Figyelem: veszélyes lehet a sör arzéntartalma!
Számos németországi gyártású sör több arzént tartalmaz, mint a víz, amelynek felhasználásával készült, és a mérgező anyag koncentrációja esetenként meghaladja az egészségügyi határértéket - mutatták ki német kutatók.
A müncheni műszaki egyetem sörfőzéskutatásra szakosodott élelmiszer-minőségi kutatóintézetében 2009 óta rendszeresen vizsgálják nagyjából 150 németországi gyártású sör összetételét. Kimutatták, hogy az ital arzéntartalma esetenként eléri a literenkénti 24 mikrogrammot, holott az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO ivóvízre vonatkozó normái szerint a literenkénti 10 mikrogrammnál nagyobb koncentráció egészségkárosító hatást fejthet ki.
Ugyanakkor külön a sörre vonatkozó egészségi határérték nincsen, számos országban pedig az ivóvíz arzéntartalma jóval meghaladja a WHO által maximálisan engedélyezett szintet, és számos külföldi sörben is több arzén van, mint a német sörökben. Ráadásul a vizsgálat kezdete óta folyamatosan csökken a bevizsgált német sörök arzéntartalma - mondta Mehmet Coelhan, az intézet igazgatója hétfői német sajtóbeszámolók szerint.
Az arzéntartalomról szóló első adatok valósággal sokkolták a gyártókat, ezért kezdték el az alapanyagok és a késztermék módszeres ellenőrzését - tette hozzá. A müncheni kutatóintézet szakértői megállapították, hogy a sör általában több arzént tartalmaz, mint a víz, amelynek felhasználásával készült. Ennek okát kutatva kimutatták, hogy a nehézfém elsősorban a szűrési segédanyagként használt kovaföldből jut az italba. Ez az eredmény komoly nyomás alá helyezte a sörgyárakat kovafölddel ellátó beszállítókat, a sörgyártó cégek pedig érzékenyebbé váltak a téma iránt - mondta Mehmet Coelhan.
A bajor sörgyárak szövetsége például további monitoring eljárásokat is bevezetett. Rendszeresen ellenőrzik más nehézfémek, köztük a higany, a kadmium és az ólom jelenlétét a termékekben. Walter König, a szervezet vezetője hangsúlyozta: ezeknek az anyagoknak a koncentrációja egy termékük esetében sem nem haladja meg a határértéket.
