretné feltüntetni magát, olyan páciensnek, aki egészségesen él, felelősségteljes, megfontolt és betartja a szabályokat.
Amikor szívünk szerint füllentenénk az orvosunknak, jusson eszünkbe: valószínűleg semmi olyan furcsát vagy megbotránkoztatót nem tudunk mondani, amit ő már ne hallott volna. Az orvost köti a titoktartás, így attól sem kell tartanunk, hogy a számunkra kínos információkat kiadja valaki másnak.
A leggyakoribb hazugságok
Az őszintétlenségnek sajnos rövid és hosszú távú következményei egyaránt lehetnek. Megromolhat az orvos és a páciens közötti bizalmai kapcsolat, csökkenhet a kezelések hatékonysága (ezen keresztül a beteg állapota), de téves diagnózishoz, gyógyszerezési problémákhoz, súlyosabb mellékhatásokhoz is vezethet, ha nem mondunk igazat az orvosunknak.
„Természetesen előírás szerint szedem a gyógyszereket!”
Az állapotunk változása (vagy éppen nem-változása) fontos jelzés az orvosnak, például arról, hogy az általa javasolt gyógyszer jól működik. Ha füllentünk arról, hogy bevettük a gyógyszert, mégsem változott az állapotunk, akkor a terápia felülvizsgálatára lesz szükség, és talán olyan szereket is kaphatunk, ami feleslegesen erős a számunkra.
„Nem szedek semmilyen vitamint!”
Manapság teljesen elfogadott, hogy a gyógyszerek mellett vitaminokat, étrend-kiegészítőket vagy gyógynövényeket is alkalmazunk. Az is gyakori, hogy valaki vény nélkül kapható szereket is szed. Nincs ezekkel semmi baj, azonban mindenképpen mondjuk ezt el az orvosunknak, mert a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők kölcsönhatásba léphetnek egymással. Gyengíthetik, de fel is erősíthetik egymás hatásait, és ennek akár életveszélyes következményei is lehetnek.
„Mindig rendesen kiváltom a gyógyszereket!”
Sokszor azért füllentünk a gyógyszerekről, mert nem akarjuk, hogy az orvos megtudja, anyagi nehézséget okoz azok kiváltása, megvásárlása. Az orvosnak az a célja, hogy a betege meggyógyuljon, jobban érezze magát, nem pedig az, hogy teljes anyagi csődbe kerüljön. Általában az orvosok is pontosan tudják, milyen anyagi terhekkel jár egy-egy betegség, de ha úgy ítéljük meg, hogy a javasolt gyógyszer egyszerűen nem tudjuk kifizetni, bátran mondjuk ezt meg. Lehet, hogy a megoldás éppen az orvosunknak fog eszébe jutni.
„Nincs semmilyen tünetem.”
Ne feledjük, az orvosunk abból az „alapanyagból” dolgozik, amit mi biztosítunk számára: minél több információt adunk át, annál pontosabb lesz a diagnózis, hatékonyabb a terápia. Ne az orvosnál akarjunk legyőzhetetlennek tűnni! Lehet, hogy amit mi normálisnak vagy elhanyagolható fontosságúnak gondolunk, valójában egy komolyabb betegség korai tünete. Minden olyan dologról igyekezzünk beszámolni, ami eltér a számunkra megszokottól.
„Leszoktam a cigiről, nem iszom egy kortyot sem, nem váltogatom a partnereimet.”
Nagyon sok betegség esetében az életmódváltás is elegendő ahhoz, hogy a tüneteink enyhüljenek vagy akár teljesen el is múljanak. A legtöbb orvos is ezt javasolja első lépésként, még mielőtt gyógyszert írna fel. Ha hazudunk a rossz szokásainkról, az állapotunk pedig változatlan, az orvosunk joggal gyaníthatja, hogy valamilyen komolyabb probléma áll a háttérben. Ez pedig hosszadalmas kivizsgálásokat és erősebb gyógyszerek felírását teheti indokolttá – a legtöbbször teljesen feleslegesen. Azért sem érdemes füllenteni az alkoholfogyasztásról vagy a dohányzásról, mert ezek befolyásolhatják a gyógyszerek hatását, lassíthatják a műtétek utáni gyógyulási folyamatot. Ezek olyan rizikótényezők, melyeket ismernie kell az orvosnak, mielőtt meghoz egy-egy döntést.
„Fel sem tudom sorolni, mi minden bajom van!”
Nemcsak az információk elhallgatása számít hazugságnak, hanem az is, ha felnagyítjuk, eltúlozzuk a problémákat, vagy éppen újabb és újabb tüneteket találunk ki vagy vélünk felfedezni magunkon. Sajnos, vannak olyanok, akik pusztán nyerészkedni kívánnak azzal, hogy betegebbnek állítják be magukat a valóságosnál. Mások viszont a kapott figyelemre és törődésre áhítoznak. Ha azt tapasztaljuk magunkon, hogy felnagyítjuk a tüneteinket, vagy olyan problémákat is az orvosunk elé tárunk, melyek valójában nem is léteznek, jobb, ha elgondolkodunk azon, mit is akarunk ezzel elérni.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Hogyan diagnosztizál az orvos, és mit jelent az anamnézis?