Nehézfémek az életünkben: az ivóvízben, az ételekben és a levegőben is jelen lehetnek
A nehézfémek sokkal inkább jelen vannak az életünkben, mint azt elsőre gondolnánk, de az egészséget károsító hatásaikat nem lehet nem észrevenni.
A szervezetünket nap mint nap érik olyan környezeti terhelések, amiket nem is hinnénk. Ezek között vannak a nehézfémek okozta problémák is, melyekkel érdemes foglalkozni, hiszen a férfiak spermiumtermelésére - ezen keresztül pedig sajnos akár a magzatra is – drasztikus hatással vannak. A témában Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi szakember van a segítségünkre.
Nehézfémek a hétköznapokban
Már maga a szó is érezteti, hogy nem éppen kedves kis anyagokról van szó. Ráadásul tény, hogy sokat tanultunk is róluk, tudjuk, hogy mérgezőek. Ide sorolhatjuk az ólmot, a kadmiumot vagy a higanyt is. Ez a három olyan nehézfém, melyekkel a legtöbbször találkozhatunk és bár azt gondoljuk, amíg nem törjük el a hőmérőt, vagy nem nyelünk le véletlenül ólomgolyócskákat, addig nem lesz gond, ez sajnos nem így van.
Az ólom és a higany is jelen van a szennyezett, szmogos levegőben, nem is kis mennyiségben. Előbbi a levegőn kívül az ivóvízben is jelen van, és sok olyan használati tárgyunk, vegyületünk is van, melyben az ólom, vagy annak vegyületei jelen vannak – ilyen például néhány festék. A higany a hőmérőben jelen lévő, igen érdekes fizikai tulajdonságokkal rendelkező fém, melyről nagyon jól tudjuk, hogy mérgező. De azt kevesebben tudják, hogy a szmogban is jelen van, ahogyan az élelmiszereinkben - főleg a tengeri halakban - és még a régi, amalgám fogtömésekben is találkozhatunk vele.
A kadmium egy sokkal kevésbé ismert nehézfém, a leginkább a cigaretta jelenti a veszélyt az anyag szempontjából. A dohány ugyanis hatékonyan szívja fel, és köti meg leveleiben a kadmiumot, szüretelés után pedig éppen ezek a levelek képezik majd a dohánytermékek zömének alapját. A kadmium ugyan jelen van több élelmiszerben is, de csak igen kis mennyiségben, és a felszívódása sem túl jó. A dohánylevél elszívása azonban a tüdőbe juttatja a kadmiumot, ahol az sajnos kifejezetten jól szívódik fel – mondja Ratkó Tünde.
Mit okozhatnak a nehézfémek?
Hogy mi lehet a baj a nehézfémekkel? Felhalmozódva a szervezetben sajnos nagyon sok ponton okozhatnak gondokat. Jelentős hatással vannak ugyanis az endokrin rendszerre, melynek nyomán jelentkezhetnek migrénes tünetek, akár viselkedési problémák és sajnos meddőség is. Az LH és FSH hormonok befolyásolása révén a spermium minőségét is jelentősen képesek rontani – ez nem lehetetleníti el a megtermékenyítést, sajnos azonban ugrásszerűen növeli a vetélés, koraszülés és a genetikai gondok kialakulásának valószínűségét.
A nehézfémek azonban sajnos a spermatogenezisre közvetlenül is képesek hatást gyakorolni, lerontva, akár teljesen meg is szakítva a folyamatot. Ezt a Leydig és a Sertoli sejtekre gyakorolt hatással érik el. Előbbi néhány androgén hormon termelésében vesz részt, míg utóbbi számos feladata közt a spermiumok számára elengedhetetlen tápanyagok előállításában segédkezik. A spermatogenezis befolyásolása vagy leállítása révén így a nehézfémek közvetlenül is okozhatnak termékenységi gondokat, meddőséget.
Mindemellett sajnos az is igaz, hogy ezek az anyagok megnehezítik a vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok hasznosulását a szervezetben, azaz akár erőteljes és több tápanyagot is érintő hiányállapotokat képesek létrehozni, ezen keresztül pedig jelentősen rombolni a szervezet egészségét és működési funkcióit.
Mi lehet a megoldás?
Mivel a nehézfémek számtalan ponton támadnak minket a mindennapokban, így teljesen kiiktatni a jelenlétüket nem lehet. Azonban erre nincs is szükség. A szervezet terhelését mindenképpen minimalizálni kell, de kisebb mennyiségű nehézfém-terheléssel a szervezet képes megbirkózni, képest azt semlegesíteni. Ehhez azonban a megfelelő tápanyagellátottság elengedhetetlenül fontos, hiszen a védekezéshez, a szervezet egyensúlyának, funkcióinak fenntartásához a tápanyagok jelentik a kulcsot!
A mozgás és a kiegyensúlyozott étkezés jelenti a tápanyagpótlás alapját, ám ez ma már nagyon sok esetben kevésnek bizonyul. A szervezetet így érdemes vitaminkészítménnyel, a férfiak esetében kifejezetten férfivitaminnal támogatni. Itt azonban kérdés a hatékonyság.
Minden vitaminkészítmény hasznos, de nem azonos mértékben. A bejutatott anyagok hasznosulásától függ, hogy egy adott termék mennyire képes a szervezet támogatására. A hasznosulás pedig lényegesen magasabb arányú, ha a készítményben szereplő anyagok szerves kötésben vannak jelen. Ez jellemzően -citrát és -glükonát kötéseket jelent, ezekkel az anyagok hasznosulása akár 80%-kal is javulhat. Emellett fontos a komplexitás is, hiszen az egyes anyagok segítik mások hasznosulását.
A kor előrehaladtával mind nehezebben jön össze a baba. Olvasson tovább!
A tápanyagok pótlása nagyon sokat javíthat a problémákon, de sajnos megoldani nem fogja őket, ehhez mindenképpen szükség van az életmódváltásra, a tiszta levegőre, vízre és adott esetben akár a szakorvos segítségére is. Mindenképpen tisztázni kell azt is, hogy a segítség nem érkezik egyik napról a másikra. A spermatogenezis egy 74 napos ciklikus folyamat, vagyis, ha el is kezdjük pótolni a tápanyagokat, akkor is minimum három hónapra szükségünk lesz, mire mérhető javulást érhetünk el.
Forrás: ratkotunde.hu
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben is!
