Nem jön a baba? Ezek az életmódtanácsok és módszerek segíthetnek

2024.04.24.

terhesség teherbeesés fogamzás megtermékenyülés menstruáció inszemináció reprodukciós eljárások

termékenység gyermekvállalás életmód vizsgálat eljárás

A termékenységet számos tényező befolyásolhatja - pozitív és negatív irányba egyaránt.

A gyermekvállalás első lépéseként érdemes a várandósságot előre megtervezni. A várandósságra való felkészülés során fontos, hogy mind egyéni (mentális és fizikális állapot), mind párkapcsolati szempontból a pár mindkét tagja készen álljon a gyermekvállalásra.

Fogamzásgátlás felfüggesztése

Ha a pár a családalapítás mellett dönt, vagy újabb gyermeket szeretne, természetesen a fogamzásgátlást fel kell függeszteni. A fogamzásgátló tabletta, a hüvelygyűrű, illetve a transzdermális tapasz használatát követően 2 menstruációs ciklusnyi időt szükséges várni a várandóssággal. A méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata esetén 1 hónapot, a fogamzásgátló injekció felfüggesztését követően 3 hónapot szükséges várni a fogantatással.

Ez az idő a hormonszintek normalizálódása miatt szükséges, valamint alkalmat ad arra, hogy a nő kiismerje ciklusát, és így az ovuláció időpontját (a ciklus legtermékenyebb ideje) is tudni fogja. Rendkívül nagy előnnyel járhat, ha a nő tisztában van ciklusával, így az ovuláció időpontjával is, hiszen ekkor a legtermékenyebb. A menstruációs ciklus követését segíti, ha tudjuk a ciklus időtartamát, rendszeresen mérjük a testhőmérsékletet, valamint figyelemmel kísérjük a méhnyaknyák állagában és színében bekövetkező változásokat és a méhnyak állapotát.

Egészséges táplálkozás

A kiegyensúlyozott táplálkozás során ügyelni kell a változatosságra: mindennap fogyasszon zöldséget, gyümölcsöt, gabonát, fehérjét (pl. csirkehús, tojás, bab) és tejterméket is. Az egészséges táplálkozás elengedhetetlen része a megfelelő rostbevitel, mely kiegyensúlyozott vércukorszintet eredményez. Kerülje a transzzsírsavakban gazdag, finomított szénhidrátot tartalmazó és magas glikémiás indexű ételek fogyasztását. Figyeljen a folyadékbevitelre.

Rendszeres testmozgás

A rendszeres testmozgás kiemelt jelentőséggel bír az egészség fenntartása érdekében, éppen ezért hangsúlyos a gyermekvállalás előtti időszakban is a rendszeres testmozgás beépítése a mindennapokba. Ha ez a gyakorlat már jelen van, akkor mindössze a megszokott aktivitás fenntartása a feladat. Azonban nem szabad túlzásokba esni, ugyanis nagyobb fizikai megterheléssel járó aktivitás (maratonfutás, erőemelés) nehezítheti a teherbeesést.

Megfelelő testsúly

Fontos tudni, hogy az alacsony és a magas testsúly sem kedvez a termékenységnek. Érdemes akár orvos segítségével, személyre szabottan meghatározni a megfelelő testsúlyértékét, valamint az annak eléréséhez szükséges étkezési és sportolási lehetőségeket átbeszélni. Enyhe túlsúly esetén pár kg fogyás már önmagában rendezheti a menstruációs ciklust és az ovuláció bekövetkeztét.

Napi koffeinbevitel, kávé

A koffein termékenységre való befolyásoló hatásáról megoszlanak a vélemények. Összességében érdemes a napi koffeinbevitelt 200 mg alatt tartani (ez nagyjából 2 adag 2 dl-es kávénak felel meg, de természetesen a kávé koffeintartalmától is függ). A koffein a teán és kávén kívül megtalálható még a csokoládéban, energiaitalokban, illetve egyes láz- és fájdalomcsillapító készítményekben is.

Stresszcsökkentés

A stressz hatással lehet a termékenységre, a várandósságra, a várandósra és a magzat egészségére egyaránt. A stressz csökkentése érdekében érdemes kialakítani egy napi rutint, megtervezni a szabadidőt, relaxáló gyakorlatokat (pl. meditáció) végezni, minőségi időt tölteni egymással, kommunikálni, odafigyelni a megfelelő alvási szokások kialakítására, illetve, ha ennek ellenére sem sikerül megküzdeni a stresszel, ajánlott szakember segítségét kérni.

Folsav, folát, vitaminok, antioxidánsok

A folsav rendkívül fontos a fejlődő magzat számára, különösen a központi idegrendszer fejlődésében. Ezért érdemes már gyermektervezéskor elkezdeni a folsavpótlást (napi 400 mg-ot), hogy mire megfogan a gyermek, a várandós nő szervezete már rendelkezzen megfelelő mennyiségű folsavval.

A legtöbb magzatvédő vitamin ezt a folsavszükségletet fedezi, ugyanakkor az étkezését kiegészítheti magas folsavtartalmú ételekkel, például zöldlevelű saláták, hüvelyesek, citrusfélék és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásával.

A folsavon kívül érdemes figyelni a B6-vitamin, B12-vitamin, omega-3 zsírsav, illetve az antioxidánsok (pl. C-vitamin, D-vitamin) bevitelére is, ugyanis ezek növelik a termékenységet.

Dohányzás abbahagyása

A dohányzásról való leszokás, a dohányzás abbahagyása kiemelkedően fontos a várandósság tervezésekor és a várandósság alatt. Azoknál a nőknél, akik a családtervezés ideje alatt dohányoznak, a fogantatás kétszer gyakrabban húzódik el, és további 30 százalékuk terméketlen azokhoz a nőkhöz képest, akik nem dohányoznak.

A várandósság ideje alatti dohányzás nemcsak a nő szervezetére, de a magzatra is káros, ezáltal gyakoribb születéskor az alacsony testsúly, a koraszülés és hirtelen csecsemőhalál. Amennyiben dohányzik, 1-3 hónappal a tervezett terhesség előtt erősen ajánlott a dohányzás abbahagyása!

Alkoholfogyasztás

Az alkoholfogyasztás tekintetében is eltérő vélemények vannak. Összességében elmondható, hogy a gyermekvállalás előtt a mértékletes alkoholfogyasztás vagy az alkoholfogyasztástól való tartózkodás (absztinencia) a követendő. A terhesség ideje alatt pedig teljes mértékben kerülendő az alkoholos italok fogyasztása. A várandósság ideje alatti alkoholfogyasztás hatására az ún. magzati alkoholszindróma különböző súlyosságú formái alakulhatnak ki.

Az alkoholtól való tartózkodás a férfi részéről is ajánlott, mivel az alkohol csökkenti a libidót, impotenciát okozhat, valamint csökkentheti a spermiumok mennyiségét és mozgékonyságát, ami szintén befolyásolhatja a családtervezés sikerét.

Általános orvosi vizsgálat

A várandósság előtt érdemes elmenni egy általános kivizsgálásra, mely során számos betegség kizárásra kerülhet, például nemi betegségek, asztma, cukorbetegség.

A vizsgálat során érdemes a kezelőorvossal átbeszélni, hogy szükség van-e valamely védőoltásra. A védőoltással megelőzhetőek olyan betegségek, melyek a terhesség alatt magzati károsodást okozhatnak, vagy a várandósság állapota miatt az édesanyára is veszélyesebbek.

Fogorvosi vizsgálat

Fontos a megelőző fogorvosi vizsgálat, hiszen azoknál a nőknél, akik fogínyproblémával (pl. fogágybetegség) küszködnek, 4-7-szer nagyobb kockázata van gyermeküknek az alacsony születési súlyra, illetve a koraszülésre.

Gyakori együttlét nem segít

A gyakori együttlétek, ejakulációk alkalmával a spermiumok száma csökken, így kisebb esély van a megtermékenyülésre. Ennek elkerülésére érdekében elegendő kétnaponta próbálkozni, hiszen a spermiumok 72 óráig életképesek.

Genetikai tanácsadás

Amennyiben a szülők érintettsége vagy családi halmozódás miatt felmerül a születendő gyermek genetikai betegséggel való érintettsége, érdemes a fogamzás előtt genetikai tanácsadáson részt venni, és ezt követően felelős döntést hozni.

Ha a megtermékenyülést segítő életmóddal kapcsolatban további kérdése merül fel, keresse fel védőnőjét, vagy ha még nincs védőnője, tanácsadásért vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes Védőnői Szolgálattal.

Mi van akkor, ha nem sikerül természetesen teherbe esni?

Meddőség, vagyis a reprodukciós képesség rendellenessége akkor áll fenn, ha nem jön létre terhesség minimum 12 hónapig tartó rendszeres és fogamzásgátlástól mentes nemi élet mellett.

Ha az elvégzett vizsgálatok eredménye alapján orvosi segítségre van szükség a teherbeeséshez, többféle meddőségkezelési ellátás is rendelkezésére állhat. Ezek közé tartozik a mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) is.

A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) módszere minden olyan eljárást, amely a meddőség kezelését szolgálja. Ezek az eljárások a gyermekvállalást tervező páron túlmenően harmadik személy közreműködését is igénylik a megtermékenyülés létrehozásában.

Asszisztált reprodukciós eljárások

gyógyszeres peteérés-serkentés (ovuláció indukció);
mesterséges ondófelhelyezés (intrauterin inszemináció – IUI);
hagyományos in vitro fertilizáció (IVF) és embriótranszfer (ET);
intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) és ET;
hereszövetből nyert spermiummal végzett ICSI és ET;
mélyfagyasztásból felengedett embrióval végzett ET (FER);
donor petesejttel vagy spermiumokkal végzett IVF vagy ICSI +ET.

Intrauterin inszemináció

A mesterséges ondófelhelyezés – intrauterin inszemináció (IUI) – lényege, hogy a megtermékenyítés a férfi ivarsejtjével az anya testén belül történik. Amennyiben a férj vagy élettárs ivarsejtjeit használják, úgy homológ, amennyiben a megtermékenyítés donor hímivarsejttel történik, úgy heterológ mesterséges ondóbevitelről beszélünk.

Az eljárás méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt. A járóbeteg szakrendelés keretében végzett beavatkozás során, a korábban leadott és embriológiai laboratóriumban megvizsgált ondómintát a méhszájon keresztül, lágy katéter segítségével juttatják be a méh üregébe.

In vitro fertilizáció

Az in vitro fertilizáció (IVF) – köznyelven lombikbébi-eljárás – lényege, hogy a petesejtet eltávolítják a petefészekből, majd laboratóriumi körülmények között („üvegben” – in vitro) megtermékenyítik. Az IVF kezelések többségét a petefészek működésének gyógyszeres elfojtása előzi meg a kezelés tervezhetősége érdekében. Ezt követi a petefészek stimulációja, amelynek célja, hogy a kezelés végén 8-12 petesejt álljon rendelkezésre. A beavatkozás végén megtermékenyült petesejtet vagy osztódó embriót juttatnak vissza az anya szervezetébe (embriótranszfer). Felhasználhatják a házaspár saját ivarsejtjeit (homológ IVF), illetve a női petesejt vagy a férfi hímivarsejt donortól is származhat (heterológ IVF).

A hagyományos in vitro fertilizációt alapvetően a női eredetű terméketlenség esetében alkalmazzák, például a petevezetők elzáródása, hiánya, sérülése vagy funkcionális zavara, valamint endometriózis megléte esetén. A módszer indokolt továbbá ismeretlen okú meddőség fennállásakor, hatszori eredménytelen homológ intrauterin inszemninációt követően. A beavatkozás elvégezhető potenciazavarok és a peteérés súlyos zavarai esetén is.

Intracitoplazmatikus spermiuminjekció

A petesejtbe adott spermium mikroinjekció alkalmazása mikromanipulációs technikát igényel, mely során 400-szoros nagyítás alatt fixálják a petesejtet, majd a mozgásában gátolt, kiválasztott spermiumot a hajszálnál tízszer vékonyabb pipettával a petesejt megfelelő részébe injektálják.

Intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) jelentheti a megoldást az alábbi esetekben:

a spermiumok száma vagy minősége nem megfelelő;
a spermiumszám jó, de a korábbi ciklus során a megtermékenyülés nem volt megfelelő;
fagyasztott vagy sebészi úton nyert spermium felhasználásakor;
Genetikai javallatra, bizonyos öröklődő betegségek, kromoszóma rendellenességek esetén az öröklődés megakadályozására.

Ez a módszer alkalmazható továbbá olyan speciális körülmény fennállása esetén is, amely rosszabb megtermékenyítést sejtet: például 40 évnél idősebb páciens, a tüszőérlelő hormon (FSH) magas szintje, kevés petesejt, súlyos endometriózis, korábbi sikertelen megtermékenyítési kezelések.

Donor ivarsejtek felhasználása

Abban az esetben, ha a szülő képtelen saját ivarsejtet szolgáltatni a folyamathoz, vagy azzal valamilyen rendellenességet örökítene át az utódra, donor ivarsejt igénybevételére is sor kerülhet. Donor hímivarsejt használható mind testen belüli, mind testen kívüli megtermékenyítéskor, donor petesejt viszont csak a testen kívüli megtermékenyítés esetén használható.

Donor spermium felhasználása az alábbi állapotok esetén javallott:

a spermiumszám súlyos számbeli vagy alaki eltérése;
spermiumok hiánya;
súlyos, nem kezelhető ejakulációs zavarban – amennyiben a pár a műtéti úton történő spermiumnyerést elutasítja –, és egyéb asszisztált reprodukciós technika nem vezetett sikerre;
ha több in vitro fertilizációs kezelés során ICSI kezeléssel sem sikerült a petesejtek megtermékenyítése, és ennek férfi eredete feltételezhető;
Rh-összeférhetetlenség esetén, amennyiben a várandósság alatti kezelés nem lehetséges, vagy a pár ezt nem vállalja;
genetikai javallatra, ha nagy valószínűséggel súlyos genetikai betegség érintené az utódot.

Donor petesejt felhasználása az alábbi állapotok esetén javallott:

a petefészkek hiánya;
a petefészkek működésének beszűkülése, amely minimalizálja a sikeres terhesség esélyét;
ha több in vitro fertilizációs kezelés során ICSI kezeléssel sem sikerült a petesejtek megtermékenyítése, és ennek női eredete feltételezhető;
genetikai javallatra, ha nagy valószínűséggel súlyos genetikai betegség érintené az utódot.

Asszisztált reprodukció előtt végzendő vizsgálatok

Az asszisztált reprodukciót megelőzően mind a női, mind a férfi partner esetében célzott kivizsgálása szükséges.

Ilyen vizsgálatokra lehet szükség a férfiaknál

A férfi fél kivizsgálásának első lépése az ondó laboratóriumi vizsgálata (spermatogram), amely magában foglalja a spermiumok koncentrációjának, morfológiájának, mozgásának vizsgálatát. Kóros spermatogram lelet esetén hormonvizsgálatok (FSH, LH, tesztoszteron, prolaktin) és genetikai vizsgálatok elvégzése is szükséges.

Kötelező a HIV-AIDS szűrése, továbbá ajánlott a hepatitis-B és hepatitis-C vizsgálata, a szifilisz szűrése (Wassermann vizsgálat) és a gonococcus (gonorrhoeae) fertőzés kizárása. Mérlegelendő a toxoplasma, rubeola, cytomegalovírus és herpesz vírus kimutatása elvégzése, illetve a Chlamydia és Ureaplazma fertőzés szűrése is. Az in vitro fertilizáció előtt három hónapon belül kötelező a friss ondóvizsgálat és a bakteriológiai tenyésztés is.

Nőknél szükséges vizsgálatok

A női fél kivizsgálásának első lépése a nőgyógyászati vizsgálat (citológia, kolposzkópia, általános váladékvizsgálat). Ajánlott a Chlamydia fertőzés, illetve az egyéb gyakoribb nemi úton terjedő fertőzés szűrése, különösen gyulladásos előzmények és a petevezető elzáródása esetén. A hüvelyi ultrahang vizsgálat a méh, a petevezető, a petefészkek és a kismedence anatómiájának tisztázását, a méhnyálkahártya változásainak és a tüszők érésének megfigyelését, valamint a peteérés bizonyítását szolgálja. Az állapotfelmérés fontos részét képezik a hormonvizsgálatok.

Szükséges továbbá megvizsgálni a petevezető átjárhatóságát és a méhüreget (méh, petefészkek, kismedencék) képalkotó eljárással, amely lehet

hystero-salpingographia (HSG)
vagy hystero-contrast-sonographia (HyCoSy).
Amennyiben e vizsgálatok során akár a legkisebb eltérésre is fény derül, méhtükrözés elvégzése javasolt.
Az általános orvosi és laboratóriumi vizsgálatok kötelező HIV-AIDS-szűrést,
általános laboratóriumi vizsgálatokat
és EKG-t foglalnak magukban.
Ajánlott továbbá a hepatitis B és hepatitis C, valamint a szifilisz szűrése és a TOCRH vizsgálat elvégzése is.

Az asszisztált reprodukció lehetséges szövődményei

Többes terhesség: in vitro fertilizációt és embriótranszfert, gyógyszeres peteérés-serkentést és inszeminációt követően is előfordulhat ikerterhesség, több embrió fejlődésnek indulása.

Hasűri vérzés: az ultrahanggal vezérelt petesejtleszívást követően ritkán előfordulhat, és azonnali sebészi beavatkozást igényel. Egyéb sérülések és gyulladásos szövődmények a külső, eszközös beavatkozás miatt szintén ritkán elő fordulnak.

Az in vitro fertilizációt követő első 12 hétben igen ritkán kialakulhat a petefészek-ciszta kocsánycsavarodása, amely sebészi beavatkozást igényel.

A petefészkek túlzott válaszreakciójának következményeként ún. ovarium hyperstimulációs szindróma jelentkezhet. A betegség súlyos formájában életveszélyes állapotot is okozhat, ha stroke vagy végtagkeringési elégtelenség alakul ki.

A mesterséges megtermékenyítés céljából alkalmazott reprodukciós technikákkal járó kockázatról mindig kérjen tájékoztatást kezelőorvosától!