Emberek - és állatok (szeretet vagy félelem?)

Amerikai kutatók szerint az agy bizonyos régiói evolúciósan úgy vannak kódolva, hogy különösen érzékenyek legyenek a különböző állatok képeire.

Ralph Adolphs szerint ez is megerősíti azt az elképzelést, mely szerint az emberek és az állatok ösztönösen és alapvető szinten kapcsolódnak egymáshoz. "Ennek számtalan oka lehet, a legvalószínűbb az, hogy az evolúció során meg kellett tanulnunk elkerülni a ragadozókat és felismerni a prédákat - nyilatkozta Adolphs, a Kaliforniai Technológiai Intézet pszichológus, idegi tudományok és biológia professzora.

- Ezek a képességek alapvetőek a túlélés szempontjából, ugyanakkor rendkívül összetettek is. A ragadozók és a prédák felismerése is gyors, valósidejű forma-felismerést igényel, amit a rejtő színek és a zavaró környezeti hatások csak tovább nehezítenek."

Adolphs, Florian Mormann projectvezető és kollegáik 41 önkéntes beteg agyát térképezték fel epilepszia-megfigyelési vizsgálatok segítségével, miközben az önkéntesek emberekről, tájakról, tárgyakról és állatokról készült képeket nézegettek.

A tudósok szerint a jobb amygdalában található neuronok kiemelten reagáltak az állatokról készült képekre, függetlenül attól, hogy a kép egy aranyos kiscicát, vagy egy vérszomjas ragadozót ábrázolt. Az amygdala mandulaalakú neuroncsoport a mélyagyi régióban.

A jobb amygdala, mint korábbi kutatásokból kiderült, az averzív és a pozitív ingerek feldolgozásáért is felelős. "Evolúciós múltunk során az állatok jelenthettek fenyegetést (averzív), de táplálékot is (pozitív). Bármelyik esetről is legyen szó, a túléléshez elengedhetetlenül szükséges volt a felismerésük." - nyilatkozta Mormann.