Táplálkozás - és teherbeesés
A célzott táplálkozásterápia megkönnyítheti a teherbeesést! Ha két év védekezés nélküli házasélet után sem jön össze a baba, mindkét félnek érdemes elkezdeni egy meddőségi kivizsgálást.
Elsődleges vizsgálatok
Egy egyszerű vérvétellel számos hormon szintjét lehet ellenőrizni mindkét félnél, ebből már kiderülhet például, ha baj van az agyalapi miriggyel, a petefészekkel, a pajzsmiriggyel vagy a mellékvesével – ilyenkor mágneses rezonanciavizsgálatra vagy egy komplett hormontükörre is szükség lehet.
Ehhez a vérvizsgálat mellett a hölgyeknél fel kell térképezni a bioritmust, vagyis a ciklus adott napjain mintavétel szükséges vérből, vagy nyálból. Ha nincs szabályos menstruációs ciklus, akkor szabadon választott időpontokban történik az ellenőrzés. Szükség esetén hüvelyi vagy kismedencei ultrahanggal is meg lehet róla bizonyosodni, hogy a petefészekkel minden rendben van-e, bár sok esetben ezt már a nőgyógyász elvégzi.
Szóba jöhetnek még a szimulációs-gátlós próbák, amelyek megmutatják, milyen tartalékokkal rendelkezik a női szervezet, milyen a reakcióképessége Ez a vizsgálat szintén vérvétellel jár. A serkentő, vagy gátló hatóanyagot tablettával vagy injekcióval juttatják a szervezetbe és megadott időpontokban: (0 percnél, 30, 60 és 120 perc elteltével) vérvételt végeznek a hormontartalékok meghatározására.A célzott táplálkozásterápia megkönnyítheti a teherbeesést A férfiaknál ugyanilyen részletességű kivizsgálásra lehet szükség, például a hereműködésről, a tesztoszteron termelődéséről – ez mind ellenőrizhető a vérből. Ezek az elsődleges vizsgálatok nagyjából egy hónap alatt zajlanak le.
Mire jó a megtekintés és a kikérdezés?
A tapasztalt endokrinológus akár már megtekintés alapján eldöntheti, hogy szükséges-e egy úgynevezett sella röntgen, amely megmutatja, hogy az agyfüggelék-mirigy méretében durva eltérés van-e. Az avatott szem felfigyel néhány jellegzetes külső jegyre: ilyen lehet például a szőrnövekedés, vagy épp a szőrzet hiánya, férfiaknál a túlzottan sima, puha szőrtelen bőr, nőknél a tejcsorgás, amikor nem szoptatnak. Aki tehát eddig nem tapasztalt változást, akár csak szokatlan pattanásosságot észlel, gondolnia kell arra, hogy valamiféle hormonális eltérés állhat a háttérben.
Talán furcsán hangozhat, de a kikérdezésnek ki kell terjednie még a székelési szokásokra is, hiszen ebből is fény derülhet a gyenge emésztésre, vagy például a krónikus székrekedés segítheti a petefészek rendellenességek(cysták) kialakulását , és a pajzsmirigy problémák is okozhatnak székelési gondokat és együtt járhatnak kismedencei kóros folyamatokkal.
