A Facebook jó játéktér-e a narcisztikusok számára?
A narcisztikus emberre jellemző a grandiózus önkép, az önmagával való túlzott elfoglaltság, és a szociális kapcsolatok e célra való kihasználása. Más szavakkal: jól felismerhető a narcisztikus személy, mivel saját teljesítményével elégedett, nem képes beismerni hibáit és szinte állandóan magáról beszél. Sokáig megtévesztő lehet, mert eleinte nagyon sármosnak, elbűvölőnek mutatja magát mások felé. Szinte megbabonázva hallgatjuk anekdotáit, történeteit, amelyeket lebilincselő módon ad elő.
Sajátos, hogy a narcisztikus egyén egyoldalúan működik. Más emberek dolgai nem érdeklik, és csak azért áll velük szóba, hogy őt csodálják, rajongjanak érte, és értékeljék. Valójában a narcisztikus ember bizonytalan önmagában, rossz az önértékelése, és állandóan mások elismerésére áhítozik. Ezt a szociális tér, a szociális médium igen jól megadja számára...
Így lesz pl. a Facebook is a narcisztikus mennyországává. Ideális közeg, itt sok mindenkit meg tud hívni beszélgetni, csetelni, teljesen mindegy számára, hogy abszolút hétköznapi dolgokról legyen szó, a lényeg hogy felkeltse – és fenntartsa a figyelmet, a kedvelők és kommentelők "rajongói táborán" keresztül.
De valóban ez a helyzet? A narcisztikus ember a Facebookon "él"? A kutatások szerint a narcisztikus egyének valóban több időt töltenek a szociális médiában mint a nem-narcisztikusok. Ott "építik fel" és promótálják saját személyiségüket, és az oldalt azért használják, hogy magukra irányítsák a figyelmet, és csodálatot gerjesszenek maguk körül.
A Facebook meglepő eredményeket produkál. Minél narcisztikusabb a posztokat kihelyező egyén – annál kevesebb figyelem fogja környezni! Közelebbről: az ő tevékenységüket két dolog motiválja alapvetően: 1. mások kihasználása, "kizsákmányolása", 2. az a meggyőződés hogy adott területen ők a legjobbak. Ezek igen jellemzőek a narcisztikus egyénekre. A Facebook-tevékenység (posztolás, kommentelés, kedvelés) hamar fényt derít erre, és egyben lehetőséget is ad, hogy távol tartsuk magunkat az ilyen emberektől.
Mindezek a kutatások néhány fontos tanulsággal zárultak: a Facebook mégsem ideális játéktér a narcisztikus személyiség számára... Arra valóban alkalmas, hogy élvezzék: profiluk egy kiemelt hely a maguk nagyságának fitogtatására. Eredeti céljukat viszont nem érik el, ahelyett hogy igazán vonzanák a közönséget – éppenséggel elidegenítik maguktól.
A Facebook tehát ön-promócióra jó, de szociális közegteremtésre nem alkalmas e személyiségtípus számára. Fényt vet viszont arra, hogy milyenek valójában a narcisztikus egyén szociális kapcsolatai, kapcsolati hálója. A korábbi kutatások főként arra irányultak, hogy milyen a narcisztikus ember idegenekkel való viszonya, kapcsolatrendszere. Itt igen jól szerepelnek, sármosnak, vonzónak tűnnek (rövid távon). A hosszú távra kiterjedő vizsgálatok azonban ritkák. E vizsgálat arra is rámutat, hogy bájuk könnyen elillan, jellemük hamar nyilvánvalóvá válik a "barátok" számára, és egyre inkább távolságot fognak tőlük tartani.
https://www.psychologytoday.com/blog/virtual-you/201503/is-facebook-really-playground-narcissists?utm_source=FacebookPost&utm_medium=FBPost&utm_campaign=FBPost