Így előzheti meg rákos betegként a vérrögöket
Rák esetén gyakoribbak az életveszélyes vérrögök.
A rákos betegek körében körülbelül tízből egy ember tapasztal vérrögképződést valamikor a betegség során. A vérrögök a rák második leggyakoribb halálokát jelentik, ezért fontos, hogy tisztában legyen kialakulásuk kockázati tényezőivel, a figyelmeztető jelekkel és a megelőzési lehetőségekkel.
Mi is az a vérrög?
A vérrögök olyan véralvadékok, amelyek a vérben képződnek. Ezek a rögök normál körülmények között segítenek a vérzés elállításában, például egy vágás vagy sérülés esetén. Azonban, ha vérrögök a vérerekben, például artériákban vagy vénákban képződnek, azok akadályozhatják a véráramlást. Ez súlyos egészségügyi problémákhoz, például szívrohamhoz, stroke-hoz vagy mélyvénás trombózishoz vezethet.
Amikor sérülést szenvedünk vagy vérzünk, a véralvadási folyamat során a vérlemezkék és más anyagok vérrögöt alkotnak a sérült területen, segítve ezzel a vérzés megállítását. Normális körülmények között a szervezet képes feloldani ezeket a vérrögöket, azonban előfordulhat, hogy a vérrögök akkor is kialakulnak, amikor nem történik közvetlen sérülés.
A test azon területén, ahol a vérrög keletkezik, trombusnak nevezzük, míg az a vérrög, amely elszabadul és egy másik véredényben akad el, embóliának hívjuk. Mindkét típus akadályozhatja a véráramlást, trombózist vagy embóliát okozva, ami különböző problémákhoz vezethet a vérrög helyétől függően.
A vérrögök típusai
A vérrögök 2 fő típusa az artériás és a vénás vérrögök.
Vénás trombózis: ilyen a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia.
Artériás trombózis: ekkor a vérrögök az artériákban képződnek. Leggyakoribb típusai a szívinfarktus és a stroke.
Vérrögök a rákos betegeknél
A rák különböző mechanizmusok révén fokozhatja a vérrögök kialakulását
Rák által kiváltott gyulladás: a rákos sejtek gyakran gyulladást okoznak a szervezetben. A gyulladásos válasz során különböző gyulladásos mediátorok és proteinek szabadulnak fel, amelyek fokozzák a véralvadást. Ezek az anyagok növelhetik a vérrögök kialakulásának kockázatát.
Tumor-sejtek és véralvadási rendszer kölcsönhatása: a rákos sejtek közvetlen kölcsönhatásba léphetnek a véralvadási rendszerrel. Egyes rákos sejtek felületi fehérjéi képesek aktiválni a véralvadási folyamatokat. Például, a szöveti faktor (TF) egy ilyen fehérje, amely a véralvadási kaszkád elindításáért felelős lehet.
Rákkezelések mellékhatásai: a rák kezelésére alkalmazott gyógyszerek és módszerek, mint például a kemoterápia, sugárkezelés és hormonkezelések, szintén növelhetik a thrombosis kockázatát. Ezek a kezelések káros hatással lehetnek a vérerek falára és megváltoztathatják a véralvadási rendszer működését.
Mozgáskorlátozottság: a rákos betegek gyakran kevesebbet mozognak, különösen előrehaladott stádiumban, vagy a kezelések miatti gyengeség következtében. Az immobilitás (mozgáshiány) egy jól ismert kockázati tényező a vérrögök kialakulására, különösen a mélyvénás trombózis esetében.
Véralvadási rendellenességek: néhány rákos betegnél meglévő vagy a rák által kiváltott véralvadási rendellenességek alakulhatnak ki. Ezek a rendellenességek növelik a vérrögképződés kockázatát a daganatos állapotok során.
Sejtközti kölcsönhatások megváltozása: a rákos sejtek közötti kölcsönhatások megváltozhatnak, és ez változtatja meg az érhálózat szerkezetét és működését, ami vérrögök kialakulásához vezethet.
Hogyan lehet megelőzni a vérrögök kialakulását?
- Mozogjon: az immobilitás növeli a vérrögök kialakulásának kockázatát. Fontos, hogy rákos betegek, amennyire lehetőségük és állapotuk engedi, fenntartsák a fizikai aktivitást. Már a rendszeres séták is segíthetnek a vérkeringés javításában és a vérrögök megelőzésében.
- Hidratáció: a megfelelő folyadékbevitel segíthet csökkenti a vérrögképződés kockázatát. Ajánlott naponta min. 2,5-3 liter vizet fogyasztani, hogy a szervezet hidratált maradjon.
- Gyógyszeres kezelés: számos gyógyszer elérhető a thrombosis kockázatának csökkentésére, amelyeket az orvos előírhat. Ezek közé tartoznak a véralvadásgátló szerek. Fontos, hogy az ilyen gyógyszereket szigorúan az orvosi utasítások szerint alkalmazzuk, mivel túladagolásuk vérzést okozhat.
- Személyre szabott kezelés: a thrombosis megelőzésére szolgáló terápia személyre szabott kell legyen, figyelembe véve a beteg állapotát, a rák típusát és stádiumát, valamint az egyéb egészségi tényezőket. Az orvosnak közösen kell kidolgoznia a megfelelő megelőzési stratégiát.
- Kompressziós harisnyák: a kompressziós harisnyák vagy zoknik viselése segíthet javítani a vénás vérkeringést és csökkenteni a vérrögök kialakulásának kockázatát. Különösen hasznosak lehetnek olyan betegek számára, akik hosszabb ideig fekvő helyzetben vannak.
- Figyelmeztető jelek felismerése: a rákos betegeknek tájékozottnak kell lenniük a vérrögképződés tüneteiről, mint például a lábduzzanat, fájdalom, vörösség vagy melegség az érintett területen, illetve légszomj, mellkasi fájdalom vagy gyors szívverés. Azonnali orvosi segítség szükséges ezen tünetek megjelenése esetén.
- Egészséges étrend: az antioxidánsokban, rostban és omega-3 zsírsavakban gazdag étrend elősegítheti a vér egészségének megőrzését. Az egészséges táplálkozás támogatja a szervezet általános állapotát és hozzájárulhat a vérrögképződés kockázatának csökkentéséhez.
- Rendszeres orvosi ellenőrzés: a rendszeres orvosi ellenőrzések és laborvizsgálatok segíthetnek a vérrögképződés kockázatának monitorozásában.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
Ezeket teheti, a szívinfarktus és a trombózis megelőzése érdekében
