Növekszik a gyulladásos bélbetegség gyakorisága gyerekeknél
Az elmúlt öt évben csaknem ötödével nőtt hazánkban a gyulladásos bélbetegségekben szenvedő gyermekek száma, ez évente csaknem kétszáz új esetet jelent– mondja Dr. Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának docense hangsúlyozva, hogy ezeknek a kórképeknek két fő fajtájuk van: a Crohn-betegség, valamint a vastagbél ismeretlen eredetű fekélyes gyulladása (colitis ulcerosa).
A pontos okok nem ismertek, de a genetikai hajlamon túl a környezeti tényezők, így az ételek is komoly szerepet játszhatnak a betegség terjedésében; az anyatejes táplálás és az antibiotikumok mellőzése, különösen 2 éves kor alatt – ugyanakkor csökkenti a kialakulás rizikóját.
A Crohn-betegség növekedészavarral, hasfájással, hasmenéssel, véres széklettel járhat. Mivel nehéz felismerni, rejtőzködőbb, mint a vastagbél fekélyes gyulladása, amelynek jellegzetes tünete a véres hasmenés. Mindkét gyulladásos bélbetegség a gyermekek esetében a 12-13 évesek körében a leggyakoribb, 5 éves kor alatt ritkának számít, ugyanakkor már 2 hónapos kisbabán is látták a betegség kezdeti tüneteit – mondja Dr. Veres Gábor. 20-30 éve elvétve találkoztak csak ezzel a kórképpel, manapság azonban közel kétszáz gyermeknél diagnosztizálják évente – hívja fel a figyelmet az egyetemi docens. A betegek jelentős részét a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján kezelik, ahol 15-20 gyulladásos bélbeteget ápolnak hetente.
A pontos okok nem ismertek, feltételezhető azonban, hogy a genetikai tényezők mellett a környezetnek, a nem megfelelő minőségű ételeknek is meghatározó szerepe van. Utóbbit látszik alátámasztani, hogy ha a gyerekek két hónapig egyfajta ellenőrzött tápszert kapnak, akkor ugyanúgy gyógyulnak, mint a szteroidos kezeléssel, sőt, a nyálkahártya gyulladás esetében jobbak az eredmények, és nincs mellékhatás. A stressz ront a betegek állapotán, de ha nincs valakinek hajlama rá, akkor önmagában ettől nem fog kialakulni nála bélgyulladás, amely együtt járhat ízületi panaszokkal, szem- vagy májgyulladással – mondja Dr. Veres Gábor. Az anyatejnek egyfajta védő hatása van, azoknál a gyermekeknél, akiket így táplálnak, kisebb valószínűséggel jelentkezik bélgyulladás. Két éves kor alatt rizikófaktornak számít még az antibiotikumos kezelés is.
Mivel az okok nem egyértelműek, így a kezelés is összetett folyamat. A hagyományos gyógyszeres terápia mellett körülbelül az esetek harmadában műtétre is szükség van – mondja Dr. Veres Gábor. Jelentős előrelépést jelent a kezelésben a bőr alá adható vagy infúziós biológiai terápia, amelynek alapja egy gyulladásos faktorok elleni antitest beadása. A gyulladásos bélbetegek gyógyulása nem végleges, ám megfelelő kezeléssel teljes életet élhetnek az érintettek.
Dr. Veres Gábor szerint a csontok egészsége érdekében különösen fontos, hogy a betegség nyugvó állapotban legyen a növekedési időszakban, a gyulladás miatt ugyanis kevésbé tud felszívódni a vas, kalcium és a D-vitamin, amelyek elengedhetetlenek a megfelelő fejlődéshez. Ahhoz, hogy a csontok erősek legyenek, az izomzatnak is kellően fejlettnek kell lennie, hiszen a jól fejlett izom a csontokra húzóerőt is jelent. ezért mindig azt javasolják a pácienseknek, hogy lehetőség szerint mozogjanak minél többet.
