Gyógyító ház: Thalassa nyomában

Thalassa - görögül: tenger. Budatétényben Thalassa Ház a neve annak az intézménynek, amelyet közel egy évtizede álmodott meg Zalka Zsolt pszichiáter, pszichoterapeuta. Ahogy mondani szokták, a név jellemzi az elnevezettet, és meghatározó is egyben. De mi köze lehet a Thalassa névnek ott, ahol pszichiátriai betegek keresik a gyógyulást?

Ferenczi Sándor, a neves magyar pszichoanalitikus fogalmazta meg a szakmában ismert könyvében szemléletesen és érthetően, hogy mi a hasonlóság az olykor háborgó, vad hullámokat korbácsoló, majd önmagát lecsillapító, megnyugtató tenger és az emberi lélek viharai, váratlan változási közt.

A tenger előbb-utóbb nyugvópontra jut, a természet erői egyensúlyba kerülnek, és elsimul a víztükör, nyugalmat, békét sugározva. Az emberi lélek mélyében dúló viharokat viszont gyakran értő "búvároknak" kell lecsendesíteni, titkukat feltárva segíteni a harmónia megteremtésében.

Erre a segítségre vállalkozott hiányt pótló kezdeményezésként a Thalassa Ház, hogy miként, arról az igazgató főorvossal, az intézet alapítójával, Zalka Zsolttal beszélgetünk.

- Hagyományos, kórházi pszichiátriai osztályokon kezdtem a pályámat, és hamarosan rá kellett jönnöm, hogy ezek között a keretek között nem lehet megfelelő eredményeket elérni sokféle pszichiátriai, mentális beteg gyógyításában. Az ezekhez szükséges komplex terápia és rehabilitáció az úgynevezett forgóajtós gyakorlatban, amikor a beteg lényegében csak "átutazó" egy intézményben, nem megoldott - mondja.

- Az alapítványként létrehozott házban új profilt alakítottunk ki, amelynek ugyan külföldi mintái és sikeres gyakorlói vannak, de nálunk ez a forma még ismeretlen volt. Kórházként működünk, de az egészségügyi ellátást szociális szolgáltatásokkal is kiegészítettük, az egész ország területéről fogadunk ma már betegeket. Kórházunkon kívül van két szociális intézményünk, rehabilitációs lakóotthonunk. Betegeink különféle pszichés zavarokkal, szorongásos, depressziós tünetekkel, személyiség- és viselkedésproblémákkal küszködnek - például borderline zavarokkal -, de vannak szenvedélybetegeink, függőségekkel élők is, főként a fiatalabb korosztályból.

Nem találtunk fel új dolgokat

- A Thalassa Ház jelentősége és forgalma az évek során egyre növekedett, hiszen a pszichiátriai központ és több szakintézmény megszüntetése - gondolom - nem kedvez az amúgy is gyakran mellőzött, félreértett, "leértékelt" szakmának. A gyakorlat mennyire igazolta az egykori elképzeléseket, bevált-e a házban meghonosított modell?

- Nem találtunk fel új dolgokat, a hagyományos pszichoterápiát ötvözzük a terápiás közösség elemeivel, ami azt jelenti, hogy egységes közösségként, intézményesen különféle egészségügyi, szociális ellátási és szolgáltatási formák egymásra hatásával igyekszünk integrálni többféle módszert. Biológiai, azaz gyógyszeres kezelést csak mérsékelten, indokolt esetben alkalmazunk. Lehetőség van bentfekvéses, nappali kórházas és ambuláns formában is részt venni a rehabilitációs programban, pszichoterápiás folyamatban.

Általában 3-6 hónapig tart egy-egy beteg terápiája, melynek során sokféle módszert alkalmazunk az egyéni pszichoterápiától kezdve a csoportos foglalkozásokig, pszichodráma, tánc, zene, mozgásterápia beiktatásával. Igyekszünk úgy működni, akár egy nagy család, a ház körüli munka során bevonjuk a pácienseket is az épület, a kert, a veteményes gondozásába, saját környezetük rendben tartásába. Igen fontosnak tartjuk, hogy egy jól működő család mintáját mutassuk be, mert ebben nagy hiány van.

Betegeink nagy része széthullott, anomiás, morális krízisben élő családokból jön, menekül. Gyermekkori bántások, bizalomhiány, agresszió húzódik meg sok fiatal panaszai mögött. A kezelhetetlen családi krízisek okozzák a legmélyebb lelki sérüléseket, mentális, morális vészhelyzetben lévő betegeket kell talpra állítanunk.

A cél az, hogy a terápia mellett vagy utána fokozatosan visszatérhessenek a "normális" életbe, tanulni, dolgozni tudjanak. De a visszaút rendkívül rögös. A környezet nem tolerálja a volt pszichiátriai betegek helyzetét, beilleszkedési nehézségeiket, és a legtöbb család sem "fogadóképes", ha a gyógyult páciens visszatérne. Nemrégiben felvettük a kapcsolatot néhány iskolával, szerződéses alapon. Vállalták, hogy egy-egy betegünket még a terápia, illetve rehabilitáció folyamán felvesznek, integrálnak az iskola osztályaiba, és így lemaradás, megbélyegzés nélkül tanulhatnak, lépést tartva társaikkal.

- Az intézmény fenntartása, az ellátás, a foglalkozások, a speciálisan felkészült szakemberek finanszírozása nem lehet egyszerű a mostani, nehéz körülmények között.

- Nem is az. Most sem, és régebben sem. Igaz, hogy pengeélen táncolunk, de adósság nélkül éljük napjainkat és látjuk el feladatainkat. A ház és a telek állami, oktatunk, ha mód van rá, pályázunk, és alapítványként olykor adományokat is kapunk, ez hoz némi anyagi segítséget. A jövőben szeretnénk bővíteni a mostanra már igencsak "kinőtt" helyünket, de ehhez valóban olyan anyagi forrásokra lenne szükség, amelyeket csak az üzleti szféra "belépésével" lehetne megvalósítani.

Egy a hazai sikertörténetek közül

Igaz, hogy a pszichiátria nem az orvosszakma olcsó és jövedelmező területe, de a nem kezelt betegek idővel a szakma "deficitjeként" utcára kerülnek és életük végéig segélyezettek, ellátottak lesznek, tehát mindenképpen többe kerülnek a társadalomnak. Ha röviden össze akarnánk foglalni a közel 10 évet, summázva azt mondhatnánk, hogy a Thalassa Ház története egy a hazai sikertörténetek közül. Hiszen több ezer beteg mentális problémáját sikerült orvosolni egy sajátos kapcsolati rendszerben, amelyben a páciens is partner, és lényegében az öngyógyítást gyakorolja a közösség támogató erejével.

A társintézmények, háziorvosok, családok egyre több beteget küldenek ide, és maguk a pszichés gondokkal küzdők is sokan motiváltak, hogy felkeressék a gyógyító közösséget. Azt is érdemes megjegyezni, hogy egy brit minősítő szervezet az itt folyó munkát jónak, sikeresnek ítélte, és rendszeresen értékeli a jövőben is hasonló intézményekkel történő összehasonlítás alapján.

Egy sajátos, sikeres gyógyító műhely működik tehát a Thalassa Házban, ahol az érzelmi-kapcsolati zavarokkal önmaguk néznek szembe a páciensek, és ahol mindenki azon dolgozik, hogy egy sokrétű, sokszínű tevékenység keretében a lélek mélyén rejlő titkokat, a bajok okait feltárják és következményeit is megvizsgálják.

Ezzel a komplex pszichiátriai, elméleti tudással és szakmai elkötelezettséggel a hazai mentálhigiénés kultúra fejlesztésében is példát mutatnak, fontos szerepet játszanak az itt dolgozók.