Kezelhető kamaszkori konfliktusok

A szülőknek a legtöbb vívódást az okozza, hogy szeretnék a konfliktusokat békés úton megoldani, de néha pillanatok alatt csatatérré változik az egyébként békés otthon.

Igenis, a kamaszkor ép ésszel és ép lélekkel túlélhető. Azonban ehhez az szükséges, hogy a szülő idejében kezdjen hozzá gyermeke neveléséhez, és ismerje fel a kamaszkor törvényszerűségeit?

Mitől félti a legtöbb szülő a serdülő gyermekét?

Az apa félti gyermekét az autóvezetéstől, a közlekedéstől. A legtöbb szülőt aggodalommal tölti el a fiatalok körében elharapózó dohányzás, az alkohol, a drogok... Félti kamasz gyermekét a közlekedéstől, a betegségektől, az erőszakos emberektől, az első szerelemtől, az első szexuális élménytől, a következményekről nem is beszélve - és még számtalan dologtól. Fél attól, hogy túl kevés ideje van a nevelésre, és hogy nem tud pozitív jövőképet megrajzolni felnövekedő utódainak.

Nehéz gondos, jó szülőnek lenni. Ez a világ legnehezebb foglalkozása. Nem tanítják iskolában, de naponta vizsgázunk belőle halálunkig. A tudnivalókat vagy úgy szedjük össze szüleinktől, hogy megpróbáljuk követni őket, vagy úgy, hogy megesküszünk, mindennek a fordítottját tesszük majd... Megfogadjuk, hogy mindig a legjobbat tesszük majd vele - s közben a mindennapi robot mellett egyre nehezebb szétszóródó figyelmünket arra összpontosítani, aki a legfontosabb személy az életünkben és tudjuk, milyen nagy szüksége is van ránk.

Sarkalatos kérdés, hogy mit engedhetünk meg és mit nem, mennyire korlátozzunk, sőt az sem mindegy, mennyire segítsünk egy-egy problémásabb helyzetben, ha látjuk, hogy gyermekünk nehezen birkózik meg vele, legyen akár ez egy házi feladat megoldása, vagy élete első hivatali ügyintézése...

Néha igazán hálátlan feladat következetesnek és szigorúnak lenni. De tiltani és korlátozni is tudni kell, mert nem mindig lehetünk engedékenyek. Hosszú távon azzal használunk utódainknak, ha felelősségteljes, saját magáért kiállni tudó emberré válik. Fontos, hogy megtanulja a társadalmi, etikai, morális szabályokat, hogy olyan ember legyen, aki könnyedén el tud igazoni a társadalmi útvesztőken, és akire végül büszkék lehetünk.

Miért olyan nehéz a kamaszkor?

A serdülők válasz keresnek arra az alapvető kérdésre ebben az életkorban , hogy " Ki vagyok én?". A serdülőkorú fiatal találkozik a szülőtől való függetlenedés, a pályaválasztás, a nemi szerep alakítása a világnézeti - vallási orientáció problémájával, ezekre a helyzetekre pedig különféleképpen reagálnak.

Ez az az életkor, amikor a fiatal egyrészt önmagát keresi, másrészt a helyét a világban. Önmegvalósítási törekvéseik során sokan senkire nem hallgatva törnek céljaik felé, mások inkább a társaik, barátaik véleményére hallgatnak és nem mernek saját nézeteket hangoztatni, nehogy kiközösítsék, kihagyják a közös programokból, bulikból...

Azonban előbb vagy utóbb ők is kénytelenek ráébredni arra, hogy a saját életükről nekik maguknak kell dönteniük.

A lassan "lelkileg is beérő" kamaszok folyamatosan keresik a válaszokat a felmerülő problémákra, de még nem tudtak kialakítani megnyugtató álláspontot tényleges élethelyzetük és vágyaik eltérésének feloldására, szüleik rájuk vonatkozó terveik és saját elképzeléseik közötti kompromisszum megtalálására. Bizonyos nézőpontból etikusnak és nyitottnak tűnnek, mások véleménye szerint viszont szorongónak és döntésképtelennek.

Változik a szülő-gyermek viszony

Nagy véleményfordulások, egyéniségváltozások időszaka is a kamaszkor - ráadásul nagyon sok múlik ma már azon, hogy ezek az évek hogy sikerülnek tanulmányi szempontból. Azt is sokaknak nagyon nehéz eldönteni, hogy "merre tovább", milyen szakterület, pálya felé orientálódjanak. A divatos szakmák sokszor nem egyeznek össze a fiatal felnőtt egyéni érdeklődésével, az anyagi vonzatokról nem is beszélve...

Sajnos nem ritka napjainkban, hogy egyesek szinte alig tesznek erőfeszítéseket, habár érdeklődnek bizonyos foglalkozások, magatartások, életfelfogások iránt érdeklődnek . Néhányan azért viselkednek így, mert túlságosan fiatalok ahhoz, hogy markáns álláspont kialakítására képesek legyenek.

Előfordul, hogy a szülőkkel kapcsolatos erős érzelmi kötődés akadályozza a saját életvezetési irányok észlelését. Ez esetben a szülő dolga felismerni ezt. Megpróbálhat segíteni gyermekének már azzal is, hogy előkészíti a szükséges "leválás" lépéseit, például azzal, hogy nagyobb önállóságra, saját döntések meghozatalára ösztönzi a fiatalt.

A túl szoros érzelmi kötelék következtében ugyanis a saját elképzelések észlelése nem kap lehetőséget a fiatal életében. Sok szülőt össze is zavar a kialakuló új helyzet és hogy mostantól mennyire kell a fiatalt már felnőttnek tekinteni és meddig tart pontosan a gyermekkor? Nem láthatunk bele egymás fejébe - gyakran csak az odafigyelés és a megfelelő mértékű tolerancia a kifizetődő.

Egy másik változata gyakoribb a szülő- serdülő kapcsolatnak , az a körülmény, hogy a szülő tehetségétől, képességszintjétől jelentősen eltér gyermekének tehetsége. Ehhez társulhat, hogy megszakad a szülő kommunikációja gyermekével a jövővel kapcsolatos eltérő elképzelések következtében vagy a házastársi kapcsolat felbomlása miatt.

Ez az útkeresés időszaka

Sajnálatos, de gyakori tény az is, hogy nincs olyan felnőtt a serdülő környezetében, aki megfelelően segíteni (és jó példát mutatni) tudna abban, hogy a serdülőnek milyen irányba érdemes elindulnia, pályát választania. Természetesen a tanári munka része volna, hogy segítse kibontakoztatni kinek-kinek a tehetségét, azonban sajnos a jelenlegi oktatási rendszer ezt a gyakorlatban igencsak megnehezíti, hiszen az oktatóknak a számtalan adminisztráció mellett alig van idejük igazán foglalkozni a gyermekek személyiségfejlődésével - tisztelet a kivételnek.

A legtöbb kamasznak nagyon alacsony az önértékelése. Harmonikus családban, gondoskodó szülőkkel élve, a megfelelő bizalom és kontroll arany középútján haladva, minden bizonnyal sikerülhet jól átvészelni ezeket az éveket.

Sokan komoly identitásválságon esnek át éppen a fentiek miatt. Akiknek sikerülnek elkötelezni magukat valamilyen életpálya, világnézet mellett, megtették az első fontos lépést a valódi felnőtt, érett létezés felé.

Ha azonban problémát okoz ez a kérdés egyes családok számára, akkor sincs minden veszve. Külső segítséggel, szakértő tanácsait meghallgatva megkönnyíthetjük a dolgunkat.

Szerző: Tihanyi-Konda Szilvia