Honnan tudod, ki lesz a legjobb barátod?

Számos kutatási eredmény szól arról, hogy társas lény lévén az embernek barátokra van szüksége, de arról keveset tudunk, hogyan alakulnak közösségi kapcsolataink. Sok-sok elv és teória elemzi, hogyan leszünk egymás számára idegenekből legjobb barátokká. (Vannak persze olyan "barátok", akik csak arra alkalmasak, hogy bulizni lehet velük, vagy nagyon felületes szintű kapcsolatokat tartani pl. a szomszédainkkal, vagy akivel néha összetalálkozunk a metrón, a buszon, vagy gyermekünk karate-edzésén…)

A barátkozás kisgyermekkorban kezdődik, minden élethelyzetben és életkorban végigkövet bennünket. Egy új barát, mint ajándék bármikor és bármilyen módon betoppanhat az életünkbe. Lehet, hogy új lakásba költözünk, és épp akkor találkozunk valakivel, vagy kocogni járunk esténként (e sorok írója rendszeres kutyasétáltató, és ott találkozik sok emberrel, akik egy része már barátja lett...) de az is lehet, hogy egyszerűen csak ránk mosolyog a postás kisasszony, vagy a bolti eladó a szupermarketben.

Néha úgy érezzük, mintha lenne ebben valami mágikus dolog. A cikk szerzője Degges-White professzor ezt "klikkelési jelenségnek" nevezi. "Hosszú évek kapcsolatelemzéseiben kialakult rutinom kapcsán láttam, hogy a vizsgált személyek hogyan reagáltak. Arra a kérésre, írják le, ki jelenleg a legjobb barátjuk, és hogyan alakult ki ez a kapcsolat, sokan különösebb gondolkodás nélkül úgy válaszoltak, hogy ők tudták, hogy jó barátok lesznek, az első perctől kezdve. Elképzelhető, hogy létezik egyfajta villanásszerű felismerés ebben a kérdésben."

Egyes kutatók ezt a "szerelem az első látásra" jelenségéhez hasonlították, amely egy igen mély, "biológiai alapú" reakciót jelent két ember között, azonnali barátságot, mintha a két ember élettanilag is egymáshoz kapcsolódna (most nem gondolunk a szexre természetesen). Vannak persze olyan együtt átélt helyzetek, amikor emberek szorosan együtt kell legyenek, és segítő viselkedés, szolidaritás alakul ki közöttük, pl. egy őrületes vihar a szabadban, vagy valahol megállt a lift útközben, hogy nagyobb tragédiákat, katasztrófahelyzeteket ne említsünk... Az ember ilyen helyzetben mutatja meg igazi arcát, hogy akar-e és tud-e segíteni bajbajutott társain, tud-e életet menteni.

Kicsit ehhez hasonlítható az a szituáció tehát, amikor a barátok egymásra találnak. Ebből születnek utólag a vicces meghatározások "testvérek vagyunk, csak nem egy anya szült minket", vagy "másik életünkben is barátok voltunk", vagy "egy osztályba jártunk a gimiben" (igaz van köztük 10 év korkülönbség...) Annyira erős a két ember kapcsolata, hogy ilyen vicceket is megenged. Hozzátesszük, hogy ez nemektől független, tehát férfi és nő között sem kizárt.

Bár sok esetben épp csak nemrég találkoztak először, mégis beütött az említett klikkelési jelenség (bekattantak), és úgy érzik (ki nem érezte még?) mintha ősrégen ismernék egymást. Hamar megkedvelik, megszeretik egymást, és az egymás iránt táplált mély érzéseiket nem is tudják mindig elmondani, másnak elmagyarázni. Talán nem is kell.

A legtöbb barátság életútja nyomon követhető, vannak fejlődési fázisai, mint minden emberi kapcsolatnak, tele az élmények megosztásával, az önzésről való lemondással. A barátság spontán módon alakul, és szoros emberi kapcsolatokat eredményez.

Mit ajánlhatunk? Járjunk nyitott szemmel, és legyünk készen egy mosollyal... Legyünk nyitottak, beszélgessünk másokkal a hétköznapi rohanás során is, és egyszer csak észrevesszük, hogy találkoztunk valakivel, akit korábban még csak nem is ismertünk, és egyszerre csak, mint a mesében, a legjobb barátunkká vált...

Forrás: http://www.psychologytoday.com/blog/lifetime-connections/201409/why-we-click-our-best-friends-right-the-start