Amikor a beteg hazamehet: az egynapos sebészeti műtétek
Szinte évtizedek óta tudjuk, hogy az egynapos ellátási forma kedvezőbb a betegnek és a finanszírozónak is. Hogy lehet akkor, hogy Magyarországon a valódi, járóbeteg centrumban végzett, közfinanszírozott egynapos sebészeti műtétek száma stagnál, sőt csökkent?
A Medicina2000 – Magyar Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérést végzett a tárgyban, és javaslatokat tesz, hogy minél többen gyógyulhassanak gyorsan, biztonságosan és a társadalombiztosítás számára is kisebb költséggel.
Az altatás, érzéstelenítés fejlődése lehetővé tette a betegek gyors hazabocsátást, a műtéti technika fejlődése csökkentette a műtéti megterhelést. Az ily módon végzett ellátás olcsóbb, mivel a járulékos költségek (pl. hotelköltség, élelmezés, éjszakai műszak bére) csökkennek, az ellátás pedig szervezettebbé, családiasabbá, emberközelibbé válik. Mivel a beteg hamarabb elhagyja az egészségügyi intézményt, kevesebb lehetősége van multirezisztens kórokozókkal történő találkozásra is.
Egynapos sebészetek
Alá kell azonban húzni, hogy ezek az előnyök csak az önállóan létrehozott egynapos sebészeti egységekben jelennek meg. A kórházban, nem önálló egységben végzett egynapos műtéteket ugyanazon az ágyon, műtői rendszerben és módszerrel, ugyanazon körülmények között, ugyanolyan költséggel végzik, mint a kórházi műtéteket, így ott az egynapos ellátás csak "finanszírozási technika" lesz, nem különül el a bent fekvő betegek műtéteitől. Így nem jelent valós költségcsökkentést. Ráadásul a kórházak – szakmailag teljesen indokolt módon – a komplikáltabb és a sürgős műtétekre használják fel kapacitásaikat, így az egynaposban is végezhető műtétek sokszor halasztódnak.
Sokszor éri az a vád a rendelőintézeteket, hogy ott a kórházi háttér hiányában kevésbé biztonságos a betegek ellátása, és a kórházaknak intenzív osztályos ágyakkal kell rendelkezésre állniuk az esetleges szövődmények elhárítására. Ennek ellenőrzésére a Szövetség minden, 2017.-ben, rendelőintézeti körülmények között elvégzett beavatkozás adatait értékelte. A felmérés során 19 kórházfüggetlen egynapos sebészetről, és közel 18.000 műtétről kapott a szervezet adatokat.
A műtétek közel fele (48,1 %) altatásban történt, a többi regionális érzéstelenítéssel. A beavatkozások sikerességét és színvonalát mutatja, hogy műtétet követően a vérzéses szövődmény, reoperáció száma elenyésző volt (0,03 %, azaz tízezer esetből 3), a műtét után ezer esetből csak egy került kórházba, és ezek közül senkinek sem volt szüksége intenzív ellátásra. A kórházi (nosocomiális) fertőzések száma szintén elenyésző (tízezer esetből 3), különösen, ha összevetjük a kórházi kezeléseknél előforduló 100 esetre jutó 2-5 fertőzéssel.
A felmérés adataiból egyébként jellemzően kétféle önálló egynapos sebészeti ellátó körvonalazódik. Az egyik a "nagy", 2 vagy több műtővel, 20 feletti ágyszámmal, amelyeknek fő célja, hogy többfajta műtétet végezhessenek. A másik a "kis" egységek csoportja, akik 1 műtővel, 15 alatti ágyszámmal dolgoznak. Mindkét formának a fő célja, hogy ki tudják használni kapacitásaikat.
A felsorolt előnyök ellenére csak a kórházi osztályokat szabadították fel a finanszírozási korlát alól, sőt ők még emelt finanszírozáshoz is jutnak (10%-kal magasabb finanszírozást kaptak), míg a külön egységként, szakrendelőben működő egynaposok 2007 óta változatlan korlátokkal dolgoznak. Ráadásul az elmúlt évek finanszírozási intézkedései (alapdíj emelés kapcsán történt finanszírozási korlát csökkentés) a műtéti szám csökkenéséhez vezettek.
MRSA és más kórházi fertőzések - kattintson tovább!
Az egynapos beavatkozások további fejlődése érdekében a Medicina2000 javaslata szerint az egynapos sebészetek kihasználatlan kapacitásait át kell csoportosítani a kapacitáshiányban szenvedőkhöz. Másrészt, amennyiben ki szeretnénk használni az egynapos sebészetben rejlő előnyöket, az önálló, nem kórházi egynapos sebészeteken, sőt a sebészeti ambulanciákon végzett kisbeavatkozások esetén is meg kell szüntetni az elvégezhető beavatkozások finanszírozásának korlátozását! A szövődmények adatai, a költséghatékonyság kérdése alapvetően ebbe az irányba mutatnak.
A kapacitások kihasználására vonatkozó 2017. júniusi országos összesített adatok (az ún. göngyölített TVK maradvány) alapján látható, hogy ha megszüntetnénk az önálló járóbeteg szakrendelők körében az elvégezhető műtétek mennyiségi korlátozását, abban az esetben sem lépnék túl az erre a körre jutó jelenleg is jutó volumenkorlátot.
