Szoptatás - csecsemőtáplálás
Kevés olyan terület van, ahol annyi egymásnak ellentmondó információ kering, mint a szoptatás és a babatáplálás. Ahhoz, hogy egy kismama sikerrel tudja szoptatni kisbabáját nemcsak a megfelelő információkra, de a család, az egészségügyi dolgozók (kiemelten a gyermekorvos és a védőnő), továbbá a társadalom támogatására is szükség van. Az alábbiakban áttekintjük a legfontosabbakat, amit a szoptatásról feltétlenül tudni kell.
A WHO jelenlegi irányelvei 6 hónapos korig a kizárólagos szoptatást javasolják, ezután pedig a hozzátáplálás mellett folytatódhat a szoptatás 2 éves korig, sőt azon túl is.
Ma Magyarországon a csecsemők kevesebb, mint 50%-át táplálják kizárólagosan anyatejjel életük első 6 hónapja során, ennek oka lehet a 20-30 évvel ezelőtti szemlélet fennmaradása (számos egészségügyi dolgozó és a laikusok körében is), a tápszerek és tejpépek marketingjének erősödése, továbbá az a tény is, hogy jóval egyszerűbb felírni a tápszert, mint gyakorlati tanácsokkal segíteni a kismamának a sikeres szoptatás érdekében.
A kisbaba számára az úgynevezett igény szerinti szoptatás ajánlott, amely azt jelenti, hogy az etetési időket nem az óra, hanem a baba szükséglete határozza meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az újszülöttet akár 1,5-2 óránként kell etetni, később ez az időintervallum meghosszabbodik. A tápszerrel ellentétben az anyatej összetétele a csecsemő életkorának és a napszaknak megfelelően is változik, emiatt az etetések gyakorisága nem állandó.
Melyek az anyatej előnyei?
- Az anyatej immunglobulinokat tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a kisbaba immunvédekezéséhez. Ezért fordulhat elő az, hogy az anya fertőzése (pl. náthája) esetén a baba nem kapja el azt, illetve csak enyhébb formában. Klinikai vizsgálatokkal igazolták, hogy anyatejjel táplált csecsemőknél ritkábban fordul elő a gyomor-bélrendszer, a középfül, a tüdő és a felső légutak gyulladása. Az anya korábbi bárányhimlő-fertőzése után termelődő antitestek is átjutnak az anyatejjel és 6 hónapos koráig védettséget nyújtanak a babának.
- Az anyatejben található laktoferrin fehérje megköti a vasat, ezáltal a szaporodásukhoz vasat igénylő baktériumok ellen hat. A laktoferrin emellett immunmodulátor, gyulladásellenes hatással is rendelkezik.
- Az anyatej gyulladásgátló összetevői miatt külsőleg (szemcseppként, orrcseppként) is alkalmazható, továbbá a kisebesedett mellbimbó gyógyulását is segíti.
- Szoptatással az allergia megelőzéséért is sokat tehetünk. Ennek pontos oka még nem ismert, feltételezik, hogy a tápszerekben megtalálható egyes allergének (tehéntej, szója) elkerülése, továbbá az anyatej gyulladáscsökkentő komponensei felelősek a hatásért.
- Az anyatej jobban hasznosul a baba szervezetében, mint bármilyen más táplálék (beleértve a tápszereket és a szilárd táplálékokat is), különösen a vas és a kalcium tekintetében.
A közhiedelemmel ellentétben az első 6 hónap során kizárólagos anyatejes tápláláskor nincs szükség sem a vas, sem a C-vitamin pótlására, elegendő, ha az anyánál pótoljuk.
- A kisbaba szopómozgása jó hatással van az állkapocs és a fogak fejlődésére, továbbá a száj körüli izomzat működésére.
- A szoptatás csökkenti az anyánál a mell- és petefészekrák, a csontritkulás és az elhízás kockázatát, emellett a szoptatott gyermeknél is kisebb a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek és az elhízás esélye.
- Nem utolsó sorban a szoptatás ingyenes, nem igényel külön segédeszközöket (pl. cumisüveget) és környezetbarát.
6 hónapos életkor után megkezdődhet a hozzátáplálás, azonban gyakran előfordul, hogy a baba csak később fogad el szilárd táplálékot. Ezzel egyidőben zajlik az elválasztódás, amelynek időpontja mind az anyától, mind a gyermektől is függ.
Magyarországon is jelen van a , amely képzett szoptatási tanácsadók útján segít a kismamáknak, hogy babájuk sokáig részesülhessen az anyatej jótékony hatásaiban.
Forrás: WHO, La Leche Liga
