Több beszéddel fejleszthető a babák agya

Több beszéddel, hosszabb mondatokkal fejleszthető a babák agya, minél korábban kezdik el a szülők a világot magyarázni a gyermekeinek, annál jobban teszik - állapította meg egy amerikai kutatás.

A kicsik agyában a sok és helyes beszéd segít kialakítani azokat a nyelvi és szókincsbeli készségeket, amelyekkel elkerülhető a szegényebb családok gyerekeit sújtó verbális lemaradás - magyarázta Anne Fernald, a Stanford Egyetem tudósa, a kutatás vezetője. A tanulmány eredményeit az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) pénteki konferenciáján mutatták be.

Fontos, hogy az agy kész legyen a szövegösszefüggésből megtanulni a szavak jelentését, tehát nem képeket kell a babának mutogatni, és az sem elég, ha a felnőtt rábök egy tárgya, miközben kiejti annak nevét: "ez egy narancs", "ez egy tál". Jobb, ha teljes mondatokban beszélnek: "Tegyük a narancsot a banánnal, az almával és a szőlővel együtt ebbe a tálba" - mutatott rá Fernald.

A lebutított babanyelvet is jobb elfelejteni, hasznosabbak a hosszabb, összetettebb mondatok - tette hozzá.

Régóta tudják a kutatók, hogy a közepes vagy annál magasabb jövedelmű családokban növekedő gyermekek már az óvodakezdés előtt sokszorosan több szót hallanak, mint a szegényebb családok kicsinyei. Az utóbbiak a szűkebb szókincs miatt kevesebb eséllyel boldogulnak az iskolában.

Fernald elmondta: az alacsony jövedelmű családok gyermekei ötéves korukra akár két évvel is lemaradhatnak szerencsésebb kortársaik mögött a nyelvi tesztek eredményei alapján.

Az agyról készült felvételek is alátámasztják az az összefüggést. Kimberly Noble, a Columbia Egyetem orvosi karának kutatója elmondta: a korai élmények segítenek kialakítani az agyban az idegsejtek közötti kapcsolatokat, így a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű családok gyermekeinek fejlettebb "idegsejtbirodalma" jön létre a nyelvi fejlődéssel összefüggő agyterületeken.

Amikor Fernald kutatása során összehasonlította, hogyan dolgozza fel a gyerekek agya a hallott beszédet, kiderült, hogy a verbális lemaradás másfél éves kor körül alakul ki. A szegényebb gyerekek kétéves korukra érik el azt a nyelvi teljesítményt, amelyre a nagyobb bőségben felnövők már 18 hónaposan képesek.

A kutató ezzel a példamondattal illusztrálta a folyamatot: A cica a padon fekszik. Ha a gyerek elég gyorsan megérti a "cica" szót, utána a szövegösszefüggésből kitalálhatja, mit jelent a "pad". Ha azonban késlekedik az első szó felismerésével, a "padot" már el is felejti, mielőtt a jelentésére következtetni tudott volna.

A kutatás következő lépése az volt, hogy mikrofont erősítettek olyan kisgyermekek pólójára, akik alacsony jövedelmű, spanyol ajkú családokban nevelkedtek, hogy megmérjék, naponta hány szót intéznek hozzájuk. Volt, aki több mint 12 ezer szóval találkozott, más csak 670 szót hallhatott - derült ki a felvételekből.