Ne maradj egyedül! – Elszigetelődés és odatartozás
Ne maradj egyedül! – Elszigetelődés és odatartozás a segítő szakmában címmel rendezték meg az Antropos Mentálhygiénés Egyesület, a Magyar Pásztorálpszichológiai Társaság és a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet közös konferenciáját február végén.
A Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont dísztermében összegyűlt közel 170 fős hallgatóság zömében a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet képzéseinek keretében végzett segítő szakemberekből állt, akik immáron tizenkettedik alkalommal találkozhattak egymással ebben a formában.
A konferencia célja ezúttal is a családias közegben megélt találkozás, szakmai megerősödés, közös szellemi-lelki töltekezés volt, amely idén a segítő szakemberek szakmai közösségeinek fontosságára fókuszált.
Az egybegyűlteket Tésenyi Tímea, az Antropos Mentálhygiénés Egyesület elnöke köszöntötte, a konferencia ötletadójaként kiemelve a közös önkéntes összefogás erejét az amatőr kezdeményezésből induló, mára komoly érdeklődésre számot tartó, jó szakmai színvonalat képviselő rendezvény létrejöttében.
Az első előadó, Dr. Pethesné Dávid Beáta szociológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet igazgatója aktuális kutatásokon keresztül mutatta be a magyar társadalomban megjelenő civil aktivitás alacsony arányát és az egyedül élők számának a fiatalabb korosztályokban is megjelenő, aggodalomra okot adó növekedését. Rávilágított arra is, hogy a személyiség egészséges fejlődéséhez szükség van az egyén érdekeit meghaladó közösségi értékek érdekében kifejtett önkéntes aktivitásra. Előadásának zárásaként kiemelte a segítő szakemberek elengedhetetlen szerepét a közösségi érzékenység fejlesztésében.
Dr. Ónody Sarolta pszichiáter, pszichoterapeuta előadásában az énstruktúra- és kötődéselméleti modellek bemutatásával érzékeltette, hogyan terhelődik meg a klienskapcsolatban segítő énünk. Néhány résztvevő segítségével szemléltette, mit tehet a segítő a kiégés elkerülése érdekében a kliens érzéseinek belső átdolgozásával illetve a szakmai segítség, az intervízió és a szupervízió igénybevételével.
Vásárhelyi Anzelm bencés szerzetes, lelkigondozó személyes hangvételű előadásán abba a folyamatba engedett bepillantást, ahogy az egyén lelkigondozói munkájának hátterét adó szerzetesközösség kialakul, fejlődik, és a krízishelyzetekkel megküzdve a megerősítés és biztonság helyévé válhat tagjai számára. Szemléletével példát adott az egyén és közösség közös fejlődését szolgáló együttműködésre.
A délelőtti programot a Jazzation együttes színes acapella koncertje zárta.
A nap második felében a részvevők szakmai érdeklődésüknek megfelelően választhattak a pszichodráma, bibliodráma, szupervízió, önszupervízió, élménytréning, mozgás- táncterápia, művészetterápia módszereivel dolgozó, neves szakemberek által vezetett műhelyek közül.
A rendezvény családias közegben megélt szellemi-lelki töltődést, megpihenést, mély élményeket és értékes találkozásokat adott az odaérkezőknek. A szervezők reményei szerint a jelenlévők a konferencia élményei és tanulságai által megerősödve térhettek vissza szakmai munkájukba, kellő indíttatást nyerve az őket megtartó és fejlesztő szakmai közösségek fontosságának felismerésére és az azokban való együttműködés lehetőségeinek keresésére.
Bognár László, Tésenyi Timea
