Élhető környezetet a vörösiszap-katasztrófa után!
Élhető környezetet követelnek a vörösiszap-katasztrófa károsultjai. A vörösiszap-katasztrófa által sújtott három település teljes lakosságának egészségügyi vizsgálatát, a helyi vállalkozások, valamint az elköltözni szándékozók segítését és élhető környezet kialakítását követeli a közjogi méltóságoktól az az egyesület, amely a károsultak nevében hozott petíciót hétfőn Budapestre a házelnöknek.
Az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után nevű egyesület vezetője a Parlamentnél a dokumentum átadása előtt az MTI-nek azt mondta: Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely valamennyi lakosát károsultnak tekintik, függetlenül attól, hogy ingatlanja károsodott-e a tavaly október 4-i iszapömléskor. A köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és az Országgyűlés elnökének címzett petíciót a három település mintegy másfél ezer lakosa írta alá. A dokumentumot az Országgyűlés társadalmi kapcsolatok hivatalának munkatársa vette át.
A petícióban a szervezet úgy fogalmaz: az elmúlt hónapokban a helyiek és az illetékes szakemberek sokat tettek azért, hogy településeik élhetőnek tűnjenek, de a helyzetet nem tartják megnyugtatónak, mert a "vörös mocsok beivódott földjeikbe, vizeikbe és lelkükbe", és a vörösiszap maró, gyilkos porát naponta érzik a levegőben.
Felhívják a figyelmet, hogy sok ember, akinek ingatlanja nem károsodott ugyan, az ipari katasztrófa miatt szeretne elköltözni, mert háza értéktelenné vált, hitellel terhelt, és lakóhelyét börtönnek érzi. Sérelmezik azt is, hogy a katasztrófa óta az ajkai térség a bankoknak és a biztosítóknak is nagy kockázatot jelent, nem adnak hitelt, és nem szívesen kötnek velük biztosítást.
A katasztrófa- és rendvédelem, valamint az egészségügyi hatóságok katonás, gyakran kioktató hozzáállása helyett valódi segítséget, teljes körű tájékoztatást és minden lakos átfogó egészségügyi vizsgálatát kérik nemzetközi szervezetek bevonásával.
Az egyesület sérelmezi azt is, hogy a lakosok adományaiból a Magyar Kármentő Alapba befizetett csaknem kétmilliárd forintot olyan célokra akarják fordítani, amely nem tetszik a helyieknek.
"Nem halastóra meg parkokra adakoztak az emberek, hanem a bajba jutottak megsegítésére" - hangsúlyozta Almási János elnök, hozzátéve, sokan vissza akarják adni az adományként korábban kapott műszaki eszközöket is, mert a kártalanítás során sokkal nagyobb értékben számítják be őket, mintha boltban vásárolnák.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi károkat több tízmilliárd forintra becsülik.
A katasztrófával érintett településeket kihirdetett veszélyhelyzet hatálya alatt zajlik a helyreállítás és az újjáépítés. Devecserben és Kolontáron a megsemmisült ingatlanok helyett állami forrásból új lakóparkot építenek, sokan pedig más településre költöztek.
Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos hat hónappal a katasztrófa után az MTI-nek azt mondta: június végéig - ahogyan a kormányhatározat is előírja - minden károsult családot kártalanítanak. Az altábornagy tájékoztatása szerint minden érintettel megkötötték a házvásárlásra vagy a pénzbeli kártérítésre vonatkozó szerződést, az ingóságokért fizetendő kártérítésről szóló szerződések, valamint a vállalkozók kártalanítási szerződésének megkötése még folyamatban van.
