Lélekkarcok a munkahelyen: Förtelmes főnökök - videós podcast

Vannak-e förtelmes főnökök egyáltalán? Mikor mondhatjuk ki, hogy valaki förtelmes? De megnézhető ugyanez a vezető oldaláról is: milyen, amikor a förtelmesnek gondolt vezető egyedül van, és tulajdonképpen ő se elégedett önmagával? Melyek az ő dilemmái, mitől szenved ő maga?

Ezek mélyen emberi és nagyon összetett kérdések, amelyekben egyszerre van jelen az ítélkezés, a pszichológiai önismeret, a szervezeti kultúra, és az egyéni felelősség kérdésköre. Vegyük sorra több nézőpontból: minél magasabban van egy vezető, annál ritkább a levegő és az értékes visszacsatolás. Annál több döntést kell meghoznia naponta, annál gyorsabban, annál jobban támaszkodva – sokszor és nagymértékben – intuícióira. Ugyanakkor az is igaz, hogy mindeközben egy vezető gyógyíthatja, vagy épp ellenkezlőeg, lelkileg megkarcolhatja, vagy akár meg is betegítheti dolgozóit.

Leszív vagy feltölt a munkahely?

Az ébren töltött időnk több, mint harmadát a munkahelyünkön töltjük. Az egy dolog, hogy jók vagyunk-e a választott hivatásunkban, de azt nem mindig választhatjuk meg, hogy kikkel dolgozunk együtt. Lehet, hogy mázlink van, de az is lehet, hogy a legtöbb energiánkat egy rossz kolléga, vagy még rosszabb esetben egy Förtelmes Főnök viszi el.

Az Egészségkalauz podcast sorozatában olyan praktikákkal szolgálunk a lelki egészség érdekében, amelyeket egész biztosan hasznát veszi majd a munkahelyi életében. Mezei Andrea Master Certified Coach (MCC Coach) a legjobb tanácsait osztja meg önökkel!

Az első rész alcíme: Förtelmes főnökök

Förtelmes főnökök - ez tényleg lehet egy létező kategória?

Igen, vannak olyan vezetők, akiket munkatársaik „förtelmesnek” élnek meg. Ez az érzés sokféle viselkedésből fakadhat, például:

• agresszív kommunikációból,
• túlzott kontrollból,
• kiszámíthatatlanságból,
• empátia hiányából,
• "alázásból" vagy hatalommal való visszaélésből.

De a „förtelmes” minősítés szubjektív – attól függ, hogy az adott munkavállaló mit tart elfogadhatatlannak, és milyen kultúrában szocializálódott. Ami valakinek traumatikus, másnak csupán kellemetlen.

Mikor mondhatjuk ki, hogy valaki tényleg förtelmes főnök?

Akkor, ha viselkedése:

• rendszeresen és tartósan toxikus légkört teremt,
• mások mentális vagy fizikai jóllétét veszélyezteti,
• visszatérően megalázó vagy manipuláló,
• nem hajlandó visszajelzést fogadni vagy fejlődni,
• és az általa irányított csapatból folyamatosan menekülnek az emberek.

Fontos: nem a stressz, nem a konfliktus és nem is a magas elvárás önmagában tesz valakit förtelmessé, hanem az, ha ezekhez nem társul tisztelet, transzparencia és emberség.

Mi van a főnök másik oldalán? Amikor egy vezető szenved…

Egy vezető is ember. Vannak olyan főnökök, akik saját működésükkel sincsenek kibékülve. Ők gyakran:

• önbizalomhiánnyal küzdenek, amit kontrollal próbálnak ellensúlyozni,
• érzelmileg túlterheltek, de nincs lehetőségük feldolgozni,
• társas magányban vannak: senkivel nem tudják megbeszélni a dilemmáikat,
• félelmek hajtják őket (pl. kirúgják, leépítik a csapatukat, elbuknak egy projektet),
• és néha nem kaptak mintát a jó vezetésre, csak hatalmat.

Sokan közülük egy ponton maguk is belerokkannak a szerepbe: kiégnek, elszigetelődnek, szorongani kezdenek – és ilyenkor nem ritka, hogy a „rossz főnök” mögött egy segítségre szoruló ember áll.

Milyen dilemmái lehetnek egy „förtelmesnek” gondolt vezetőnek?

• „Mindent nekem kell csinálni?” – Nem bízik senkiben, de ebbe belefárad.
• „Miért nem látják, hogy jót akarok?” – A szándék tiszta, a módszer nem.
• „Miért nem tisztelnek?” – A hatalom nem egyenlő az elismeréssel.
• „Mit csinálok rosszul?” – Ha van benne önreflexió, ez fájdalmas felismerés.
• „Mi lesz, ha kiderül, hogy alkalmatlan vagyok?” – Ez a félelem gyakran rejtett mozgatórugó.

Összességében a „förtelmes főnök” címke gyakran jogos, de soha nem teljes történet. Egy rossz főnök működése lehet mérgező – de oka szinte mindig komplex. Nem mentség, de értelmezési keret. Ha a szervezet vagy a főnök maga nem akar változni, a helyzet ritkán javul. Ha viszont van nyitottság, a legrosszabb vezetőből is lehet fejlődőképes ember.