A vörösiszap jellemzői és hatása a környezetre

A bauxit vöröses színű kőzet, az alumíniumgyártás alapanyaga. Ennek első lépéseként megőrlik és kiszárítják, majd úgynevezett lúgos feltárással (nagy nyomás alatt nátrium-hidroxiddal főzik) a kinyerni kívánt alumínium tartalmú timföldet állítanak elő. Az eljárás mellékterméke a hátramaradó anyagokat tartalmazó vörösiszap. Egy tonna timföld előállításakor közel ugyanannyi vörösiszap keletkezik, melyet alulról és oldalról szigetelt - szerencsésebb esetben fedett - tározókban helyeznek el.

A vörösiszap jellemzői

- Lúgos pH. A pH a vizes oldat kémhatásának számszerű jellemzésére szolgáló 0-tól 14-ig terjedő logaritmikus skála. A 7-es pH jelenti a semleges kémhatást, ez alatti érték esetén savas, fölötte pedig lúgos az oldat. A kiömlött vörösiszap pH- értéke 13.

- Alumínium-, szilícium-, nátrium- és kalcium- oxidok találhatók benne. Színét a vas-oxid adja.

- Toxikus nehézfémeket tartalmaz.

- Enyhén radioaktív.

Ez utóbbi kettőről azonban azt tartják, hogy olyan kis koncentrációban vannak jelen, illetve olyan kis mértékű, hogy közvetlen veszélyt egyik sem jelent.

Környezeti hatások

A lúg erősen maró taulajdonsága révén tesz kárt az élőlényekben, illetve az épített környezetben. Hosszabb távú hatása kérdéses, attól függően, hogy a természetes vízfolyásokba kerülve mennyire hígul fel. A baleset helyszínének közelében lévő Marcal-folyó felső szakaszán tapasztaltak nagyobb mértékű halpusztulást. A szennyezés szerencsére egyre hígabbá válik, ahogy a Rába, illetve a Duna-felé terjed. Védekezésképpen savat, illetve gipszet öntenek a vízbe, hogy az erősen lúgos pH-t a 7-8 körüli semleges értékre csökkentsék.

Ha az iszap megszárad, a keletkező finom por belégzése a benne található nehézfémek és radioaktív részecskék miatt egészségügyi problémákat okozhat. Ezért lényeges az iszappal borított terület mielőbbi megtisztítása.

A szennyezés a talajba is beszivárog, ezért szükségessé válhat a felső talajréteg elszállítása, a helyére pedig új, tiszta földet kell lerakni. A mélyebb rétegekbe is eljutó bizonyos nehézfémeket a növények kisebb-nagyobb mennyiségben felveszik. A termőföldek védelme érdekében ezért fontos a szennyezés terjedésének mielőbbi megállítása.

A természetben okozott kár nagysága tehát nagyban függ a probléma kezelésére szolgáló rövidtávú környezetvédelmi intézkedések hatékonyságától.