Fukusima üzenete: nincs veszély?
Nincs közvetlen hatása a fukusimai balesetnek a lakosságra. Nem volt közvetlen egészségügyi következménye a sugárzásnak a fukusimai atomerőmű-baleset után, és nem valószínű azt sem, hogy a jövőben hatása legyen a lakosságra vagy a munkások túlnyomó többségére - állapította meg egy ENSZ-tanulmány, amelyet a napokban ismertettek Bécsben.
Összességében a japán lakosság sugárzásnak való kitettsége alacsony, illetve nagyon alacsony volt, ennek megfelelően alacsony egészségügyi kockázatot jelent későbbi életükre nézve - áll az ENSZ Nukleáris Sugárzás Hatásait Vizsgáló Tudományos Bizottsága (UNSCEAR) közleményében.
A tanulmány szerint a kitelepítések és a lakosság óvóhelyekre menekítése jelentősen csökkentette a sugárzásnak való kitettséget.
Ha nem lettek volna ezek az intézkedések, akkor lehetséges, hogy növekedne a rák és más betegségek kialakulásának kockázata a következő évtizedekben - szögezik le.
2011. március 11-én egy 9-es erősségű földrengés és az azt követő szökőár közel 19 ezer ember halálát okozta Japánban, és súlyosan megrongálta a fukusimai atomerőművet. Mintegy 160 ezer lakost telepítettek ki a természeti csapás és az erőműbaleset miatt.
Az UNSCEAR tanulmánya nyolcvan kutató elemzésén alapul. Az egyelőre nem végleges jelentést az UNSCEAR éves ülésén nyolcvan ország küldöttsége tárgyalta meg Bécsben. Végleges változatát az ENSZ Közgyűlése előtt vitatják majd meg.
A jelentésben rámutatnak, hogy a mintegy 25 ezer erőművi dolgozó közül egynél sem figyeltek meg a sugárzáshoz köthető halálesetet vagy akut megbetegedést.
Mivel csak kevés dolgozó volt magas sugárzásnak kitéve, nem valószínű, hogy sokuknál alakulna ki pajzsmirigyrák - írták.
A tanulmány szerint a tengeri és szárazföldi élővilágot érő sugárzás túl kicsi volt ahhoz, hogy megfigyelhető következmények lépjenek fel. Ez alól kivételt jelenthetnek a tengeri növények, különösen azon a területen, ahol radioaktív víz került az óceánba.
Ebben az esetben sem valószínű, hogy átmeneti hatásnál több érhetné a lakosságot - fogalmaznak.
Rámutatnak ugyanakkor: az 1986-os csernobili katasztrófa tapasztalatai azt mutatják, hogy a közvetlen egészségügyi következmények mellett a baleset szociális és társadalmi hatásaira, és az ezekkel összefüggő egészségügyi hatásokra is külön figyelmet kell fordítani a következő években.
"Családokat szakítottak el gyökereiktől, akik most aggódnak megélhetésük, jövőjük és gyerekeik egészsége miatt" - hangsúlyozzák az elemzésben.
