Apátlan társadalom?
„Minden évben ilyenkor emlékszem vissza édesapámra, és életemre gyakorolt hatására… Azt gondolom, hogy bár mindenki ilyen szerencsés lenne, mint én voltam vele, egy rendkívüli apamodellel. Mostanában sokat cikkeznek az apaság kríziséről, világszerte. Szomorú vagyok emiatt. Egy pszichológus kollégám épp a múltkor jegyezte meg, hogy rövidesen apátlan társdalommá válunk…”
Az apaság térvesztése a modern társadalomban persze nem most kezdődött, hanem már sokkal régebbre vezethető vissza, nagyjából az ipari forradalom kezdetére tehető. Összefügg a feminista mozgalmakkal, a nők társadalmi előretörésével, és hogy egyre több és fontosabb szerepet töltetnek be eredményesen mai életünkben otthon és munkahelyeken egyaránt.
Egy 2010-es amerikai vizsgálat szerint ha az apák (megfelelő) szerephez jutnak gyermekeik életében, azok tanulmányi, iskolai eredmények javulnak, és egészségi állapotuk is jobb lesz.
Számos szervezet létezik napjainkban, amely arra szerveződött, hogy támogassa az apákat, segítse az apaszerep kialakítását. Az egyik szervezet felmérése szerint az USA-ban mintegy 20 millió gyermek él olyan családban, ahol nincsen (jelen fizikai valójában) apa. Sok családban a fizikai jelenlét ugyan biztosított, de érzelmileg másutt éli az életét. A kutatás úgy véli, hogy az apátlanság "társadalmi szintű sürgősségi állapot" amelyet tanulmányozni kell, és lehetőség szerint orvosolni is.
A statisztikák meglehetősen szomorú adatokat mutatnak. A családi otthonok mintegy 63%-ában nincsenek apák. Más útra léptek, elmentek, nem vesznek részt a család mindennapi életében, vagy meghaltak, bár nem merültek feledésbe.
"Megint csak a magam bölcsességét veszem elő" – így a szerző. Édesapám holokauszt-túlélő volt, és néhány mondatát örökre megjegyeztem, amely általános emberi dolgokkal kapcsolatos. Nem különös dolgok ezek, mégis szeretettel gondolok vissza rá, és a maguk egyszerűségében is bölcs mondataira. E gondolatok felidézése mindig sokat jelent számomra."
Élni és élni hagyni
Bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak
A cél a csillagos ég
A pohár még félig tele
A nevetés a legjobb gyógyszer
Tanuld meg tisztelni önmagad
Dolgozz keményen, játsszál tiszta szívből
Az a fontos ami teszel, nem az amit mondasz
Légy résen!
Mindent csak mértékkel
A nehéz súlyokat ne hátaddal emeld
Legfontosabb az egészség
Ne égesd fel a hidakat magad mögött
Ne aggódj a holnapért. Minden napnak megvan a maga baja
Elvesztett édesapáinkra is gondoljunk egy pillanatig... formáljuk át szomorúságunkat valami pozitív élménnyé!
Készítsük el a kedvenc ételét
Írjunk neki egy elképzelt levelet
Írjunk cikket róla az újságba amit mi szerkesztünk
Írjunk verset
Keressük fel a sírját
Ültessünk fát az emlékére
Nézzünk át régi fotókat
Keressük fel barátunkat, akinek édesapja szintén meghalt, emlékezzük rájuk együtt
https://www.psychologytoday.com/blog/the-empowerment-diary/201506/ways-honor-lost-fathers-0
