Minden 3. magyar csonttörést szenvedett gyermekkorában

Ma már egészen más veszélyek leselkednek a kicsikre.

Leggyakrabban a gyerekek végtagjait érik sérülések, a balesetek többsége pedig az iskolában vagy otthonukban éri őket – derül ki a Generali Biztosító[1] felméréséből. A megkérdezett magyarok közel harmada számolt be arról, hogy kiskorában valamilyen csonttörést szenvedett, minden 10. válaszadóval pedig többször is előfordult, hogy rossz vége lett az önfeledt játéknak vagy éppen a figyelmetlenségnek. A jellemző sérülések ugyan nem sokat változtak, a veszélyforrás viszont egyre több a felgyorsult és digitalizált világunkban.

Miben mások a modern gyermekbalesetek és miért fontosak a családi beszélgetések?

A Generali Biztosító[2] nemrég reprezentatív kutatásban kérdezte a felnőtt hazai lakosságot a gyermekkorukban elszenvedett sérülések és csonttörések kapcsán, hogy felmérhesse, miben mások a modern gyermekbalesetek napjainkban, és felhívja a figyelmet az edukáció és a megelőzés fontosságára. A válaszokból kiderült, hogy a magyarok közel harmadának tört el valamije kisebb korábban, jellemzően a végtagok – kéz és kar (68%), láb (31%) – töréséről számoltak be a résztvevők, de az orr- (6%) és kulcscsont (4%) sérülése is gyakori emléknek bizonyult.

A balesetek többségének helyszíne az iskolai (30%) és otthoni (27%) környezet volt, míg érdekes módon a sportpályákon (11%) kevesebb kellemetlenség érte a fiatalokat. Miközben azonban egy-két évtizede túlnyomórészt az önfeledt szaladgálások és játék közben történtek gyermekbalesetek, a rohanó, képernyőkkel és mobiltelefonokkal felszerelt világunkban jóval több és nem ritkán láthatatlan veszélyforrás leselkedik a kicsikre. Internetes kihívások és száguldozó rollerek – ezek a modern szülők igazi rémálmai.

Kinyílt a világ, és vele jöttek a veszélyek

A legtöbb szülő már a gyermeke megszületése előtt komoly energiát fektet abba, hogy biztonságos környezetet teremtsen az újszülött számára, ám az örökmozgó babákra semmi sem készítheti fel az anyukákat és apukákat: gyakran ütik be a fejüket, csetlenek-botlanak környezetük felfedezése közben. 3 éves kor felett aztán egyre önállóban próbálgatják a szárnyaikat a kicsik, így jellemzően ekkor jönnek az első törések és zúzódások fára mászás vagy játszótéri fogócskázás közben.

A 10-14 éves kiskamaszok már többnyire szülői kíséret nélkül mozognak az utcákon, és jellemzően éppen ebben a közegben, a közlekedésben szenvedik a legtöbb balesetet. A tapasztalatok szerint a túlzott féltés és a tiltás sem célravezető, a gyermekeknek ugyanis ezekben az időszakokban fokozott szükségük van arra, hogy saját kárukon tanulják meg, mit szabad és mit nem.

Elvonják a figyelmet az okoseszközök

A mozgástanulás és a tapasztalatszerzés folyamata nem sokat változott az elmúlt években, viszont számos modern veszélyforrás is megjelent a gyerekek életében. A gyakorlatilag a születés pillanatától mindent átszövő digitalizáció, és a mobileszközök bősége a kezdetektől elvonja a kicsik figyelmét a környezetükben jelentkező fenyegetésekről. Nehezebben veszik észre az útban lévő bútorokat vagy éppen az utcán közeledő járműveket, sőt, ők maguk is szívesen használják az új, trendi közlekedési eszközöket – roller, segway –, melyek biztonságos használatával többnyire maguk sincsenek tisztában.

Ha mindez nem lenne elég, a gyerekek első számú információforrása ma már az internet, az ott látott kihívások és „csináld magad” videók számos balesetet, akár maradandó testi és lelki sérülést is okozhatnak. A szülők persze nem lehetnek résen minden pillanatban, de mégis mit tehetnek annak érdekében, hogy felvértezzék gyermeküket a modern fenyegetések ellen?

A gyermeket nem lehet kalitkába zárni – és nem is érdemes

A szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a gyerekek számára biztosítani kell a világ szabad és önálló megismerését, tulajdonképpen paradox módon éppen ezzel készíthetjük fel őket a rájuk leselkedő veszélyekre. Ha engedjük, hogy a gyermek hobbit válasszon, sportoljon, a maga útját járva állítsa fel saját szabályait, hamarabb kialakul benne a felelősségérzet és a környezetében észlelhető fenyegetések felismerésének képessége, az egészséges óvatosság.

Emellett azonban elengedhetetlen az őszinte és nyílt kommunikáció szülők és gyermekeik között, hiszen az odafigyelés, az értő beszélgetések, és ezen keresztül az edukáció kulcsfontosságú, különösen a modern balesetforrások elkerülésében. A fiataloknak meg kell tanulniuk kritikusan kezelni az interneten elérhető tartalmakat, eltenni a telefonokat az utcai közlekedés során és tudatosan használni a balesetmegelőzés legfontosabb eszközeit: a bukósisakot, könyök- és térdvédőt, láthatósági mellényt vagy biciklilámpát. A gyermeket nem lehet elzárni a világ elől, és nem is kell – inkább a stabil háttérrel, és a rendszeres családi beszélgetésekkel javasolt felkészíteni a veszélyekre.

Mi a feladatunk anyaként: hozzájárulni az anyagi biztonsághoz vagy gyereket nevelni?

A legnagyobb elővigyázatosság mellett sem lehet minden balesetet elkerülni, így jó arra is gondolni, hogy honnan számíthatunk segítségre, ha sérülés éri gyermekünket. A Generalinál éppen ezért életkor és élethelyzet alapján kerültek összeállításra a balesetbiztosítási csomagok, melyekben akár a 0-24 órában rendelkezésre álló Teledoktor szolgáltatás és jogvédelem is elérhető, és az egész családról gondoskodhatnak a szülők egy szerződésen belül. A Kölyök csomagok a tipikus gyermekbalesetekre reagálva csont- és fogtörés, égési sérülések esetén is térítenek, a műtétek és kórházi tartózkodások költségeit is fedezhetik, emellett akár a kullancscsípés okozta bénulás esetén is nyújthatnak szolgáltatást.

[1] A kutatást 2021 októberében a Generali Biztosító által az NRC készítette.

[2] A kutatást 2021 októberében a Generali Biztosító által az NRC készítette.