Lombikbébi-programok: változik a szabályozás?
Miért akarnak betiltani Magyarországon egy olyan vizsgálatot, amely akár meg is duplázhatja a lombikbébi programok eredményességét?
Magyarországon minden ötödik-hatodik magyar párt érint a meddőség problémája
Évente hozzávetőleg 5500 IVF programot végeznek Magyarországon, amelynek csupán 20-30%-a sikeres
Az IVF-fel beültetett embriók 60-90%-a életképtelen kromoszóma rendellenességgel rendelkezik
A PGD-A vizsgálattal a terhességi arány elérheti az 50-70%-ot
A felmérések szerint egyre több meddő pár van ma Magyarországon és ugyanez a tendencia figyelhető meg egész Európában. A gyermek után vágyó párok majdnem 80-90%-ában azonban a meddőség eredményesen kezelhető gyógyszerekkel, a reproduktív rendszer funkciójának sebészi helyreállításával, valamint az asszisztált reprodukciós technikák, úgy mint az in vitro fertilizáció, az ún. lombikbébi eljárás segítségével.
A preimplantációs genetikai vizsgálatot követő embrió beültetésekkel a jelenlegi 20%-ról 60-70%-ra növelhető a teherbeesés aránya. A genetikai vizsgálat után történő lombikbébi kezelést Magyarországon, egy intézmény 2014-es adatai alapján eddig 55,38%-os sikerrel végezte, azonban a hazai Humán Reprodukciós Bizottság genetikai manipuláció veszélyére és a módszer még kísérleti jellegére hivatkozva be akarja tiltatni, s ezzel nők ezreitől vehetik el az esélyt a leghatékonyabb módszerhez való hozzáféréshez.
Közismert tény, hogy a társadalmi változások eredményeképpen a gyermekvállalás ideje egyre későbbre tolódik. A meddőség terjedéséről a változó életmód is tehet: az első helyen a karrier áll, és csak utána jön a családtervezés, s mindeközben ott a sokak életét megkeserítő stressz faktor is. Így nem meglepő, hogy a spontán teherbe esés esélye 19-26 életév között kétszer nagyobb, mint 35-39 életév között. A lombikbébi (IVF) programokban részt vevő nők átlagos életkora pedig ma már 35 és 40 év közé tehető. A késői gyermekvállalásra és a nehéz teherbeesés problémájára jelent megoldást többek között az IVF program.
Csökkenő vetélési, növekvő terhességi arány
Az IVF programok új lehetőséget nyitottak a meddőség kezelésében. Azonban ezek sikeressége sem haladja meg nemzetközi szinten a 19-20%-ot. A PGD-A - array CGH (aCGH) módszer bevezetésével nemzetközi kutatási eredmények 69,1%-os terhességi arányt értek el. Jelenleg világszerte a legelterjedtebb preimplantációs genetikai vizsgálatnak ez a módszer számít. Magyarországon egyedül a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet alkalmazza az eljárást, amellyel 2014-ben 55,38%-os terhességi arányt tudott elérni. Ez kiemelkedő eredménynek számít mind hazai, mind pedig külföldi viszonylatban. A preimplantációs genetikai vizsgálatok (PGD-A) segítségével a vetélési arány a várt 33,1%-ról 6,9%-ra esett vissza, sőt csökkent a nagy anyai és gyermeki kockázattal járó ikerterhességek előfordulásának gyakorisága is.
30 országban működő módszert tilthatnak be itthon
A preimplantációs genetikai vizsgálatokat (PGD-A) világszerte körülbelül 30 országban, Európában pedig 13 országban használják diagnosztikai célokra. A módszerrel elérhető a legmagasabb minőségű meddőségi kezelés, vagyis az egy embrió beültetésével létrehozott, biztonságos egyes terhesség. A vizsgálatot a hazai Humán Reprodukciós Bizottság azonban "embrión végzett kísérletnek" bélyegezte, és május 15-ét követően akár be is tiltathatja.
"A preimplantációs genetikai vizsgálat során a beültetés előtti előembriók kromoszómáinak számbeli eltéréseit vizsgálják. Így még a beültetés előtt meghatározzák melyik embrió életképtelen, vagy melyik hordoz súlyos genetikai rendellenességet" - mondta Dr. Vereczkey Attila, a klinika főorvosa. "A Humán Reprodukciós Bizottság a vizsgálat hazai megszüntetésével nők ezreitől veheti el az esélyt a tudomány mai állása szerinti leghatékonyabb kezelési módszer alkalmazásától."
Az intézmény meggyőződése, hogy a preimplantációs genetikai vizsgálatok végzése - a megfelelő indikációk fennállása esetén - a meddő párok legjobb érdekeit szolgálja, a hatékonyabb kezelés előnyösebb számukra.
