Hogyan olvas az orvos a beteg testbeszédéből?
Krónikus, vagy haldokló betegek esetén nehéz, stresszes helyzetek adódnak nemcsak a beteg, de az orvos számára is. Sokszor rossz hírt kell közölni, vagy olyasvalamit, amit a beteg nem szeretne hallani. Az orvos meg kell tanulja a testbeszéd felismerésének fortélyait ahhoz, hogy egy beteggel való beszélgetés során a negatív helyzetet megfordíthassa és pozitív módon zárja a megbeszélést. Az alábbiakban néhány tanácsot és tippet adunk az orvos-beteg kommunikációhoz, a testbeszéd helyes felismeréséhez.
Ha valaki felhúzza a szemöldökét, ez azt jelenti hogy nem fél. Ha a beszélgetés közben az orvos teszi ezt, gyakran mosolyra készteti a beteget, az biztonságban érzi magát, így legközelebb is barátságos helyzet alakulhat ki ugyanazzal a beteggel. Miért is ne váltsunk ki baráti reakciót a betegből? Így könnyebben feloldódik, és az egész beszélgetés könnyebbé válhat, az orvos számára is, még egy rosszabb hír közlése esetén is.
Maradjunk még a szemeknél... Beszélgetés közben általában akkor tágulnak ki a pupillák, ha valakit érdekel a téma, vagy ha egy komolyabb problémát kell éppen megoldani. Ezt az orvos előnyére fordíthatja, amikor a beteggel a kezelés célját, annak lefolyását beszéli meg részleteiben. Ha az orvos jól megfigyeli a beteg – és a résztvevő családtagok viselkedését, a kitágult pupillák látványa fontos kulcsot adhat számára: mikor és hogyan érdemes a fontosabb dolgokat, kezelési, ápolási terveket, részleteket velük megbeszélni. A tág pupillák azt is üzenik, itt az alkalom, hogy a terápiás döntések pozitívra fordulhassanak...
A kölcsönös bemutatkozás alkalmával elsőként "félretekintő" személy az alázatosabb. Ennek felismerése segítheti az orvost abban, hogy átlássa pl. egy család belső dinamikáját, ki a hangadó, ki hozza a döntéseket, ki vezeti a családi alkalmakon, összejöveteleken a beszélgetést. Jó tudnia az orvosnak, ki az a személy egy családból, akivel mindenképpen beszélnie kell egy döntési szituációban (ha nem közvetlenül a beteg az). Ha erre nem figyel fel idejében az orvos, az illető minden módon megpróbálja befolyásolni egy döntési helyzetben.
Ha a beteg – vagy a családtag szemei elkalandoznak, gyors egymásutánban néz különböző helyekre, az idegességét, vagy unalmát tükrözi. A megbeszélés típusa alapján az orvos el tudja dönteni mit is tegyen ilyenkor a hallgatóságával. Ha egy hosszabb megbeszélést folytat a beteggel, vagy a családdal, és ezt tapasztalja, hogy a szemek elkalandoznak, úgy gondolhatja, hogy a téma már untatja őket. Ha valami bonyolultabb témáról esik szó, akkor viszont lehet, hogy idegesíti őket, nem értik stb. Ilyenkor az orvos megnyugtatja őket, és jelzi, hogy a téma fontos, ezért kellene figyeljenek (és megpróbálja rövidebbre fogni).
Fontos kulcsmotívum a kéz, a tenyerek látványa. A kifelé fordított tenyerek nyitottságot, őszinteséget tükröznek, elmondják az igazságot... Ha az orvos beszéd közben kifelé nyitott tenyerekkel magyaráz, ez a beteg és a család számára is fontos, az orvos őszintén beszél velük a tényekről, a teendőkről, a betegség várható kimeneteléről.
Read more at: http://forum.facmedicine.com/threads/reading-body-language-to-help-navigate-difficult-patient-interactions.17409/
